Csodaszép Magyarország 21.

                                                   Alekszandra Pavlovna sírkápolnája



 Üröm

              község Pest megyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Budapesttől északra, Pilisborosjenő és Budakalász közt fekvő település. A III. kerületből könnyen megközelíthető, de Budakalásztól és Szentendrétől sincs messze.
Ősi település, melynek területe már a római korban is lakott volt.
Nevét 1137-ben már említette oklevél. A 12. században a Nyulak szigeti apácakolostor birtoka volt.

Római katolikus temploma 1765-ben már fennállt. Plébániáját 1821-ben alapították. 1781-ig a budai Klára-rendű apácák voltak a helység földesurai, de e rend eltörlése után a vallásalap birtokába került. 1703-ban és 1730-ban a pestis és 1838-ban kolera pusztította a lakosokat.

A 333 méteres Kő-hegy lábánál elterülő település szépségére József nádor első felesége  Alekszandra Pavlovna Romanova  (a legendás orosz cárnő Nagy Katalin ükunokája) is felfigyelt, ezért a nádor meg is vásárolta neki a falut.  Ám a cári sarj gyermekágyi lázban meghalt, így az ide szánt nyaraló már nem épült meg. József nádor azonban úgy határozott, hogy nejét Ürömön temetteti el és egy sírkápolnát emelt Alekszandra emlékére.
A 2004-ben felújított épület a falu ékkövévé vált.

A 17 éves cárevna hamar belopta magát a magyarok szívébe.
Nem csak hogy megtetszett neki Magyarország, de magyar ruhákban is járt, átvette szokásainkat. Szívesen vett részt bálokon, vadászatokon, kirándulásokon, így vetődött el egyszer Ürömre is.
Halála után sírja sokáig az orosz diplomaták zarándokhelye volt.
A világháború után az épület  pusztulásnak indult.  1981-ben a sírhelyet kifosztották, a holttestet megcsonkították. Egy ortodox lelkész a földi maradványokat szőnyegbe csavarva, taxival vitte fel a budai várba, a férje mellé.
2004-ben az épület felújítása és újraszentelése után került vissza a kápolnába, amelyet neki emeltek.

Tábordűlő) nevű dűlője arról kapta a nevét, hogy 1849-ben honvédhuszárok táboroztak itt, és innen indultak a budai vár ostromához.

A falu történetének megrázó eseménye volt a németek kitelepítése a második világháborút követően. Üröm településen a statisztikák szerint 1448 embert fosztottak meg javaitól és telepítettek ki. Ez volt az egyik legnagyobb arányú kitelepítés az országban. [1].

Látnivalók
Alekszandra Pavlovna sírkápolnája
Római katolikus temploma
Református templom

Ürömi mediterrán és ciklopkő

A különleges éghajlati körülmények hatására a tengerben egyszerre képződött a mésziszap és az agyag, s a kettő együttese hozta létre azt a kőzetet, melyet ma budai márgának nevezünk.
Nedvesség hatására a kő, azonnal vízzáróvá válik, azonban impregnálni a szennyeződések, a könnyebb takarítás és az élettartam növelése érdekében mindenképpen érdemes.
A kőzetek színét a természetben a két, illetve három vegyértékű vas egymáshoz való viszonya határozza meg

                                                                Üröm, légifotó