Csodaszép Magyarország 164. Sóly

Református templom

Sóly

István és Koppány csatája

A 370 fős falu sorsfordító  volt 997-ben. Területén zajlott le ugyanis Koppány és az akkor még csak 18 éves István fejedelem közötti – trónkövetelő és vallási indíttatású – végső csata.

A kis falu a régi római hadiutak találkozásánál a Séd patak mentén jött létre. A hagyomány szerint Sóly és Királyszentistván községek közötti mezőn zajlott le 997-ben a csata, melyben a Szent Mártonos zászlók alatt harcoló István herceg és a - segítségére érkező - német lovagok győztek Koppány felett. 

Sólyi fakard

A csata helyszínén 1998-ban „Királyi Kard Emlékhelyet” alakítottak. ki. Elhelyezték a Prágában őrzött „Szent István kard” – tölgyfából készült, 15 méter magas másolatát, Pintér László veszprémi fafaragó alkotását. 

Sólyi a legrégibb eredeti magyar falusi templom. Szent István 1009-ben alapította fogadalmi kápolnaként. A templom szentélye és a hajó nagyobb része, XI. század elején épült. Az eseményt a falu központjában felállított emlékmű örökíti meg. A XVI. század óta reformátusok által használt templomban a szentély és a hajó között az északi oldalon állt a kis szószék, 1775-ös évszámmal. A templom festett mennyezetének 1724-ből való kazettáit és a karzatot 1894-ben elvitték az Iparművészeti Múzeumba. 

Emlékhely

Itt történt Koppány felnégyelése is, innen vitték a testrészeit az ország négy pontjára, hogy a pozíciójában megerősödött uralkodó ily módon félemlítse meg a régi rend híveit.

A csata 1000 éves évfordulójára a helyi önkormányzat emlékművet emeltetett.

A hatalmas fakardot Pintér László fafaragó mester készítette István király egyik
(nem fejedelmi) kardját véve mintául, amelyet egyébként a mai napig a prágai
Szent Vitus Székesegyházban őriznek.

A falu rendkívül büszke a múltjára, s ezt a minden év július 20-án tartott
Szent Kard-fesztivál keretében ki is fejezi.

Sóly másik nevezetessége a Református Templom is e korhoz köthető.

A falu központjában található templom helyén álló fogadalmi kápolnában írta alá István király 1009-ben a veszprémi püspökséget megerősítő oklevelét.

A templom különlegessége továbbá az 1724-ben készült, ritka gazdagsággal díszített fakazettás szószék, karzat és mennyezet.

Papírmalom romjai

A település határában XVIII. századtól működő, a zirci ciszterci apátság tulajdonában lévő, híres papírmalom állt, mely az apátságot látta el papírral. Ma már csak a romjai láthatók.

 

Házasságkötő terem

Sóly, Kálvária

 

 

Csodaszép Magyarország 163. Zirc

Zirci Apátság

Zirc

A Bakony fővárosa

Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 m-es szintvonal halad át.)

Zirc a térség gazdasági és kulturális központja.

A Bakony legjelentősebb települését 8000 fő lakja, fejlődésének alapját sokáig a közel 900 éves ciszterci apátság jelenléte biztosította, a második világháború után pedig a szénbányászat.

Zirc nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szláv „src” (szerdce= szív) szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a zsirec = makkoltatás szóból eredeztetik vagy a crk = egyedül álló kis templom jelentésű szóból.  Legvalószínűbben azonban a szláv *sirьcь (ejtsd: /szirⁱcⁱ/) ’árva gyermek’ szóból lett azonos személynév az alapja magyar vagy szláv településnév-adással.
A település 1984-ben kapott városi jogot.
Településrészek: Kardosrét, Akli, Szarvaskút, Tündérmajor

Apátsági templom

Tündérmajor

A szerzetesrendet III. Béla telepítette le itt 1182-ben, ezzel az egykori királyi
vadászbirtok a ciszteri rend hazai központja lett – s maradt mind a mai napig.

Az apátsági épület látogatók ezreit vonzza, hiszen számos érdekes látnivaló, kiállítás található a falai között.

Az épületegyüttes a  törökdúlás során elpusztult, amit ma látni, az barokk stílusban 1727-32 között épült újjá.

A templom építése 1738-ban kezdődött és csaknem 20 évig tartott,  a fafaragá-sokat zirci és pápai mesterek készítették.

