Solymár
Solymár,
középkori Pilis megyei község,
melynek neve királyi solymászok lakóhelyére utal, a „Krautgarten" nevű
dűlőben feküdt.
IV. Béla király Solymárt a szigeti apácáknak, ők pedig 1355-ben a Laczkfi családnak adták.
A török kor elején Solymár elnéptelenedett.
1546., 1559. és 1562. évi defterekben pusztaként szerepel.
Később a Vattay család birtoka lett.
1593. III. 20-án Corvin János a várat és tartozékait, valamint a Boros Jenő birtokot eladta 1000 forintért Ráskai Balázsnak és fiának Tamásnak.
A falu neve először egy IV Béla által 1266. május 5-én aláírt oklevélben fordul elő, mint Solomar.
A római kori lelőhelyek azonban azt bizonyítják, hogy Solymár a római korban már lakott terület volt. A parasztlázadás borzalmai, a parasztok és nemesek által egyaránt okozott pusztítások még nem merültek feledésbe, amikor egy még borzalmasabb korszak, az ún. török világ viharfelhői tornyosultak Magyarország felett.
IV. Béla király Solymárt a szigeti apácáknak, ők pedig 1355-ben a Laczkfi családnak adták.
A török kor elején Solymár elnéptelenedett.
1546., 1559. és 1562. évi defterekben pusztaként szerepel.
Később a Vattay család birtoka lett.
1593. III. 20-án Corvin János a várat és tartozékait, valamint a Boros Jenő birtokot eladta 1000 forintért Ráskai Balázsnak és fiának Tamásnak.
A falu neve először egy IV Béla által 1266. május 5-én aláírt oklevélben fordul elő, mint Solomar.
A római kori lelőhelyek azonban azt bizonyítják, hogy Solymár a római korban már lakott terület volt. A parasztlázadás borzalmai, a parasztok és nemesek által egyaránt okozott pusztítások még nem merültek feledésbe, amikor egy még borzalmasabb korszak, az ún. török világ viharfelhői tornyosultak Magyarország felett.
A
Vörösvári-árok szélén fekvő településre érdemes betérni a Mátyás-dombon álló, 14-15
századi késő gótikus – kora reneszánsz
Szarkavár romjainak kedvéért.
A köztudatban sajnálatosan téves módon Szarkavár néven ismertté vált solymári vár egy középkori vár, mely Solymár mellett, a Pilis és a Budai-hegység magaslatai között egy kisebb, de meredek oldalú dombon emelkedik.
A korábban nem igazán látványos romterület a 2005-2006 folyamán végzett nagyszabású fejlesztés (a várfalak eltérő magasságba történő felmagasítása, az eredeti öregtorony és kapuzat feltételezett alakját idéző kilátótorony és kapu, valamint színpad építése, stb.) révén nyerte el jelenlegi állapotát.
2013. júniusáig szabadon látogatható volt, 2013. július 1. óta hivatalos nyitvatartási rend szerint látogatható, belépődíj fejében.
Értékes berendezésű a Templom téren álló barokk kegytemplom is, ahol az 1780-ban Budaújlakról ideszállított Mária-kegykép is látható.
A köztudatban sajnálatosan téves módon Szarkavár néven ismertté vált solymári vár egy középkori vár, mely Solymár mellett, a Pilis és a Budai-hegység magaslatai között egy kisebb, de meredek oldalú dombon emelkedik.
A korábban nem igazán látványos romterület a 2005-2006 folyamán végzett nagyszabású fejlesztés (a várfalak eltérő magasságba történő felmagasítása, az eredeti öregtorony és kapuzat feltételezett alakját idéző kilátótorony és kapu, valamint színpad építése, stb.) révén nyerte el jelenlegi állapotát.
2013. júniusáig szabadon látogatható volt, 2013. július 1. óta hivatalos nyitvatartási rend szerint látogatható, belépődíj fejében.
Értékes berendezésű a Templom téren álló barokk kegytemplom is, ahol az 1780-ban Budaújlakról ideszállított Mária-kegykép is látható.
Előzetes
bejelentés alapján, vezetővel végigjárható a Solymári-Ördög-lyuk.
A jégkorszakot megelőző időkben, a hévizek hatására kialakult barlangban óriás jávorszarvas, barlangi medve és farkas, illetve gyapjas orrszarvú maradványai láthatók.
A barlang a Budai Tájvédelmi Körzet része.
A jégkorszakot megelőző időkben, a hévizek hatására kialakult barlangban óriás jávorszarvas, barlangi medve és farkas, illetve gyapjas orrszarvú maradványai láthatók.
A barlang a Budai Tájvédelmi Körzet része.
|
|
Kellemes, könnyű séta a Paprika patak mentén, kis hidakon
átkelve. A Shell benzinkúttól végig a sárga jelzésen haladunk a Rózsika
forrásig. A réttől balra-egyenesen, már jelzés nélkül, de a fő csapáson
megyünk a solymári Szarkavárig.
Az út eleje nagyjából sík, az emelkedő a várnál van. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése