Dobogó-kő
A Dobogó-kő népszerű kiránduló- és üdülőhely.
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja.
A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye és Pest megye határa.
Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik, állandó lakosainak száma 133 fő.
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja.
A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye és Pest megye határa.
Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik, állandó lakosainak száma 133 fő.
Sícentrum - Síközpont Budapesttől fél
órányira!
Nevét a Visegrádi-hegység és egyben a Dunakanyar legmagasabb
csúcsáról DOBOGÓ-KŐ-ről (699 m)
kapta.
Nevezetességei:
Nevezetességei:
1898-ban Dobogókőn létesült hazánk első turistaháza,
melyet Eötvös Lórándról nevezetek el, aki fizikusnak és természetjárónak is
kiemelkedő volt.
1906-ban kőépület váltotta fel. A régi turistaház jelenleg turistamúzeumként üzemel.
1906-ban kőépület váltotta fel. A régi turistaház jelenleg turistamúzeumként üzemel.
1923 óta szolgálja az ide érkezőket trianon utáni Magyarország
első sípályája.
1978-ban épült a jelenleg is üzemelő tányéros sífelvonó, ami téli időszakban mindennap sötétedésig működik.
2003 és 2006 között a Dobogókőért Alapítványnak köszönhetően jelentős fejlesztésekben (pályák kőmentesítése, felvonó felújítása, pályakezelő gép (ratrak) beszerzése, webkamera telepítése, hóágyúzás..) részesültek a dobogókői sípályák2012-ben felépültek a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány első fűthető jurtái a Zsindelyes Vendégház mellett, melyek nem csak szálláshelyként, de rendezvények előadások helyszínéül is szolgál.
A vendéglő Makovecz Imre 1979-ben készített tervei alapján 1980-ban épült. Eredetileg azzal a céllal épült, hogy a közeli sífelvonó villanymotorja ne a szabadban legyen, valamint, hogy a síelőknek melegedési lehetőséget biztosítson. Az évek múlásával a Zsindelyes a vendégek igényeihez maximálisan alkalmazkodott, a lehetőségekhez mérten jelentősen kibővítettük az étel- és italkínálatunkat, nyílt tüzű kandallóval, barátságos, családias hangulattal várjuk a túrázókat, kirándulókat és a síelőket.
A DOBOGÓ-KŐ csúcson (699 m) áll a TÉRY-Emlékmű. Téry Ödön volt a magyar túristamozgalom egyik megalapítója, a „turista-jelzések atyja”, az első menedékházak építője
Dobogókő klimatikus gyógyüdülőhely, téli-nyári kiránduló- és síközpont, zarándokhely, melynek kilátóiból az ország egyik legszebb panorámájában gyönyörködhet.
Számtalan turistaút kiindulópontja, hiszen közvetlen környezetében található többek közt:
a vadregényes Rám-szakadék
A balesetek elkerülése érdekében és a jelentős turistaforgalom miatt a Rám-szakadék zöld jelzésű turistaútján kizárólag alulról felfelé, azaz Dömös felől Dobogókő irányába haladjanak!
Dobogókőről Dömös irányába lefelé a Lukács-árokban vezető sárga turistajelzést válasszák!
a Thirring-szikla (Turul körút)
Mivel az útvonal alaprajza kitárt szárnyú Turulmadarat ábrázol, valamint a Táltos Iskola kiemelt jelentőségű helyként tekint ezen területre, melynek két bejárathoz faragott kapukat is állítottak, így elterjedt elnevezés még a Turul-, illetve Táltos körút is.
a Föld Szívcsakraközéppontjának is tartott Ferenczy-szikla
A Rám-hegyen található Ferenczy-szikla sokak szerint a Föld Szívcsakraközéppontja.
Egy biztos minden esetre: gyönyörű hely, fantasztikus panorámával Dobogókőre, a Vadálló-kövekre és a környező hegyekre, ahova mindenképp érdemes ellátogatni útba ejtve a Nagyboldogasszony-forrást és a Siketnémák Mária kegyhelyét is.
a Zsivány-sziklák
Vadregényes kirándulóhely Dobogókőtől "néhány lépésre".
A meredek, 25-30 m magas sziklafalak két, kb. 100 m hosszú sikátort fognak közre, melyeket egy ferde hasadék köt össze. Több szikla tetejére fel is kapaszkodhatunk, azonban legyünk óvatosak és a nagy mélységek miatt a gyermekeket semmiképp se hagyjuk szabadon kószálni ezen
a Vadálló-kövek
vulkanikus eredetű sziklák közkedvelt elnevezése.
A meglehetősen omladékos és kies helyen lévő sziklaalakzatokat főleg a XX. század elején látogatták a magyar hegymászók, mint mászóiskolát.
A gyönyörű panorámájú Prédikálószék
A 639 m magas Prédikálószék a Visegrádi-hegység egyik legmagasabb csúcsa. A csúcsra érve hazánk egyik legszebb panorámája tárul elénk a gyönyörű Dunakanyarral, a Börzsöny-hegység látványával, Nagymarossal és Visegráddal, valamint a távolabbi Vác fölé magasuló Naszály képével...
a Dunántúl második legmagasabb hegycsúcsa a Pilis-tető
A Pilis legmagasabb pontja 756 méterrel emelkedik a Balti-tenger szintje fölé, s ezzel a Kőszegi-hegységben található Írott-kő (882 m) után a Dunántúl legmagasabb pontja.
A pilisszentkereszti Szurdok
A meredek szurdokvölgyet, melynek klímája a legnagyobb nyári melegek idején is kellemes, a búvópatak jelleggel hol előtűnő, hol újra feltörő Dera-patak mélyítette ki.
Dobogókőn halad keresztül az Országos Kéktúra és a Mária út.
