2015. október 1., csütörtök

Csodaszép Magyarország 11.

                                                      Budakeszi Református templom


  11. Budakeszi

(németül: Wudigeß) város Pest megyében, a Budakeszi járás központja.
A város nemzetközi jelentőségű hely, mivel itt működik a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács.
Budakeszi a fővárosi Margit-szigettel egy földrajzi szélességen, a Széchenyi lánchídtól (közúton) 14 kilométerre fekszik. A települést keleti, északi és nyugati irányból hegyek határolják: a Biai-hegy, a Kis-Kopasz, a Hárs-hegy és a János-hegy.
Déli irányból egy löszös felszínű völgy található enyhén tagolt domborzattal. Domborzatát több tektonikus árok is tarkítja, melyek közül a legjelentősebbek: a Kavics-árok, a Szarvas-árok, a Hideg-völgy és Hosszú-hajtás-völgy.

A város környékének növényzete túlnyomórészt tölgyes erdő, amelybe északnyugati irányban egy kisebb szőlős ékelődik. Jóval nagyobb szőlős található a településtől délnyugatra, melyhez kisebb számú gyümölcsösök is társulnak.
Délkeletre két üdülőövezeti egységben (Máriamakk és Nagyszénászug) kevert gyümölcsös és szőlős található. Távolabb a mesterséges növényzetet mezők váltják fel. Az északra és nyugatra található erdősség részei a Budai Tájvédelmi Körzetnek.
A város területén már az újkőkorban laktak.
A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett.
A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1270-ben említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.
A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen BSZKRT-járat volt Budapest és Budakeszi között.
A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált.
Egyre több jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette.
A város híres lakosa, nyaralótulajdonosa, a Himnusz szerzője  Erkel Ferenc volt, akinek  a
település a rendszeresen megrendezett Erkel Zenei Napokkal állít emléket.
Hírneves budakeszi lakosok
Balczó András (1938–) többszörös olimpiai és világbajnok öttusázó
Darnyi Tamás (1967–) négyszeres vegyesúszó olimpiai bajnok
Hargitay András (1956–) úszó, háromszoros vegyesúszó világbajnok,állatorvos,a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje díjazott
Illényi Katica Liszt díjas hegedűművész.
 H. Bóna Márta (1944–2011) meteorológus
Janicsák Veca (1989–) énekesnő
Kovács András Péter (1978–) Karinthy-gyűrűs humorista, író.
Mezey Mária (1909–1983) érdemes- és kiváló művész, színművésznő
Rákay Philip (1972–) médiaszemélyiség, az MTV Zrt. vezérigazgató-helyettese

Nevezetességei
A mai római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások az 1761–66 között épült barokk templom alatt a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak.

Vadasparkját sokan látogatják.
Itt természetes környezetükben figyelhetők meg a hazai erdők vadjai.
Gím- és jávorszarva, dámvad, vaddisznó, őz és elkerítve róka és farkas, borz és
ragadozó madaraink: parlagi sas, vércse, bagoly (hatalmas ketrecekben).
Érdekes lakója a bölénycsalád. Egész évben látogatható.
A bölényeknél tábla figyelmeztet:
         BENYÚLNI VESZÉLYES, A BÖLÉNY SZESZÉLYES!

 

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)