2016. október 29., szombat

Csodaszép Magyarország 193. Velence

Velence Korzó


Velence

Bonfini, a névadó

A közel 5000 fős település a Velencei-tó északkeleti részén, az M7-es autópálya és a 7-es főút között található.
A város körbeöleli a Velencei-tó északkeleti végét.
Tópart, homokozó

Évtizedek óta az ország egyik legnevesebb üdülőtelepülése.
2000-ben Velence lett Magyarország legvirágosabb - akkor még - nagyközsége. A város déli része, Velencefürdő, főként üdülőtelep.
Nevét Bonfinitől eredeztetik, aki Venetiónak nevezte a települést.
Településrésze Hajdútanya, amely Velence centrumától 4 kilométerre fekszik.
A tó partján négy kijelölt strand várja a fürdőzni vágyókat.
Velence 2004-től városi rangot kapott, s a 2002-ben talált gyógyforrásra alapozva nagy fejlődésnek indult.
Három hajóállomása (Velencefürdő, Velence, Óvelence) működik, amelyek Pákozd, Gárdony és Agárd felől érkező hajókat fogadnak.
A (Budapest és Bükkfürdő után) harmadik legnagyobb hozamú hazai gyógyforrás vize elsősorban az érrendszeri betegségek gyógyítására alkalmas.
Kikötő

A településen egy 1830 körül épült római katolikus templom és a Wenckheim-kastély is felkereshető, utóbbi a Velencei Nyári Zenés Esték programjának helyszíne.
A település legrégebbi temploma az 1690 körül épült református templom.
A 19. században a városban élt Molla Szádik, akinek a sírját a helyi temetőben találjuk.
Az 1930-as években a község, Gárdonyhoz hasonlóan, üdülőfaluvá vált, komoly fejlődésnek indult.

 Az 1970-es években ismét fellendülő Velencén épült meg az ország első Ifjúsági és Kiránduló Központja.
 2014-ben adták át a Velencei Korzót, mely beruházás a Velencei-tó Kapuja projekt keretében valósult meg.
A város fölé magasodó Bence-hegy a kilátóval és Vörösmarty présházával vonzó turistacélpont, ahol Szent Orbán szobránál minden évben egyszer – az e névnapot követő első szombat délután – engesztelő- s egyben bor-ünnepet tartanak.
Meszleny-Wenckheim kúria

A település hagyományos központjától délre, a Fő utca – Tópart utca által határolt parkban, a tóra néző domboldalon található a helyiek által csak Kastélynak nevezett Meszleny-Wenckheim kúria.
A szépen helyreállított épület napjainkban a városi könyvtárnak, játékháznak, házasságkötő teremnek ad otthont.






Velencén születik a legtöbb gyerek országos viszonylatban egy felmérés szerint, természetesen a népességhez viszonyítva.
A térség legnagyobb turisztikai fejlesztése nyolchektáros területen valósult meg.
Velence, légifotó

2016. október 27., csütörtök

Csodaszép Magyarország 192. Pákozd

Emlékképolna



Pákozd

A csata emlékezete

Pákozd nagyközség Fejér megyében, a Gárdonyi járásban. A település és környéke kőkori, ókori és középkori régészeti lelőhelyekben gazdag terület.
A magyar történelem két fontos, győztes csatája fűződik Pákozd nevéhez: a törökellenes küzdelmek során 1593-ban megvívott ütközet, valamint az 1848–1849-es szabadságharc egyik legnevezetesebb csatája.
A településtől 4,5 kilométerre északkeletre található Pákozdvár csúcsánál késő bronzkori erődített településre bukkantak, de ismert egy kora vaskori, hallstatti urnatemető is a környékről.
Több, a kultúrájukhoz kapcsolódó tárgyi emlék került a felszínre az M7-es autópálya építését megelőző leletmentő munkálatok során.
Anonymus a 13. század eleji Gesta Hungarorumban említi, hogy a honfoglaló magyarok Százhalombattától („Centum Montes”, azaz Százhalom) Veszprém felé haladva a pákozdi hegy alatt ütöttek tábort („iuxta montem Pacostu”).
A település neve feltehetőleg puszta személynévből keletkezett szláv eredetű minta alapján (vö. lengyel Pakost személynév, cseh Pakosta családnév)
Pákozdi csata Emlékmúzeum


A Velencei-hegység lábánál fekvő, 2500 fős település gazdag történelmi múlttal és természeti értékekkel vonzza a turistákat.
A falu határában a Mészeg-hegyen  emlékoszlop, mellette múzeumi kiállítóhely áll, amelyet a szabadságharc első győzelmét jelentő pákozdi csata 130. évfordu-lójára emeltek.
Igen szép kilátás nyílik innen a Velencei-tó északnyugati részére, a nádasokra és a  Velencei-hegység vonulatára.
Történelmi emlékpark

A Pákozd-Sukoró emlékkiállítás az 1848 szeptember 29-i  győztes csata eseményeit ismerteti, korabeli dokumentumok bemutatásával.
Egy nagyméretű terepasztalon megismerhető a csata lefolyása.







