Csodaszép Magyarország 92.

Nagyboldogasszony templom

 

Szentgotthárd

Győzedelmes Montecuccoli

Közvetlenül az osztrák határ mentén, Fölöstömtől 23 km-re keletre, a szlovén határ közelében a megye délnyugati csücskében fekszik a Rábafüzes határállomás előtti utolsó városunk Szentgotthárd, amely már az Árpád korban is lakott volt.

Az Alpok keleti nyúlványainak köszönhetően klímája szubalpin jellegű.
A schengeni egyezményhez történt csatlakozásig közúti határállomás és vasúti határátkelő. Jelenleg Szentgotthárd a magyarországi szlovén kisebbség központja.
A városban Szlovénia konzulátust működtet.

A Rába völgye, a Hársas-tó, a Vendvidék, az őrségi erdők, a csak itt látható, jellegzetes szórványtelepülések egyre több vendéget vonzanak a városba és környékére.

Szentgotthárd, Vasútállomás

Közvetlenül a város mellett halad el a 8-as számú (E66) főközlekedési út. Legközelebbi nemzetközi repülőtér Graz-ban található. Vasúton a 21-es vonalon közelíthető meg, amely a Szombathely–Graz irányú kapcsolatot biztosítja. Továbbá a szentgotthárdi vasútállomás az ország legnyugatibb vasúti állomása.

A városalapító III. Béla szobra

A város nevének eredete nem állapítható meg teljes bizonyossággal, ezzel kapcsolatban két lehetséges feltevés létezik.
Az 1938-ban Szent Gotthárd püspök halálának 900. jubileumán kiadott emlékfüzet erről így ír:
Az, hogy a város és az apátság nevét, illetőleg címét Szent Gotthárd hildesheimi püspök nevétől nyerte, minden kétségen felül áll.
Csak hát, hogy kerül a ciszterci apátsághoz egy bencés, ráadásul bajor szentnek a neve?
Egy másik eredet szerint az 1184-ben megtelepedő ciszterciek hozzák magukkal Szent Gotthárd tiszteletét és keresztelik el nevéről a monostor körül keletkező helységet.
A település III. Bélától kapta kiváltságait.
Az uralkodó 1184-ben Szűz Mária tiszteletére monostort alapított a Rába és Lapincs folyó találkozásánál.
Szentgotthárd, azaz az apátsági major építése 1187-tel vette kezdetét. A város magja tehát egyrészt a Rába völgyében, a másik pedig a Zsida-patak mentén jött létre, melyhez Kethely is társult.
A nép kezdetben a falut Gotthónak nevezte, és ekkor már létezett Kedhely (később Rábakethely) is. A neve arra utal, hogy keddi napokon tartották itt a vásárt. Létezett már a mai Zsida is, az egykori „Zsidófalva”, ahol is zsidók éltek és kereskedelemmel foglalkoztak.
Szentgotthárd mellett zajlott le 1664 augusztus elsején az a nevezetes csata, amelyben az olasz származású Montecuccoli császári hadvezér legyőzte a Köprülü Ahmed vezette török sereget.
Igaz,  fényes győzelmét nem követte újabb diadal, mert ahelyett, hogy tovább üldözte volna az addigra már szétzilált törököket, Vasváron békét kötött velük.
Az Ő nevéhez fűződik a híres mondás, miszerint a háborúhoz három dolog szükséges:
pénz,  pénz  és  pénz.

A rendkívül hangulatos kisváros legjelentősebb műemléke A Széll Kálmán téren álló  BAROKK RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM  és a mellette levő ciszterci rendház (18. századi
barokk) , amelyben ma a  VÁROSHÁZA működik.

Szentgotthárd, Panoráma

A jelenlegi barokk templom a korábbi monostor helyén, közvetlenül a régi kápolna mellett épült.
Az egykori, úgynevezett Magtár-templomot – amelynek alapjai 12. századiak -  miután imaházként már nem használták, átalakították színházzá.
A Hunyadi utcában, a Rába felé sétálva fogadja a múzeumbarátokat a  STÁJER-HÁZ, amely a
Pável Ágoston Múzeum néprajzi kiállításainak otthona.

A Színház épülete

·  Pável Ágoston néprajztudós, nyelvész, költő, író, műfordító, tanár, a szentgotthárdi gimnáziumban érettségizett és rövid hosszabb ideig élt többször is Szentgotthárdon.