A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Orgonájának 1998-as felújítása során három billentyűsoros, 44 regiszteres, közel 3000 síppal bíró – a hangversenyek rendezésére is alkalmas – hangszer készült.

Zirc nagy szülöttéről, a nyelvtudós Reguly Antalról elnevezett könyvtárnak a kolostor ad otthont.  A gyűjtemény becses kincse Hartmann Schedel orvosdoktor 15. századi Világkrónikája, valamint a latin nyelvű 47 kötetes,

Egyetemes Növényvilág című, kézi festésű képekkel illusztrált, díszes könyvsorozat.

A kolostor udvarán a Bakony kutatóinak emléktáblái láthatók, ez az úgynevezett
Bakony Pantheon.

Reguly könyvtár

A könyvtár szomszédságában a ciszterci szerzetesek életét, munkásságát bemutató kiállítás tekinthető meg – e rendnek Zirc a hazai központja.

Ugyancsak az apátság épületében található  Bakonyi Természettudományi Múzeum.

 

Arborétum

A város 18 hektáros arborétumában közel 600 növényfaj él, közülük számos ritkaság. A legidősebb fa egy 400 éves kocsányos tölgy, de a 200 éves tudatos kertművelésnek köszönhetően található itt magnólia, andalúziai jegenyefenyő, mamutfenyő, mocsári ciprus is.

Az egykor a monostorhoz tartozó arborétum ékköve a 15 század elején ásott halastó és az 1809-ben ültetett hársfasor, amely a hajdan itt húzódó római út nyomvonalát követi.

Vasútállomás

Zirc határában, a vasútállomástól Győr felé két perces autóútra, a Mezőgazdasági Gépek Múzeumában 150 szerszám, gép és számtalan írásos emlék mutatja be a térség mezőgazdaságának történetét.

Zirci Buli: 1991 óta minden év első júliusi hétvégéjén megrendezésre kerül a család és barátság fesztiválja. A kezdettől ingyenes szabadtéri zenés fesztivál a Bakony szívében húszezernyi látogatót vár az egész országból és külföldről. Pro Urbe díjas, Zirc város kulturális idegenforgalmi rendezvénysorozatának része, és 2001-ben a „Veszprém megye Kiváló Civil Szervezete” címet kapta. 

Ivókút készül az Arborétum előtt

Csodaszép Magyarország 162. Várpalota

Thury-vár

Várpalota

Várak, kastélyok, múzeumok

Várpalota a Dunántúlon, Veszprém megye északkeleti szélén terül el.
A lakosság számát tekintve a megye negyedik városa.
Budapesttől 90 km-re, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton fekszik, a Bakony lábánál, a Balatontól alig 30 km-re.

A Sárrét és a Bakony találkozásánál fekszik a számos kuriózumot rejtő Várpalota.

A 23 ezer lelket számláló város központjában vár, kastély és múzeumok is felkereshetők.

A régmúlt és az ipari jelleg keveredik a városban, amelyhez még Inota tartozik

(Pétfürdő 1997-ben levált).

Halomsír

A rómaiak jelenlétének bizonyítéka az általuk emelt kőgát – a 8-as számú főút mellett Öskü irányában – és Székesfehérvár irányában, Inota határában a két helyreállított halomsír. A kőemlékek a vár kőtárában tekinthetők meg.

Várpalota legfőbb nevezetessége a főtéren álló Újlaky-vár, amelyet a híres török kori várvédőről (Thury György) Thury várnak is neveznek, s amelyhez hasonló épségű vár csak nagyon kevés maradt fenn.

 

Bejárat

A török időkben Palota fontos királyi végvár volt, leghíresebb védőjét, Thury Györgyöt Zrínyi Miklós is megemlíti Szigeti veszedelem című művében. A középkorban épült a gótikus stílusú inotai katolikus templom is.

Az 1440-es években Újlaky Miklós által épített várban a hagyomány szerint
Mátyás király és Beatrix is megszállt, mégpedig fehérvári menyegzőjükre igyekezve.

Középkori rajz a várról

A korabeli metszetek négytornyos és erős fallal körülvett, négyszög alakú várról tanúskodnak.
A 17. században azonban már csak két tornya volt, és várkastély jelleg helyett inkább erőd-külsővel bírt.

A vár legendás korszaka 1559-ben kezdődött, amikor Thury György várkapitány a török sereggel viaskodott.