 
Katonai emlékpark

Az épület emeletén kiállítás mutatja be a magyar hadsereg külföldi békefenntartó tevékenységének helyszíneit és tevékenységét.  A látogatók itt akár katonaruhába is öltözhetnek.
A falu felé indulva jobbra a Donkanyarnál elesettek tiszteletére kialakított emlékhely látható.  A Szabó Tamás által tervezett, szokatlan formájú kápolnában kapott helyet az ismeretlen katona szarkofágja is.
Arborétum

A Doni-csatában elesett katonák Emlékkápolnájának környékét 2011-ben hozták rendbe.
Az emlékkápolnát elhagyva a Mészeg-hegyen található a gyönyörű Pákozd-Sukoró Arborétum.  A több.mint 250 fafajnak otthont adó természetvédelmi területen, a térség növény és állatvilágát, geológiai adottságait, vízrajzát bemutató tájház, erdei játszótér, tanösvény található.

 
Angelika forrás




Pákozd környkén nagyszerű túrákat lehet tenni a Bella-tóhoz, az Anikó-forráshoz és a Barlang-kúthoz.









Az osztrákoktól független, önálló új magyar hadseregnek a pákozdi csata volt az első ütközete. A csatában önkéntesként részt vett Petrovics István, Petőfi édesapja. A költő az eseményt  „A vén zászlótartó” című versében örökítette meg.
Nevezetességei
                                                                                          
Ingó kövek

Bronzkori földvár maradványai
Pákozdi Csata Emlékmúzeum
Emlékmű a Don kanyarban elesett katonáknak
           Természetvédelmi területek
Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület
Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület
Gyurgyalagtelep
Anikó-forrás
Angelika-forrás
Bella-tó

Bella tó

 
Mészeg hegyi kávézó, Pince

2016. október 26., szerda

Csodaszép Magyarország 191. Gárdony

Gárdonyi Géza szülőháza



Gárdony

Ki volt Ziegler Géza?

Gárdony a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, a Gárdonyi járás székhelye.
 Részei Gárdony, Agárd, Dinnyés és Csiribpuszta.
Agárd első említése 1193-ból, Gárdonyé 1260-ból való.
Vasútállomás

A város a Budapest–Székesfehérvár közötti, elővárosi jellegű vasútvonal mellett fekszik, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel.
A Velencei-tó körül fekvő települések közül a legnagyobb lélekszámú  Gárdony az igényesen kiépített strandok, éttermek, vendéglátóhelyek, csónakázási, horgászási  és sportolási lehetőségek mellett további nevezetességekkel is bír. 

 
Templom

1784-ben épül meg református temploma.
Gárdony történetének legnagyobb lépése a Déli Vasút 1861-es megépítése.
A település mai területén látta meg a napvilágot Gárdonyi Géza (igaz, akkor még  Ziegler Gézaként), 1863-ban, akinek szülőháza Agárdpusztán látható





 
Nemzedékek háza




A GÁRDONYI   EMLÉKHÁZBAN  kéziratai, korabeli fotók mutatják be írói életútját,  a szomszédos szobában pedig a hagyományos velencei-tavi halászatot bemutató gyűjtemény látható.
Gárdonyit ábrázoló szobor áll az író egykori lakóháza kertjében.

Gyógyfürdő

Gárdony jelentős vonzereje az Agárd határában fekvő, a Bikal-völgyben kiépített GYÓGYFÜRDŐ.
1989-ben városi rangra emelik a települést
A megye egyetlen fedett gyógyfürdője a 2004-ben befejeződött renoválás  után megújulva várja a vendégeket.
A fürdő területén kemping is működik.
Nevezetességek:


 
Rönkvár


Rönkvár: Az egri vár mintájára készült rönkvár a Velencei-tavi Galéria és a Gárdonyi Géza Múzeum szomszédságában Agárdon.
Gárdonyi Géza Emlékház: Az író agárdpusztai szülőházában berendezett emlékmúzeum. Az emléktábla Gárdonyi Géza szülőházán
Agárdi Gyógy- és Termálfürdő: 1000 m mélyről feltörő 58 fokos vízét 32-36 fokra hűtik, így kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi, reumás betegségek, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére javallott.

