Diósd
Anonymus
leírásában olvashatunk először Diósdról Gyoyg alakban írva:„Árpád...Kündünek, Kurszán apjának földet adományozott Attila király városától Százhalomig és Diódig”,
majd a magyar krónika írta a pogánylázadással kapcsolatban, hogy Gellért és három püspöktársa Fejérvárról I. András elé vonulva Diódon a Szent Szabina templomba ment, ahol Gellért az általa mondott misén megjósolta, hogy mártírhalált fognak halni.
E történet később bekerült a Nagy Lajos király korában szerkesztett nagyobbik
Gellért-legendába is, és lehetséges, hogy ebben a Dió nevű faluban fogták el a III. István ellen vonuló IV. Istvánt.
A Szent Gellért Kápolna a Szent Gellért legendával
kapcsolatos, melyről a Képes Krónika ezt írta:
„…Gellért, Besztrik, Buldi és Beneta püspökök, valamint Szolnok ispán elindultak Fehérvárról Endre és Levente herceg elé, hogy tisztességgel fogadhassák őket.
S midőn az említett püspökök abba a helységbe értek, amelyet DIÓD-nak neveznek, Szent Szabina templomában misét akartak hallgatni mielőtt uraik elé járulnak.
Itt töltötték az éjszakát 1046. szeptember 23-án, s reggeli mise közben hirdette ki kísérőinek Gellért püspök éjjeli látomását, amiből arra következtetett, hogy vértanúhalált fognak halni…”
Az utolsó mise vélt helye búcsújáró hellyé vált az idők során.
Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom.
„…Gellért, Besztrik, Buldi és Beneta püspökök, valamint Szolnok ispán elindultak Fehérvárról Endre és Levente herceg elé, hogy tisztességgel fogadhassák őket.
S midőn az említett püspökök abba a helységbe értek, amelyet DIÓD-nak neveznek, Szent Szabina templomában misét akartak hallgatni mielőtt uraik elé járulnak.
Itt töltötték az éjszakát 1046. szeptember 23-án, s reggeli mise közben hirdette ki kísérőinek Gellért püspök éjjeli látomását, amiből arra következtetett, hogy vértanúhalált fognak halni…”
Az utolsó mise vélt helye búcsújáró hellyé vált az idők során.
Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom.
Nevezetességei
Rádió- és
Televíziómúzeum
1995. december 1-jén, a
magyar rádió műsorszórás megindulásának 70. évfordulóján nyílt meg a múzeum, a
rádióállomás egykori adótermében és a csatlakozó kisebb helyiségekben.
A magyar rádiózás és televíziózás történetét, a stúdiók, az adók, és vevő
berendezések fejlődésének bemutatásával ismerhetjük meg.
Egykori kőbánya
Diósdi Kőbánya-Geológiai park az egykori kőbánya és erdő Diósd közigazgatási
területének része.A Budai-hegység déli peremét képező Érd-Tétény fennsík egy
150km2-es területének közepén fekszik 230-150m tengerszint feletti magasságban
Tájház
Szent
Gellért Templom
Kaptárkövek
Diósdligeten találjuk a kaptárkövek azon csoportját, amelyet HALÁSZ ÁRPÁD fedezett fel az 1940-es években, de azokat csak jóval később (és valószínűleg ebből fakadóan pontatlanabbul is), 1988-ban ismertette. Ezek a Rádióadó és a Gizella utca által közrefogott völgyben, a Római árokban találhatóak
Diósdligeten találjuk a kaptárkövek azon csoportját, amelyet HALÁSZ ÁRPÁD fedezett fel az 1940-es években, de azokat csak jóval később (és valószínűleg ebből fakadóan pontatlanabbul is), 1988-ban ismertette. Ezek a Rádióadó és a Gizella utca által közrefogott völgyben, a Római árokban találhatóak
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013.
július 15. napján városi címet kapott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése