Csodaszép Magyarország 97. Bajánsenye

Református templom

Bajánsenye

Öreg malom a tó partján

Címere

A címert az összevont kis falvak eredeti címereinek motívumaiból vonták össze, kihagyva az azokban szereplő mezőgazdasági motívumokat (búzakalász, szőlőfürt). A Nap, a Hold és a csillagok megjelenítése erősen hasonlít Erdély címerében szereplő ábrázolatukra – ez az egyik oka annak, hogy az őrségiek székely eredetűnek tartják magukat. Az eredetileg Senyeháza címerében szerepelt őrdarut a címertanban az őrködés jelképének tekintik.


A Kerka völgyében, Vas megye délnyugati sarkában épült az Őrség peremén. A tájegység második legfontosabb települése, gazdasági és kulturális központ.
Határátkelőhely Szlovéniába.
Az Őrségi Nemzeti Park része.
Vonattal elérhető a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon. 2000-ben épült meg az V. számú páneurópai vasúti közlekedési folyosó részeként a szlovén–magyar nemzetközi vasútvonal, aminek első magyarországi megállója Bajánsenye.

Völgyhíd

Négy településből alakult ki:
Őrbajánháza, 1428-ban már említik. Neve 1907-ig Bajánháza, azután Őrbajánháza. 1939-ben Bajánsenye néven egyesült Senyeházával.
Senyeháza. A Kerka mellett épült falut 1428-ban említik először. A jobbágytelepülés mezőgazdálkodással foglalkozott. 1853-ban az addigi faépület helyett téglából építettek iskolát.  Két szerből (Alsószer, Felsőszer) állt.
Dávidháza  1428-as írásos emlék magyarok által lakott jobbágyfalut említ Senyeházától Ny-ra. Földesura Batthyány Ferenc volt.
Kotormány  Bajánsenye legrégibb falurésze. Korábbi neve Könyeháza, tehát a Könye család lakhelye volt – ez a honfoglaláskori személynév török eredetű.

Kotormányt 1939-ben csatolták Dávidházához;
Ugyancsak 1939-ben Őrbajánháza és Senyeháza Bajánsenye néven egyesült;
Bajánsenyéhez 1950-ben csatolták Dávidházát (és a vele korábban összevont Kotormányt).

A helység határában egy  Kétszáz éves Malom  fogadja az utazót .
 Bár az épületben régóta nem őrölnek búzát – ma panzióként üzemel – az átalakítás során tulajdonosai ügyeltek a műemléki jelleg megtartására.
Így a jelenlegi faszerkezet szinte teljesen azonos azzal, amelyet 1800-ban, a malom építésekor készítettek.

Milleniumi Emlékpark

Őrségi Nemzeti Park
Református templom
Kossuth-fa Senyeházán, a református templom kertjében. Az emlékfát Kossuth halála után ültették, és a hársfa csemete törzsébe belemetszették Kossuth Lajos nevét – a felirat azóta hatalmas betűkké tágult. A helybéliek minden márciusban körülállják, és koszorút helyeznek el tövében.
Katolikus templom
Robinson-horgásztó, a régi téglagyár bányagödréből alakították ki.
Horgásztó, nagyobb kiterjedésű tó, mely a Kerka duzzasztása révén született meg, idegenforgalmi hasznosítás alatt áll.
Szent István-szobor – A bronz mellszobor a körbejárást biztosító kúp-henger szerkesztményű. Millenniumi Emlékpark
Kis-hegy - régi présházak

Hagyományos rendezvények
rönkhúzás (A farsang része; régen csak akkor tartották, ha a faluban az előző évben nem volt lakodalom.)
húshagyó kedd (Februárban; a farsang része. Napközben álarcos, jelmezes maskarák – főleg gyerekek – járják a szereket, és fánkot, csokoládét, esetleg némi aprópénzt kapnak a háziaktól. Este a maskarás felnőttek a Határcsárdában találkoznak zenés-táncos maskarabálra. Jönnek a környék falvaiból, így Szlovéniából is.)

Húshagyó kedd

búcsú (május 2. vasárnapján, a falu központjában)
májusfaállítás (a Kis-hegyen)
az Őrségi Vásár rendezvényei (június utolsó hétvégéjén)
falunap (augusztus 3. hétvégéjén, az őrségi Hétrétország fesztivál idején) szüreti felvonulás (október első szombatján)

Berek, Halászkert