Katolikus templom

A főtér várral szembeni részén található Barokk Katolikus Templom 1776-ban épült és Varschafter János Székesfehérvári mester munkáját dicséri.

A Szent István királyt ábrázoló oltárképet az osztrák Höfel készítette 1816-ban.

A templom számos ablakát színes üveg díszítette, amely magyar szenteket ábrázoltak, ám többségük elpusztult a II. világháború során.

A szomszédban található, 1839-ben épült klasszicista Zsinagóga ma már nem egyházi intézmény, hanem Várpalota egyetlen állandó képzőművészeti kiállító-terme, a földszinten pedig különböző kulturális rendezvények, koncertek kapnak helyet.

Művelődési Központ

A Kastélydombon álló Zichy Kastélyt Zichy Imre felesége, gróf  Erdődy Terézia építtette 1725-ben.  Eredeti formája nem ismeretes, mivel egy 1860-as tűzvész nyomán leégett.  Az újjáépítés Ybl Miklós tervei alapján készült 1863-ban, így a ma idelátogatók az ekkor kapott klasszicista, romantikus stílusjegyeket láthatják.

Az épület 1913 óta állami tulajdonban van, egykor tüzérmúzeum működött itt,  ma a  Trianon Múzeum otthona.

Az egykori uszoda emlékműve

Egyéb érdekes látnivalók Várpalotán és a környéken:  a tornácos parasztbarokk

tájházban  helytörténeti gyűjtemény látható, amely a település paraszti és iparos-rétegének életmódját mutatja be;   a Bakony dombjai között egy 13. században épült romos fellegvár, a Pusztapalota várrom található, amely Várpalotától egy-két órás gyalogtúrával könnyedén megközelíthető.

A Thury vár ma a szabadtéri programok mellet két különleges múzeumnak ad otthont.    Itt kapott helyet Közép-Európa egyetlen vegyipari gyűjteménye, illetve egy bányászattörténeti kiállítás.

Szobor az egykori uszoda helyén

Csodaszép Magyarország 161. Doba

Somlóvár a falu felett (Ferenc Tamás grafikája)

.

Doba

A falu fölött magasodik  Somlóvár

A Somló északkeleti lábánál, Devecsertől 13 km-re északnyugatra található.

A Doba településnév a vastag, kövér értelmű középkori magyar személynévből származik.

1596-ban a török és tatár együttesen perzselte fel. Még 1604-ben is csak egyetlen adóköteles házát írták össze. 1687-ben újra prédium (lakatlan puszta), bírája és néhány lakosa Somlóvásárhely oppidumban (mezővárosban) húzta meg magát.

1871-ben a község területéhez csatolták Csűr pusztát, majd később elszakították tőle (és Noszlophoz csatolták).

Somlóvár

Az 1952. évi helységnévtár a következő külterületi lakotthelyeit tünteti fel: Ferencmajor, Somlóvár, Kajetánháza és Somlóhegy. Határába tartozik végül Meréte és Dobapinkóc elhagyott faluhely is.

A legfőbb látványosság a falu fölött magasodó SOMLÓVÁR (13-14. század).

A Somló-hegy északi, Dobára néző meredek bazaltpereme felett, egy különálló kis bazaltkúpon, sűrű erdővel körülvéve állnak Somló várának tekintélyes romjai.

Valószínűleg a cseh Csenig lovag építtette, gótikus stílusban.

A vár ura volt Mátyás király és Szapolyai János is.

1563-tól három évig a török birtokolta.

Majdnem épen megmaradt a várkapu és a kapuvédő torony.
A szabálytalan alaprajzú belső várban látható a ciszterna, a csarnok és a hatalmas, kilencszögű konyhakürt.

Erdődy Kastély

 Látnivalók:

A klasszicizáló stílusban (1839) épült Erdődy-kastély; ma egészségügyi létesítménynek ad otthont.

Kastélypark

Arborétum a kastélyparkból

A kastélyt körülölelő, jelenleg védett parkot Charles Moreau tervezte.
Az angolkert elemeiről maga a táj gondoskodott. A tervezőnek csak a vizeket kellett az erdők és a legelők közé rendezni. A Somló és a vár nagyszerű látványt nyújt a terasz erkélyéről. A 260 holdas park negyedrésze vadaskert volt.
A parkban különleges fafajták – tulipánfa, fekete dió, szeldelt levelű bükk, bíbor és babérlevelű tölgyek találhatók. A nedvesebb részeken pedig éger, magas kőris fűz és erdei fenyő magasodik.
2015-ben Befejeződött hazánk egykor legszebbek között emlegetett hatalmas angolkertje, a 90 hektáros dobai kastélypark helyreállításának első üteme.

