Csodaszép Magyarország 100. Szentgyörgyvölgy

Református templom

Szentgyörgyvölgy

Megtanulható korongozás

A Hetés, a Göcsej és az Őrség határán épült, szeres szerkezetű falu.
A szereket itt többnyire szegeknek nevezik. Szegei:
Cséplak, Asszonyfa, Kógyár (Kolgyárszeg, Kolgyári fordulat), Kisszeg, Tiborszeg, Domjánszeg, Cilinkó, Csekeszer és Farkasi (Alsó- és Felsőfarkasi).

A mai faluközpont három szeg: Kisszeg, Tiborszeg és Domjánszeg összeépülésével alakult ki.A  dombtetőkön (két-három portából álló) kis szerek állnak még ma is.

Az erdők közelsége miatt a házakat fából építették: a szentgyörgyvölgyi házak 80 százaléka még a huszadik század elején is faépület volt. Az erdők fogyásával változott az építőanyag: egyre többen építkeztek téglából és kőből. Már csak ritkán látható egy-egy kisebb, hagyományos boronaépület.
Cseresnyés Vilma Kisszegen fennmaradt több száz éves, zsúptetős boronaházát, aminek eredeti berendezése is megmaradt, lebontották, és a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban állították fel újra.

GÓ-NA szabadidőpark

A honfoglalás után az Őrség része lett.
1957-ben megkezdték a termelőszövetkezet szervezését, ez azonban csak 1961-től tudott maradéktalanul megfelelni a szocialista mezőgazdálkodás céljainak”. Igazi sikereket  sosem tudott elérni, és 1990-ben végleg megszűnt.
Eközben sikeres lett tsz melléküzemágaként 1960-tól működő kerámiaüzem – ezt 1998 óta szlovén tulajdonos működteti.

A Szentgyörgyvölgyi-patak tiszta vize több védett halfaj megmaradását teszi lehetővé. A falu határa az itt található ritka növények és növénytársulások, valamint az országban csak itt megmaradt szálaló erdőgazdálkodás megőrzése érdekében az Őrségi Nemzeti Park része.
Szentgyörgyvölgyhöz olyan közel esik Szlovénia, hogy akár gyalog is át lehet sétálni. Autóval az osztrák határ sem esik túl messze.

2000-ben, nemzetközi zsűri döntése alapján Európai falu-felújítási különdíjat kapott.

Fazekasok

A faluban a fazekasság mesterfogásait el is lehet lesni, hiszen Csotár Rezső népi iparművész
portája bárki előtt nyitva áll.

A falu református templomában látható Zala megye egyetlen festett kazettás mennyezte.

Katolikus templomát szent György tiszteletére építették a falu középkori templomának helyére. (A korai templomot a hagyomány 1202-ből származtatja.)

Kazettás mennyezet

1995-ben a szentgyörgyvölgyi Pityer-dombon tárta fel egy 7500 éves neolitikus falu maradványait Bánffy Eszter régész. A leletek között a szentgyörgyvölgyi tehénszobrot, amely a világ legkorábbi, jól elolvasható írásemléke. A székely írás jeleivel rokonítható szójelekkel írt kőkori írásemléket a szomszédos Veleméren élő Varga Géza írástörténész olvasta el. A tehénszobor hiteles másolatát a veleméri Sindümúzeumban lehet megtekinteni.

Tehénszobor

Falunap gulyásfőzéssel, népi tánccal, színjátszó körrel, régi cserépedények és eszközök kiállításával, ismeretterjesztő előadásokkal.