Szökőkút
ÖKO PARK
 

Szuper Kuckó                         

2016. október 24., hétfő

Csodaszép Magyarország 190. Kápolnásnyék

Vörösmarty Emlékház




Kápolnásnyék

Vörösmarty szülőfaluja

Község Fejér megyében, a Gárdonyi járásban. A településen keresztülfolyik a Bágyom-ér, amely a Velencei-tóba torkollik.
A település neve a honfoglalás kori Nyék törzs nevéből származik, amelynek egyik mellékága lakhatta a települést.
 Koppány legyőzése után Nyék feltehetőleg királynéi birtok lett.
Első írásos említése 1193-ból származik Neck néven. Később Kápolnás Nyék, Káposztás Nyék, illetve Fertőfő Nyék néven is említik,
A 19. század során Alsó és Felső Nyék néven két részből állt. 
Vasútállomás

A település fejlődésére a Déli Vasút Budapest és Székesfehérvár közötti szakaszának 1861-es átadása sem jelentett különösebb hatást.


Az új felvételi épület










Kápolnásnyék leghíresebb szülötte Vörösmarty Mihály (1800-1855), a romantika és a reformkor egyik kiemelkedő alakja.

Emlékház a költő szobrával

Emlékének adózva a költőről elnevezett utcában  EMLÉKHÁZAT rendeztek be.
Az épület előtt Vígh Tamás   Vörösmarty-szobra látható.
Látnivalók:
Vörösmarty Mihály szülőháza helyén emlékmúzeum, a településtől délre, amely egyben kovácsmúzeum is,
Helytörténeti kiállítás,

 


Református templom



Református templom,
Halász-kastély,
A Hősök terén lévő első világháborús emlékmű, második világháborús emléksír, 1956-os kopjafa,

 
Római katolikus templom










Millecentenáriumi emlékmű,
1848-as emlékmű a polgármesteri hivatal előtti téren,
Vörösmarty Mihály szobra a Vörösmarty parkban,
Bartók Béla szobra a róla elnevezett utca terén,
2009-től Trianon-gyászemlékmű a polgármesteri hivatal előtt.


 
Olasz-magyar Sütöde: Termék választék igen széles, egyaránt megtalálhatók benne a hagyományos, kovászos technológiával készült kenyerek és a modern táplálkozási igényeket kielégítő termékek, kiegészítve a péksüteményekkel, apró áruval.
Olasz-magyar pékség

Hotel Holdfény: Az éttermet, szaunát és pezsgőfürdőt kínáló Hotel Holdfény épülete Kápolnásnyék községben, a Velencei-tótól 10 perces sétára, az M7 autópályától pedig 2 km-re helyezkedik el.







Hotel Holdfény


2016. október 21., péntek

Csodaszép Magyarország 189. Martonvásár

Brunszvik Kastély


Martonvásár

Beethoven emlékezete

A megye északkeleti részén található, a 7-es számú főút mellett Budapesttől 30, és Székesfehérvártól is 30 kilométerre, a Velencei-tótól 13 km-re kelet-északkeleti, Százhalombattától 9 km-re nyugati irányba. A településen keresztülfolyik a Szent László-patak.
                                                                                                      Településrésze Orbánhegy,
A város a Budapest–Székesfehérvár vasútvonalon fekszik .
Vasútállomás

 Martonvásár valószínűleg már id. sz előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is.






Angolpark a Kastély körül

Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át).




A 4500 fős település kétségkívül Ludwig van Beethovennek köszönheti hírnevét.
A  zseniális zeneszerző az 1800-as évek elején több ízben is járt Martonvásáron, szoros barátság fűzte gróf  Brunszvik Ferenchez – neki szól a  Sonata apppasio-nata  ajánlása.  

Brunszvik lányok

Nem tudni pontosan, hogy melyik Brunszvik lányhoz, Terézhez vagy Jozefinhez kötötték szorosabb érzelmek – talán szerelem – a hallgatag és félénk Beethovent, valószínűbb azonban, hogy a „Halhatatlan kedveshez” írott levél címzettje Jozefin volt.
Martonvásár hűen őrzi a „szép napok” emlékét.