Szent Péter Pál templom

Református templom

 

Kastély

Görögkatolikus templom

 

 

Csodaszép Magyarország 160. Iszkáz

Nagy László szülőháza

Iszkáz

Nagy László és öccse Ágh István költők szülőhelye

Iszkáz hangulatos Somló környéki falu.

Veszprém megyében a Somló hegy közelében fekszik.
A Hunyor-patak jobb partját kísérő körülbelül tizenöt méter magasságig emelkedő dombsor tetején két kilométer hosszan nyúlik el.

A falu korábbi helyszíneként alig ismert Besenyő nevű erdőben a régészek kőkori tárgyi emlékekre ( pl. kőbaltára) és más, lakott területre jellemző nyomokra is bukkantak.
Három község egyesítéséből keletkezett 1947-ben, bár a falvak összevonása már a 19. század közepén indokolt lett volna, azt a társadalmi ellentétek gátolták, mivel Középiszkáz kisnemesi falu volt.

Alsóiszkázi templom

Alsó-, Felső- és Középiszkázról 1488-ban is említést tesznek az oklevelek. 

 

Alsóiszkázt Töttös Iszkáznak, 

Középiszkáz temploma

Felsőiszkázt Mindszent Iszkáznak vagy Apácás Iszkáznak,
Középiszkázt pedig Kápolnás Iszkáznak nevezték. 

 

 

Felsőiszkáz

Az Iszkáz helynév szláv eredetű személynévből alakult ki.

Legújabb kori irodalmi vonatkozású kapcsolódása a Münchausen báró kalandjai című regénynél fedezhető fel, miszerint a regény kezdősorai szerint :

"verték a dobot az iszkázi piactéren".

Híres szülötte Nagy László. Szülőházában a költő életét bemutató emlékszoba mellett úgynevezett bolgár szoba is látható. A költő számos bolgár verset fordított magyarra, ezért ezt a szobát a bolgár kormány létesítette.

 

 

Nagy László emlékháza

Felsőiszkázon született 1925. július 17-én Nagy László költő,
és öccse Ágh István (1938. március 24.) költő, író, műfordító.

Az emlékházban kétágyas alkotószoba is van, összkomfortos lakrésszel. Alkotó vendégek között az íróktól a tanárokig sokféle értelmiségi megfordul. Szerény térítés fejében a nyugodt szellemi munkafeltétel és ellátás biztosított. A táj, a közeli Somló a csillagtúrákhoz is kellemes, érdekes terep.

A házat 1908-ban építette Nagy László édesapja, Nagy Béla (1884–1969) parasztgazda. Itt élt hitvesével, a nyárádi Vas Erzsébettel (1905–1995). Itt született négy gyermekük: Izabella, László (1925), Mária és István (1938, írói nevén Ágh István.)

Park

Csodaszép Magyarország 159. Tüskevár

Róm. kat. templom

Tüskevár

Ősi település

Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalon.
A Bakonyt hosszában átszelő Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal a MÁV és a GYSEV 20-as számú egyvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított fővonala, a Dunántúl egyik legfontosabb vasútvonal.
A vasútállomás a falutól mintegy 3 km távolságra van, ami a lakosság vasúti közlekedését kedvezőtlenül befolyásolja.

Tanyamúzeum

Tüskevár a Somló-hegy közelében, a 8-as számú főútvonal mellett terül el. A település Apácatorna, Somlójenő, Karakószörcsök községekkel határos. A település déli részén folyik a Torna patak. Tüskevárnak egy „Mosó” nevű tava is van, ami sajnos az utóbbi aszályos évek miatt kiszáradóban van.

Tüskevárnak csak nevében van köze Fekete István híres művéhez.

A Tüskevár című regény történetei valójában a Balaton partján, a Zala folyó torkolatánál elképzelt településen játszódnak.

Tüskevár neve egyébként a múlt század végéig Nagyjenő volt, mivel a honfoglaláskor Jenő törzse telepedett itt le.
A feltételezések szerint a neve úgy lett Tüskevár, hogy a török időkben a helyiek védekezésül tüskékkel megrakott sáncokkal rakták körbe a települést.

