Csodaszép Magyarország 22.

Zsámbéki vár

              Zsámbék

Nem tévesztendő össze a következővel: Zsámbok.

          (ami Gödöllő vonzáskörzetében van)

Noha Zsámbék a róla elnevezett medence és egyúttal a kistérség peremén helyezkedik el,
 a Nyakas hegy gerincének tövében, mégis fontos szerepet tölt be mind kulturális, mind turisztikai szempontból.

A hajdani  Via Imperialis,  - az Esztergomot Székesfehérvárral összekötő királyi út – mentén elterülő községet a premontrei rend már messziről felfedezhető templomromja tette ismertté.

A település nevét a "zsombék" szóból származtatják. Környéke forrásokban dús és vizenyős volt.
Más adatok szerint III. Béla király idején egy Zsámbéki nevezetű családot telepítettek le ide.

A település nevezetességei közül mindenképpen említést érdemel a  16. századi  török kút, amely a falu központjában, a piactól nem messze, a romtemplom felé vezető út melletti kis téren csordogál.
Ennek közelében magasodik a Zichy-kastély.
A 14-15. századi eredetű várkastélyt a török kori végvár alapfalainak felhasználásával a 18. században alakították barokk kastéllyá.
Az 1050-es években kőtemplom állt itt.
III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét.
E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend monostora. A lovag először udvarházat építtetett, majd a tatárjárás után engedélyt kapott vár építésére.

Mátyás idején már nem találni premontrei szerzetest a monostorba, ezért a király a pálosoknak adta használatra.  Ők újították meg az épületet gótikus stílusban.
A várat közvetlenül halála előtt fiának Corvin Jánosnak adományozta,
A török kor pusztításait egy 1763-ban bekövetkezett földrengés gyarapította.
Ezt betetőzte, hogy a falubeliek szinte mind egy szálig elhordták építkezéseikhez.

1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát verte szét itt.

Az 1737–39-es pestis- és kolerajárvány emlékét, melyben a falu 827 lakosa halt meg, a kastéllyal szemben felállított fogadalmi szobor őrzi.
A templom nyugati homlokzata a négyemeletes kettős toronnyal azonban még csaknem teljesen ép.

A legutóbbi időkig tanítóképző főiskola otthona volt, ám egy 2003-as tűzvész következtében
az intézmény Vácra kényszerült költözni.

A második világháborúban ismét hadszíntér volt Zsámbék, 1944-ben a fővárost bekerítő hadmozdulatok egy része itt zajlott.
1946-ban a sváb lakosság 95%-át kitelepítették Németországba. Helyükre az Alföldről érkeztek telepesek.
2009. július 1. óta város.

Sok érdeklődő keresi fel a Lámpamúzeumot,  ami egy 19. századi parasztházban működik.
Az 1200 darabos lámpagyűjteményben végigjárhatjuk a világítás történetének főbb állomásait
a római kori mécsestől a modern fényforrásokig. 

Zárdakert
1908-ban került a Keresztes nővérek birtokába. A tóval, fákkal, kacskaringós utakkal rendelkező, fallal körülvett park volt az apácajelöltek imaterülete, egészségügyi sétájuk helyszíne. 2009 márciusa óta műemlék.

Napórás iskola
1791-ben épült az emeletes iskola, mely 1983-ig szolgálta a tanítást.

Zsámbéki Szombatok (Nyári Színház) rendezvények.

Földi Telepítésű Magyar Légvédelem Fegyvernemi Múzeuma, műemlék.

 A településen él és alkot Melocco Miklós szobrász.
(Akinek a méltatására nem szívesen vállalkozok.)

A budai, pilisi hegyeket nagyjából végigjártuk.
Egyébként a romantika kivirágzásával  a „hegyen járás” férfias szenvedéllyé vált.
Alig van olyan híres ember,  aki ne járta volna a budai hegyeket.
Wesselényi, Batthyány, Széchenyi,  Kossuth is gyakran kirándult ide.
Jókai pedig a Sváb-hegyen lakott.
A korszaknak kétségtelenül Széchenyi  István volt a legnagyobb turistája, aki 1818-ban
felkapaszkodott az Olimposz tetejére, majd az Etnát is megmászta.
Régi kiválóságaink közül  a leglelkesebb és legprofesszionálisabb természetjáró hírében a tudós Eötvös Loránd állt, aki többek között ezt írta a Herkules című lap 1891 májusi számában:
Magyarország fenséges vidékeit hozzáférhetőbbé kell tenni, ez a magyar turistaegyesület feladata…”

Ezen fenséges vidékről átsétálok Nyugat-Dunántúlra.
Legközelebb ott tekintek szét.

Zsámbéki medence