Csodaszép Magyarország 24

Tűztotony

  Sopron

A”Nápolyt látni és meghalni!” mondást Magyarországon Sopron nevével helyettesíthetjük be.
Aki az országot meg akarja ismerni, annak Sopront mindenképpen látnia kell.
Az ország műemléki szempontból második leggazdagabb városának hangulata mindenkit megérint, aki a római alapokon épült ősi Tűztorony kapuja alatt,  a középkori Sopronba lép.
S hogy ma nem Ödenburg-nak hívják az csakis lakosainak és a környékbelieknek köszönhető.
( Lásd, Lajta bánság című versemet erről az eseményről). Azóta emlegetik a hűség városaként.

Mint oly sok más települést a Dunántúlon, Sopront is a rómaiak alapították Scarbantia néven.
Ókori emlékei a hajdani forum (régi városközpont) valamint a Capitolium templom.
A hamisítatlan középkori hangulatot a Várkerületen belülre eső védett óváros jellemzi.
Alig találni olyan házat, amelyen ne függne tábla:  MŰEMLÉK.
A Tűztorony kapuján belépve szinte a levegőben lehet érezni a középkor illatát.
A Stornó-ház Magyarország egyik leglátogatottabb múzeuma.
            A kiállítás alapját képezi a ház tulajdonosának  id. Stornó Ferencnek, aki eredetileg kéményseprő volt, gyűjteménye, aki foglalkozásából adódóan a megrendelők padlásain gyűjtötte a mások által kacatnak vélt műtárgyakat.
Figyelmet érdemel a Lackner-ház (ötvös, rézmetsző) , ma az emeleten újkori kőtárral,
a városfalra épített Fabricius-ház, 16-18 századi polgárlakások berendezési tárgyaival,

szinte  vonzza a tekintetet a Patika-ház (15-16. századi),  és a Kassow-ház, amelyben  egykoron több uralkodó is megszállt (II. Ferdinánd, I. Lipót király).
A főtér közepén álló Szentháromság-oszlopot az 1701-es pestisjárvány idején emelték
( alkotásánál alkalmazták először a csavart kőoszlop formát).
A főtéren áll a Kecske templom, 13. századi, amihez később épült torony.
A mellékhajó falán a Kapisztrán-szószék (itt prédikált a török ellen), többször koronázási helyszín volt, ezeken túl öt ízben volt az országgyűlés helyszíne.

            (A legenda szerint a Sopron környéki dombokon kecskenyáj legelészett. Az egyik

„szakállas” szarvával a fölbe túrva egy arannyal teli kincses ládára bukkant. A helyiek  ebből a talált pénzből építették fel a templomot.
Az igazság más, de nem kevésbé izgalmas:  A városban élt egy Gaissel (magyarul kecske) nevű gazdag német család.  Egyik családtag gyilkosságba keveredett, akit
a bíró (a fiú rokona) nem ítélt halálra, hanem arra kötelezte, hogy építsen templomot.
A dinasztia kecskés címere ma is ott díszeleg a kapu felett).

Sopron emblematikus épülete a Piros-ház, a hazai gótika egyik legszebb emléke.
Sopron Liszt Ferenc városa is, aki ugyan a ma Ausztriához tartozó Doborjánban született,
és bár keveset tudott magyarul, mindig magyarnak tartotta magát.  Számtalan nyilvános koncertet tartott Sopronban. (1840-ben Sopronban katonáskodó Petőfi  (Petrovics) kiszökött egy koncertre, amiért másnap kurtavasra verték)

Sopron a kékszőlő hazája.  A környék borait az érett , gyümölcsös aroma jellemzi, amely remekül ötvöződik  a tölgyfa hordók illatanyagával.
Miért éppen kékfrankos a vidék egyik legrégebbi borfajtájának neve?
A néphagyomány szerint, amikor napóleon hadai erre háborúztak, a katonák a kocsmákban csak az értékes  „kékhasú” frankjaikért jutottak hozzá a kiváló minőségű borhoz, amelyet ezek után kezdtek kékfrankosként emlegetni a helyiek.

Taródy vár