Hősi emlékmű

A falu és Torna között 1310-11-ben pálos kolostort alapítottak a tornai nemesek és Kőszegi Miklós győri püspök. Ez a kolostor a török időkben (a XVI. században) elpusztult. Szécsényi György győri püspök új községet telepített Nagyjenő határára és ezt nevezte el Tüskevárnak.
A lakosság mezőgazdaságból és szőlőtermelésből élt, a XIX. században malomiparáról volt híres
A falu barokk stílusú temploma a megyében a legszebb.
Ritkaságszámba menő a temetődomb oldalában lévő gyurgyalag telep.

Székelykapu

Tüskevár határában szarkofágok, szobrok, pénzérmék és épületmaradványok kerültek elő a föld mélyéről.
Többen ezért kétezer évesre becsülik korát és a római Mongentianával azonosítják a települést.
Ma az ennél is régebbi – az emberiséggel csaknem egyidős – mesterségről, a fazekasságról híres Tüskevár.

Nevezetességei
Helytörténeti Gyűjtemény - A község egykor híres fazekas központ volt. A faluban még az 1980-as években is dolgoztak gelencsérek, kik a hagyományos cserépedények mellett padlóvázákat is készítettek.
A plébániatemplom főoltárképe Franz Anton Maulbertsch (1724 - 1796) műve (a sixtusi madonna másolata)
Mind a római kori emlékek, mind a fazekasság története a SOMLÓ és VIDÉKE HELYTÖRTÉNETI MÚZEUMBAN tekinthető meg.

Képesfa

Római Katolikus templom
Helytörténeti Múzeum
Hősi emlékmű
Képesfa
Székelykapu

A képesfa eredete a török időkig nyúlik vissza - meséli Vass Lajosné, Tüskevár jegyzője. A Nagykárolyi Etelka által egykori feljegyzések alapján írt történet szerint 1673-ban a környékről két fiatalembert elhurcoltak török fogságba, ahol tizenkét évig raboskodtak. Amikor újbó1 hazatértek, a tüskevári erdőben rátaláltak arra a fára, melyre egy Szűz Mária-kép volt felfüggesztve. Az ifjak itt adtak hálát a Szűzanyának szabadulásukért. A történet helyszíne a falu lakosainak zarándokhelyéül szolgál. A képesfa ugyan már nem az eredeti fa, de kárpótlásul rajta díszlik egy új festmény. A község szeretné elérni, hogy a környékről minél több ember látogasson el a falutól alig egy kilométerre lévő erdőszélre. Amint azt Németh László alpo1gármester elmondta, dolomitos utat építettek ide. A hely környékét rendbe hozták, előterében fából készült asztalokat, székeket, madáretetőket és madárleseket helyeztek el.

Csodaszép Magyarország 158. Kerta

Evangélikus templom

Kerta

Kerta Árpád-kori település, nevét már 1272-ben említette oklevél Keercha, majd 1469-ben Kyrtha néven.

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon.

Vasútállomás

Területe ősidők óta lakott volt, amit a Hunyor-patak magasabb teraszán feltárt halomsír, urnasírok, római kori edénytöredékek, Árpád-kori, kézi korongon készült spiráldíszítésű kerámiadarabok és Várcsalit-pusztán egy földháton feltárt telephely maradványok is igazolnak.

1696-ban Vázsonykő várának tartozéka, és a Zichy család birtoka volt.

Sobri Jóska

A település határában áll az egykori bakonyi főbetyárra, Sobri Jóskára és a  betyárvilágra emlékeztető DABRÓKAI CSÁRDA, melynek számos, a szegény legények ellen indított peranyagban szerepelt a neve.

Ma – restaurált bútorokkal és eredeti tárgyakkal – múzeumként várja az érdeklődőket.

Topár Zsolt. Szabadidős lovagoltatással és lovasterápiával foglalkozom Kertán, két ló segítségével.

Lovagoltatás

Semmi köze e mi Kertánkhoz!

A Klungkung Palota, hivatalosan Puri Agung Semarapura, egy történelmi épület komplexum található Semarapura, a fővárosban a Klungkung Regency (kabupaten) Bali, Indonézia. A palota (Puri) állítottak fel  a 17. században, de nagyrészt elpusztult a holland gyarmati hódításban. Ma továbbra is a palota a bíróság, a Kertha Gosa Pavilon.

kertagosa