Csodaszép Magyarország 99. Magyarszombatfa

Fazekasmúzeum

Magyarszombatfa

Fazekasország

A település megközelíthető: a 8-as főúton Csákánydoroszlóig, onnan déli irányban Őriszentpéteren és Bajánsenyén keresztül, onnan 6 km-re. Lenti és Csesztreg felől Velemér érintésével érhető el a falu. 2004-től Pártosfalva felől, Szlovénia irányából is elérhető.

„Az őrségi föld sütve jó” – tartja a mondás errefelé, arra célozva, hogy az itteni föld művelésre szinte alkalmatlan,  ám cserépedények készítésére kiváló.

A helyiek ki is használták ezt az adottságot, s az egész falu fazekassággal foglalkozott s foglalkozik manapság is.

Első okleveles említése 1366-ból származik. A település szerkezete az Őrségtől eltérően Magyarszombatfa településrészen utcás faluképét mutatja. A házak az utcával párhuzamosan vagy merőlegesen helyezkednek el.

Egy régi csúfolódó mondóka szerint:  „Gödörházán mindenki gerencsér, csak a biru bugyiga csinálu”.  (Itt mindenki fazekas, hiszen még a falu bírója is bugyigát, vagyis cserépkorsót készít).
A falu közepén, egy ódon parasztházban cserépedény kiállítás tekinthető meg.

A gerencsér kifejezés az ősi fazekas mesterséget jelenti.

A keveset termő, sovány földek mellett az agyag nagyon sok családnak nyújtott ezen a tájon megélhetést. Megrakott szekereikkel az itt lakó gerencsérek valaha messzi vidékeket is felkerestek, hogy az általuk készített cserépedényeket gabonára cseréljék.

Kiállítás egy része

A mindig mostoha körülmények, az elzártság ellenére az itt élők fogékonyak a világ fontos dolgai, minden új iránt. Téglaépítészetére a kódisállásos lakóház a jellemző oromfalas kialakítással.

Az 1950-es évektől 1998-ig a kerámiaüzem volt a falu fő foglalkoztatója, volt idő, amikor 150-nél is többen dolgoztak itt. Végül félszázan váltak munkanélkülivé. Az elhagyott üzemet 2005-ben vette bérbe egy fiatal zalai vállalkozó, aki határközeli telephelyet keresett. Felújíttatta a három kemencét és az öntőhelyiséget, egyre több dolgozót vett fel, s közben új gépeket is vásárolt. Ma már évente 6-700 kályhát gyártanak az üzemben.

"Kódisállásos" ház

2002. óta minden évben nyár derekán megrendezésre kerül a Nemzetközi Fazekas Találkozó! melyen a fazekas hagyományokat őrzők és a hagyományokat keresők találkozhatnak.

1978. január 1-jén hozzácsatolták a tőle 1 km-re délkeletre levő Gödörháza községet. A gödörházi falurészen álló műemlék református harangláb 1790-ben készült. A szoknyás fazsindelyes épületet egy nemesnépi ácsmester készítette. Helyreállítására először az 1970-es években, majd 1998-ban került sor.

Harangláb

Gödörháza Magyarszombatfa utcás települési alaprajzával szemben szórvány település képét mutatja, ahol a házak egymástól elszórtan, kisebb bokorban helyezkednek el. Az újabb épületek azonban itt is a települési fő utca mentén létesültek. 

Őrségi házikó