Csodaszép Magyarország 23

Nagykócsag

 

Nyugat-Dunántúl a gyógyvizek régiója

A gyógyító termálvíz vendégek százezreit vonzó fürdőket táplál.
Számtalan nagy folyó és tó található:  Duna, Mosoni-Duna-ág, Rába, Zala vagy a határainkon túlnyúló Fertő tó.

A honfoglaló magyarok gyepünek, vagyis határvidéknek használták a terület egy részét, később a három részre szakadt ország nyugati területének központja lett.

  Fertő tó

Két ország ajándéka.  Üdülőhely, sportközpont, ám mindenekelőtt madarak, nádasok és szikes tavak szépséges otthona.

A Balaton után Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava. Hőmérséklete nyaranta nem ritkán eléri a 30°C-ot.

A Fertő mintegy 20 ezer éves, Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize és Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Nagyobb része Ausztriához, a többi pedig Magyarországhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként maga a tó is a világörökség része. Magyarországi partvidékén a Fertő–Hanság Nemzeti Park, az ausztriain a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park található.

A tó nevét adó „fertő” szó már feledésbe merült jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak felét nád fedi.

A 4. században állítólag Galerius császár kiszáríttatta, de csakhamar újra megtelt vízzel. A 14. században kisebb lehetett a jelenleginél. A közepe táján volt a legkeskenyebb, ahol vámot szedtek. Az a fertői monda, hogy több község elöntése által Giletus fraknói herceg korában jött volna létre, teljesen alaptalan. A tó gyakori áradása és apadása több oklevélben is nyomon követhető.

A meder 1869-ig teljesen száraz volt, ezért felszántották és gazdasági épületek épültek benne. A kiszáradás oka a nagy szárazság volt, a tavat tápláló patakok vize is elapadt. A kiszáradás után belsejében sók keletkeztek, a szikpor különösen a keleti parton virágzott ki, ezt a lakók összesöpörték és szappant készítettek belőle. A kiszáradás alatt gyakran délibáb jelent meg.

A szeszélyes tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava.
A tó felét nádas, egyharmadát pedig mocsári növényzet uralja.

Második legnagyobb állóvizünk igen szeszélyes, ugyanis a tó vize a tengerekhez hasonlatosan sós, fenekét finom iszap borítja.
Jellemzőek a nagy vízszint ingadozások.  Volt, hogy a területe másfélszeresére nőtt, de előfordult az is, hogy teljesen kiszáradt (1866-72 között).
Vizének színe is változik. A parthoz közel eső részeken szürkés, a nádasokkal körülölelt belső tavakban viszont vöröses és szinte teljesen áttetsző.

A több ezer éves kapcsolata a Hansággal  a Hansági-főcsatorna és zsiliprendszer megépítése után  teljesen megszűnt.
Háromszáz éve még a környező falvak lakossága halászatból tartotta fenn magát.
A legenda szerint Hany Istók is itt élt a mocsaras vidéken.
A Fertő tó vízéből legalább tíz halfaj örökre eltűnt, de így is maradt a tó vízében 28 halfaj.
A nádasok kecses lakója a nemzeti park címerében is szereplő nagy kócsag.
De él itt kanalas gém, vörös gém, bölömbika és a barna rétihéja is.
A tájegység jellemző állata a vörös hasú unka és a jégkorszakból itt ragadt elevenszülő gyík.
A társainak veszély esetén füttyel jelző ürge védelméért sokat tesznek a szakemberek.
Akik szeretnének behatóbban megismerkedni a nemzeti park értékeivel,  járják végig a
Sziki őszirózsa tanösvényt, amely amellett, hogy remek kirándulóút, a tájékoztató táblák segítségével  el is igazítja az érdeklődőt.
Sopron - Balf - Fertőboz - Hidegség - Fertőhomok - Hegykő - Fertőd - Sarród - Sziki Őszirózsa - Tanösvény - Fertő-Hanság Nemzeti Park - Sopron
A Sarródtól 7 km-re északra elterülő szikes pusztai területen vezető tanösvény kiindulópontja a Sarród - Fertőújlak útvonalon, a Hansági Főcsatorna zsilipjénél található.
A közel 4 km hosszú útvonal a magyar szürke marhával, a rackajuhval és a házi bivallyal legeltetett szikeseken vezeti végig a túrázót, érintve a sekély vizű szikes tavainkat.

 Hany Istók legendájáról már majdnem mindenki hallott. Ennek ellenére ejtek róla néhány szót.
Kapuvári halászok a Király-tó egyik mocsaras részén  egy 8-10 év körüli fiút fogtak el.
Állítólag egy elvadult árva gyerek volt. Beszédképtelen és tökéletesen alkalmazkodott a lápi élethez.  Meztelen volt.  Kéregszerű testét szőr borította. Ujjai között kezdetleges bőrhártya feszült. A víz alatt úszva meg tudta fogni a halakat.
1749-ben a kapuvári plébánián – feltételesen – megkeresztelték, István névre.
(azért feltételesen, mert nem tudták, hogy meg volt-e már valamikor keresztelve. Ilyen bizonytalan esetben csak feltételesen szabad megkeresztelni, mivel a szentség csakis egyszer vehető fel az ember életében)
Beszélni soha nem tudták megtanítani. 
Az Eszterházyak kastélyába vitték, ahol dolgoztatták, kegyetlenül bántak vele.
Végül megszökött és soha nem találtak rá.
Alakját Jókai Mór is életre keltette „Névtelen vár” című regényében.
A  „hany”, ősi, finnugor eredetű, már nem használt szavunk, mocsarat, lápot jelent.

Akik – velem együtt – a lecsapolásában részt vett, ezt igazolhatják!

Sziki őszirózsa tanösvény