Ostffyasszonyfa 86.

Katolikus és evangélikus templom

Ostffyasszonyfa

Motorosok paradicsoma

Ostffyasszonyfa (a köznyelvben gyakran csak Offa) község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

A Rába völgyében, a vele párhuzamosan futó Lánka-patak mellett, a Cser északnyugati pereménél találhatjuk a több mint 900 lakosú községet.

Nem szeli át fontosabb közlekedési út a települést, legkönnyebben Celldömölk felől, Kemenesmihályfán keresztül, vagy Sárvár irányából közelíthető meg.
Vasútállomása is van, a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon, azonban az állomás a falutól mintegy 5 km-re, Lánkapuszta mellett található.
A 86-os és 84-es főút találkozásától mintegy 11 és fél km-re keletre fekszik.

A települést először 1346-ban említették Azzunfalva néven. A közelben folyó Rábán már ekkor egy jelentős rév volt, amelynek a későbbi századok során hadászati jelentősége is lett. Ekkor fahidat készítettek, melynek helyére a 19. században épült vashíd. Miután ez a második világháborúban elpusztult, az 1960-as évek végén építették a jelenlegi hidat (Ragyogó-híd).

A község nevében az Osttfy előtag egyértelműen korábbi birtokosaira utal, míg az utótag eredetére két magyarázat is van. Az egyik szerint a királyné tulajdona volt, a másik szerint Szűz Mária emlékét őrzi. Ezt látszik erősíteni egy 1758-as forrás, amely szerint volt itt egy csodatévő Mária-kép, amelyet 1620-ban menekítettek át a Sopron vármegyei Osliba.

Ostffyasszonyfának volt egy régi vára, amely 1250 körül épülhetett a Rába és a Lánka-patak mocsaras környéke által védett területen. Ostffy Ferenc idejében a vár neve Kígyókő-vár volt. 1403-ban a várat a Garaiak lerombolták, annak okán, hogy Ostffy Ferenc Zsigmond király ellen lázadt. A ma embere e vár területét Csonkavár néven ismeri.
Új várat építhettek  a Cserdombon 1456 táján. (E várhoz kapcsolódik az első iskola létrejötte is  (1596).

I. Lipót parancsára az erősséget 1680-ban felrobbantották

1839 májusától szeptemberéig a faluban élő rokonainál, Salkovics Péter mérnöknél lakott Petőfi (akkor még Petrovics) Sándor.   A mérnök és Petőfi apja, Petrovics István közeli rokonok voltak.  Salkovics Mihály, a mérnök öccse egy vállalkozásához Petrovics Istvánt kérte fel kezesnek, de mivel a hitelt nem tudta visszafizetni, Petőfi szüleinek minden vagyona elúszott.  Mihály ekkor beajánlotta mérnök bátyjához, aki ígéretet tett, hogy vállalja a költő további taníttatását.  Így Salkovics Péter mérnök gondoskodott a 16 éves fiúról.

Együtt töltötte a nyarat másik rokonával, Orlay Petrich Somával is, aki később megfestette portréját.  Több verset írt itt, amelyek a későbbi nagy költő szinte első próbálkozásai voltak.

Petőfi emlékét őrzi a Ragyogó-hídon és az egykori Salkovics-házon elhelyezett tábla.
Ennek a háznak az udvarán található egy kőasztal, amelyen állítólag verseit írta.
A művelődési házban, - amely előtt a költő szobra is áll - emlékszobát rendeztek be,

Neves személyek mellett a magyar korona és a koronázási jelvények is "jártak" Ostffyasszonyfán.  Budapestről való elszállításukban, mint koronaőr, Kocsis József, volt ostffyasszonyfai lakos is részt vett. A koronát a Budai Várból először Pannonhalmára, majd Veszprémbe és innen Kőszegre kellett vinni. Útközben Kocsis József koronaőr Ostffyasszonyfán meglátogatta testvéreit, így járt a korona vándorútján a faluban.

A falu kétségkívül leglátogatottabb része a 4740 méter hosszú Pannónia-Ring: az 1997-ben épült autóverseny-pálya osztrák tulajdon.
A versenypályát – ahol 18 kanyar teszi próbára a sportolókat – a motorversenyzők paradicsomaként is emlegetik.

Pannonia ring

Takáts-Kastély

A községben áll az egykori  OSTFFY-KASTÉLY, vele szemközt a Művelődési Házban egy emlékszobát rendeztek be Petőfi Sándor tiszteletére, aki 1839-ben időzött itt.

Ostffy-Kastély