 
Beethoven emlékmúzeum



Itt, az egykori Brunszvik kastélyban található a BEETHOVEN  EMLÉKMÚZEUM, amelyben a zeneszerző  több művének kottája, az őt ábrázoló festmények, sőt egy hajtincse és a tablók mellett egy családi zongora is látható, melyen egykor Liszt Ferenc is játszott.
A kastélyt övező gyönyörű angolparkban található csónakázó-tó szigetén – a  szabadtéri színpad mellett -  Beethoven mellszobra díszeleg.
A település legnagyobb látványossága a NEOGÓT KASTÉLY.
A gróf Brunszvik Antal által 1775-ben épített épület eredetileg barokk stílusú volt, mai külsejét 1875-ben nyerte el.
Minden év júliusában három hétvégén neves előadóművészek fellépésével Beethoven-esteket tartanak itt. 
Róm. kat. templom

(A kastély 1949-től a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában áll, s mező-gazdasági kutatóintézet működik benne).
Hazánkban elsőként (1828-ban) Brunszvik Teréz hozott létre kisdedovót, Budán, Angyalkert néven.
Nevezetességei:
Brunszvik-kastély, kastélykert (angol kert) (70 hektár)
Óvoda Múzeum
Beethoven Múzeum
Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete
Római katolikus templom (1773, barokk)
     benne: Cymbal-freskók és késő barokk szobrok



Brunszvik Teréz építtette az Óvodát


A park egyik épületében berendezett ÓVODAMÚZEUM különleges gyűjteményében korabeli fotók, dokumentumok, berendezési tárgyak, játékok, babák mutatják be, milyen is volt akkoriban egy óvoda.





Kopjafa a templom előtti parkban

Új látványosság az út melletti parkoló és a kastély között 2001-ben felállított millenniumi kopjafa.
A hatalmas faragott oszlopon Martonvásár legjelentősebb eseményeire utaló jelenetek tűnnek fel.


Beethoven szobor

2016. október 19., szerda

Csodaszép Magyarország 188. Majkpuszta

Kamalduli remeteség




Majkpuszta

Hallgatag remeték otthona

A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található,
A némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes is egyben, amely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll.
Az Oroszlányhoz tartozó Majkpusztán található a barokk építészet páratlan emléke, az egykori KAMALDULI REMETESÉG épületegyüttese.
A némaság kolostora

A festői környezetben álló remeteséget Eszterházy József alapíttatta 1748-ban, amikor elhatározta, hogy a némasági fogadalmat tevő szerzetesek számára
17 „cellából” és templomból álló épületegyüttest emeltet.
A nagyszabású terv 1770-re valósult meg, ám 1782-ben II. József császár rendeletére feloszlatták a rendet.


 
Majki apátság

Az épületegyüttesbe 1945 után bányászcsaládok költöztek, majd többszöri tulajdonos váltás után ma vendégházakként, illetve a remeték életét bemutató múzeumként működik.
A remeteségbe érkező látogatókat negyedóránként harangjáték dallamai üdvözlik.
A remeteséghez tartozó műemlék 


 
Majki vízimalom

VIZIMALOM ad otthont a képzőművészeti alkotótábornak, a természetjárókat pedig a  VÉRTESI  NATÚRPARK különlegesen szép tanösvényei várják.

Így éltek a remeték:
A kamalduli rendet – a bencés rend remeteágát – Romuald herceg alapította az első évezred végén.
A szerzetesek fehér kámzsás ruhát, csizmát viseltek.
Hajukat rövidre nyíratták, fejük tetejét pedig leborotválták, és hosszú szakállt növesztettek.
Életvitelük leginkább meghatározó jellemvonása a némaság volt.
Erre emlékeztet a remeteség díszes főbejáratán olvasható latin felírat, amely magyarul így hangzik:
„Félre, te portánk mennyei csöndjét törni merészelő.
              Rendzavarást nem tűr isteni szent rendünk.”

A remeteség nyitva tartása:
Április 1. és október 31. között. Hétfő kivételével naponta 10–18 óráig.
KIZÁRÓLAG TÁRLATVEZETÉSSEL látogatható minden egész órában!
Pénztárzárás és utolsó tárlatvezetés: 17 órakor.
Nemzeti ünnepeken nyitva tartunk.
Téli nyitvatartás:
November 1. és április 1. között
Hétfő kivételével naponta 10-16 óráig. Pénztárzárás és utolsó tárlatvezetés 15 óra.
Díszkút




 
Refektórium a kolostorban













Majk elnevezéséről:
Bél Mátyás nézete az, hogy az elnevezés illír eredetű, szerinte Isten anyját ők Majkának nevezték, az idők folyamán aztán szó végi magánhangzókopással ebből alakulhatott ki a Majk elnevezés. Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára c. munkájában Majk nevét a szláv Moyk, illetve Mojkó, Mojek személynevekből eredezteti. Megint mások pedig a Miklós név középkori alakjából: Moyk, Myk próbálták megtalálni az elnevezés eredetét.

A Kastély főépülete      
                      
A kastély az 1800-as évek végén