Földünk szívcsakrája pedig éppen Dobogókőn és környékén, azaz a Pilisben (egyes vélekedések szerint a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál) található az a hely, ahol a Föld szive dobog.
A szívcsakra a világ szemében:
A nepáli papok 2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért. Most "vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jövőt." A nepáli Fehér Királyi Kolostor vezetője magyarországi tartózkodása idején így szólt a magyarokhoz:
"Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája az Önök országában, a Pilisben található. Ez a spirituális megújhodás már megindult Önöknél
1978-ban épült a jelenleg is üzemelő tányéros sífelvonó, ami téli időszakban mindennap sötétedésig működik.
2003 és 2006 között a Dobogókőért Alapítványnak köszönhetően jelentős fejlesztésekben (pályák kőmentesítése, felvonó felújítása, pályakezelő gép (ratrak) beszerzése, webkamera telepítése, hóágyúzás..) részesültek a dobogókői sípályák2012-ben felépültek a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány első fűthető jurtái a Zsindelyes Vendégház mellett, melyek nem csak szálláshelyként, de rendezvények előadások helyszínéül is szolgál.
A vendéglő Makovecz Imre 1979-ben készített tervei alapján 1980-ban épült. Eredetileg azzal a céllal épült, hogy a közeli sífelvonó villanymotorja ne a szabadban legyen, valamint, hogy a síelőknek melegedési lehetőséget biztosítson. Az évek múlásával a Zsindelyes a vendégek igényeihez maximálisan alkalmazkodott, a lehetőségekhez mérten jelentősen kibővítettük az étel- és italkínálatunkat, nyílt tüzű kandallóval, barátságos, családias hangulattal várjuk a túrázókat, kirándulókat és a síelőket.
A DOBOGÓ-KŐ csúcson (699 m) áll a TÉRY-Emlékmű. Téry Ödön volt a magyar túristamozgalom egyik megalapítója, a „turista-jelzések atyja”, az első menedékházak építője
Dobogókő klimatikus gyógyüdülőhely, téli-nyári kiránduló- és síközpont, zarándokhely, melynek kilátóiból az ország egyik legszebb panorámájában gyönyörködhet.
Számtalan turistaút kiindulópontja, hiszen közvetlen környezetében található többek közt:
a vadregényes Rám-szakadék
A balesetek elkerülése érdekében és a jelentős turistaforgalom miatt a Rám-szakadék zöld jelzésű turistaútján kizárólag alulról felfelé, azaz Dömös felől Dobogókő irányába haladjanak!
Dobogókőről Dömös irányába lefelé a Lukács-árokban vezető sárga turistajelzést válasszák!
a Thirring-szikla (Turul körút)
Mivel az útvonal alaprajza kitárt szárnyú Turulmadarat ábrázol, valamint a Táltos Iskola kiemelt jelentőségű helyként tekint ezen területre, melynek két bejárathoz faragott kapukat is állítottak, így elterjedt elnevezés még a Turul-, illetve Táltos körút is.
a Föld Szívcsakraközéppontjának is tartott Ferenczy-szikla
A Rám-hegyen található Ferenczy-szikla sokak szerint a Föld Szívcsakraközéppontja.
Egy biztos minden esetre: gyönyörű hely, fantasztikus panorámával Dobogókőre, a Vadálló-kövekre és a környező hegyekre, ahova mindenképp érdemes ellátogatni útba ejtve a Nagyboldogasszony-forrást és a Siketnémák Mária kegyhelyét is.
a Zsivány-sziklák
Vadregényes kirándulóhely Dobogókőtől "néhány lépésre".
A meredek, 25-30 m magas sziklafalak két, kb. 100 m hosszú sikátort fognak közre, melyeket egy ferde hasadék köt össze. Több szikla tetejére fel is kapaszkodhatunk, azonban legyünk óvatosak és a nagy mélységek miatt a gyermekeket semmiképp se hagyjuk szabadon kószálni ezen
a Vadálló-kövek
vulkanikus eredetű sziklák közkedvelt elnevezése.
A meglehetősen omladékos és kies helyen lévő sziklaalakzatokat főleg a XX. század elején látogatták a magyar hegymászók, mint mászóiskolát.
A gyönyörű panorámájú Prédikálószék
A 639 m magas Prédikálószék a Visegrádi-hegység egyik legmagasabb csúcsa. A csúcsra érve hazánk egyik legszebb panorámája tárul elénk a gyönyörű Dunakanyarral, a Börzsöny-hegység látványával, Nagymarossal és Visegráddal, valamint a távolabbi Vác fölé magasuló Naszály képével...
a Dunántúl második legmagasabb hegycsúcsa a Pilis-tető
A Pilis legmagasabb pontja 756 méterrel emelkedik a Balti-tenger szintje fölé, s ezzel a Kőszegi-hegységben található Írott-kő (882 m) után a Dunántúl legmagasabb pontja.
A pilisszentkereszti Szurdok
A meredek szurdokvölgyet, melynek klímája a legnagyobb nyári melegek idején is kellemes, a búvópatak jelleggel hol előtűnő, hol újra feltörő Dera-patak mélyítette ki.
Dobogókőn halad keresztül az Országos Kéktúra és a Mária út.
Földünk szívcsakrája pedig éppen Dobogókőn és környékén, azaz a Pilisben (egyes vélekedések szerint a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál) található az a hely, ahol a Föld szive dobog.
A szívcsakra a világ szemében:
A nepáli papok 2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért. Most "vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jövőt." A nepáli Fehér Királyi Kolostor vezetője magyarországi tartózkodása idején így szólt a magyarokhoz:
"Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája az Önök országában, a Pilisben található. Ez a spirituális megújhodás már megindult Önöknél
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése