Sváb-sarok
15. Pilisvörösvár
Pilisvörösvár a Pilisi- vagy Pilisvörösvári-medence nyugati
felében terül el.
Az Aranyhegyi-patak és mellékágai vízgyűjtő területét alkotó hosszanti völgy mentén futó fontos közlekedési útvonal mentén létesült.
Az Aranyhegyi-patak és mellékágai vízgyűjtő területét alkotó hosszanti völgy mentén futó fontos közlekedési útvonal mentén létesült.
A városban lakik – arányait tekintve – hazánk jelenlegi
egyik legnagyobb lélekszámú német
kisebbsége.
2011-ben a népszámlálási adatok alapján a 13 667 lakosból 3 804 fő – tehát a teljes népesség megközelítőleg 28%-a – a német nemzetiségi közösség tagjának vallotta magát.
2011-ben a népszámlálási adatok alapján a 13 667 lakosból 3 804 fő – tehát a teljes népesség megközelítőleg 28%-a – a német nemzetiségi közösség tagjának vallotta magát.
1895-től áthalad a falun a Budapest–Esztergom-vasútvonal.
A települést 1997-ben városi rangra emelték.
A települést 1997-ben városi rangra emelték.
A Vörösvári-árokban található település nevét a területén
egykor állt, 1546-ban épített palánkvár falai közé döngölt vörös agyagról
kapta.
Érdekességek
A település
vasútállomásán forgatták a „Csocsó,
avagy éljen május elseje!” című film jeleneteinek egy részét.
A városban 2007 óta minden
augusztusban – a városi búcsú rendezvényeihez kapcsolódva – tutajhúzó versenyt
rendeznek a helyi bányatavak egyikén, arra emlékezve, hogy a török hódoltság
utáni első vörösvári telepesek jórészt tutajokon érkeztek új lakóhelyükre, a németországi Ulmból.
2008-2009 körül a város központi részén olyan utcanév táblákat
helyeztek ki, amelyeken a közterületek hivatalos magyar neve mellett
feltüntették az adott utca vagy tér régi népi elnevezését is, méghozzá
"irodalmi" német írásmóddal és a helyi sváb dialektus transzkriptív
átírásával is (a település mintegy 200 utcája közül 26 kapott ilyen
utcatáblákat).
Pilisvörösváron működött az ország legnagyobb
dolomitbányája.
A
helység határában elterülő tavak a horgászok kedvelt célpontjai.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése