Csodaszép Magyarország 25

 Győr

Arrabona  -  ahogy az ókori rómaiak hívták Győrt  -  évezredek óta kereskedelmi és kulturális centruma a térségnek, ahol három folyó, a Duna, a Rába és a Rábca hullámai érnek egybe.
A Káptalan-dombon épült kelta eredetű Arrabona nem véletlenül lett a vidék központja.
Győr vára  -  amely feltehetően már Géza fejedelem idején megvolt  -  sokáig ellenállt a törököknek is. Végül 1595-ben elesett (ami a bécsi udvarban nagy riadalmat keltett) viszont az 1598-as visszavétele felért egy legendás nándorfehérvári diadallal.

    A bástyán billegő érckakas annak idején a szélirányt mutatta. Máig úgy mesélik, hogy a várat elfoglaló csapatok vezére, Szinán pasa hitt abban, hogy az erődítmény bevehetetlen, és megjövendölte, hogy amíg a kakas meg nem szólal, Győr török kézen marad. A kakas azonban a győztes ostrom éjszakáján megszólalt, és kukorékolni kezdett. Hangját a legenda szerint egy suszterinas kölcsönözte.
    A legényt Bajusz Ferkónak hívták, ő mászott fel a torony tetején magát illegető kakashoz, és kukorékolással adott jelt a vár alá érkező katonáknak. Trombitáját szólaltatta meg úgy, hogy azt kukorékolásnak vélhette bárki a hajnali derengésben. A törökök pánikba estek, azt hitték, beteljesedett a nagyvezér jóslata: a vaskakas megszólalt, elérkezett a végórájuk.
    Hogy kukorékolt-e a bátor suszterinas, nem tudhatjuk biztosan, a vaskakas viszont létezik, a győri Xántus János Múzeum őrzi.

A legenda is tovább él egyebek között a győri bábszínház jóvoltából, amely büszkén viseli a Vaskakas nevet. Sőt az időről időre rendezett kukorékoló versenyek ötlete is a vaskakas történetét idézi derűs-humoros felhangokkal

A könnyező Madonnáról pedig úgy szól a legenda, hogy a 17 században Linch, ír püspököt az angolok elüldözték, aki Győrben lelt menedékre. Hagyatékában egy Madonnát ábrázoló festményt találtak, amit a székesegyháznak szánt. Egy nevezetes napon a Madonna többek szem láttára verejtékezni kezdett és vért könnyezett. Letörölgetése után még három órán át könnyezett.  Búcsújáró hely lett, ahova még az ír katolikus hívek is ellátogatnak.
Szent László hermája 1406-ban készült  és a híres ötvös-remek kalandos utat járt be, ami Naprágyi Demeter püspök életútjával magyarázható, ugyanis mindig magával vitte. Váradról Gyulafehérvárra, majd Prágába, Pozsonyba, Veszprémbe, végül Győrbe került a híres fejszobor.

Győrben sétálva szinte megszámlálhatatlan barokk építészeti emlékkel találkozhatunk.
A Bécsi kapu tér hazánk egyik legszebb barokk tere.
Az igazi pompás barokk remekek a város főterén, a Széchenyi téren és a tér felé tartó zegzugos, mediterrán hangulatot sugalló utcákban állnak. (A város vezetése az egész barokk belvárost a világörökség részévé kívánja nyilvánítani.)
Győrben kihagyhatatlan nevezetesség a Kovács Margit keramikusművész alkotásaiból rendezett állandó kiállítás, amely a város Kossuth-díjas szülöttének munkáit mutatja be.

A ménfői csata:

1044-ben III. Henrik és Péter csapatait a német oldalon harcoló magyarok segítették a mocsaras területek történő átkelésben, és így a sereg gond nélkül át tudott kelni a gázlókon. Aba Győr alatt, Ménfőnél próbálta feltartóztatni a német sereget. A német és magyar sereg létszáma megközelítőleg azonos lehetett, azonban a német oldalon harcoltak magyarok is és Aba serege nem volt egységes, mert az őt megválasztó főurak egy része már újra inkább Péter pártján állt. A csata kimenetelét illetően ez utóbbi tényező döntőnek bizonyult, mert Aba seregének egy része megfutamodott, ezért Abának menekülnie kellett a csatatérről.

A győri csata (Kismegyeren) (1809. június 14.) volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. Bár a minőségbeli, létszámbeli és vezetésbeli különbségek miatt kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a franciák fölényben vannak, ám Laval Nugent vezérőrnagy téves felderítési adatainak köszönhetően jelentősen alábecsülték a francia sereg létszámát. A csatát az osztrák vezetés sorozatos tévedései kísérték végig, és a francia minőségi és számbeli fölény végül a Habsburg sereg vereségéhez vezettek.

Petőfi így ír erről (a nemességet gúnyolva):  A nép nevében:

                        „De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
                         Majd elfeledtem győri vitézségtek.
                         Mikor emeltek már emlékszobort
                         A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?..”

A megújult Dunakapu tér különleges látványossággal gazdagodott.
A négy méter átmérőjű, emberi erővel forgatható, rozsdamentes lencse rendhagyó módon  tükrözi vissza a tér panorámáját.

Csodaszép Magyarország 24

Tűztotony

  Sopron

A”Nápolyt látni és meghalni!” mondást Magyarországon Sopron nevével helyettesíthetjük be.
Aki az országot meg akarja ismerni, annak Sopront mindenképpen látnia kell.
Az ország műemléki szempontból második leggazdagabb városának hangulata mindenkit megérint, aki a római alapokon épült ősi Tűztorony kapuja alatt,  a középkori Sopronba lép.
S hogy ma nem Ödenburg-nak hívják az csakis lakosainak és a környékbelieknek köszönhető.
( Lásd, Lajta bánság című versemet erről az eseményről). Azóta emlegetik a hűség városaként.

Mint oly sok más települést a Dunántúlon, Sopront is a rómaiak alapították Scarbantia néven.
Ókori emlékei a hajdani forum (régi városközpont) valamint a Capitolium templom.
A hamisítatlan középkori hangulatot a Várkerületen belülre eső védett óváros jellemzi.
Alig találni olyan házat, amelyen ne függne tábla:  MŰEMLÉK.
A Tűztorony kapuján belépve szinte a levegőben lehet érezni a középkor illatát.
A Stornó-ház Magyarország egyik leglátogatottabb múzeuma.
            A kiállítás alapját képezi a ház tulajdonosának  id. Stornó Ferencnek, aki eredetileg kéményseprő volt, gyűjteménye, aki foglalkozásából adódóan a megrendelők padlásain gyűjtötte a mások által kacatnak vélt műtárgyakat.
Figyelmet érdemel a Lackner-ház (ötvös, rézmetsző) , ma az emeleten újkori kőtárral,
a városfalra épített Fabricius-ház, 16-18 századi polgárlakások berendezési tárgyaival,

szinte  vonzza a tekintetet a Patika-ház (15-16. századi),  és a Kassow-ház, amelyben  egykoron több uralkodó is megszállt (II. Ferdinánd, I. Lipót király).
A főtér közepén álló Szentháromság-oszlopot az 1701-es pestisjárvány idején emelték
( alkotásánál alkalmazták először a csavart kőoszlop formát).
A főtéren áll a Kecske templom, 13. századi, amihez később épült torony.
A mellékhajó falán a Kapisztrán-szószék (itt prédikált a török ellen), többször koronázási helyszín volt, ezeken túl öt ízben volt az országgyűlés helyszíne.

            (A legenda szerint a Sopron környéki dombokon kecskenyáj legelészett. Az egyik

„szakállas” szarvával a fölbe túrva egy arannyal teli kincses ládára bukkant. A helyiek  ebből a talált pénzből építették fel a templomot.
Az igazság más, de nem kevésbé izgalmas:  A városban élt egy Gaissel (magyarul kecske) nevű gazdag német család.  Egyik családtag gyilkosságba keveredett, akit
a bíró (a fiú rokona) nem ítélt halálra, hanem arra kötelezte, hogy építsen templomot.
A dinasztia kecskés címere ma is ott díszeleg a kapu felett).

Sopron emblematikus épülete a Piros-ház, a hazai gótika egyik legszebb emléke.
Sopron Liszt Ferenc városa is, aki ugyan a ma Ausztriához tartozó Doborjánban született,
és bár keveset tudott magyarul, mindig magyarnak tartotta magát.  Számtalan nyilvános koncertet tartott Sopronban. (1840-ben Sopronban katonáskodó Petőfi  (Petrovics) kiszökött egy koncertre, amiért másnap kurtavasra verték)

Sopron a kékszőlő hazája.  A környék borait az érett , gyümölcsös aroma jellemzi, amely remekül ötvöződik  a tölgyfa hordók illatanyagával.
Miért éppen kékfrankos a vidék egyik legrégebbi borfajtájának neve?
A néphagyomány szerint, amikor napóleon hadai erre háborúztak, a katonák a kocsmákban csak az értékes  „kékhasú” frankjaikért jutottak hozzá a kiváló minőségű borhoz, amelyet ezek után kezdtek kékfrankosként emlegetni a helyiek.

Taródy vár

Csodaszép Magyarország 23

Nagykócsag

 

Nyugat-Dunántúl a gyógyvizek régiója

A gyógyító termálvíz vendégek százezreit vonzó fürdőket táplál.
Számtalan nagy folyó és tó található:  Duna, Mosoni-Duna-ág, Rába, Zala vagy a határainkon túlnyúló Fertő tó.

A honfoglaló magyarok gyepünek, vagyis határvidéknek használták a terület egy részét, később a három részre szakadt ország nyugati területének központja lett.

  Fertő tó

Két ország ajándéka.  Üdülőhely, sportközpont, ám mindenekelőtt madarak, nádasok és szikes tavak szépséges otthona.

A Balaton után Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava. Hőmérséklete nyaranta nem ritkán eléri a 30°C-ot.

A Fertő mintegy 20 ezer éves, Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize és Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Nagyobb része Ausztriához, a többi pedig Magyarországhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként maga a tó is a világörökség része. Magyarországi partvidékén a Fertő–Hanság Nemzeti Park, az ausztriain a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park található.

A tó nevét adó „fertő” szó már feledésbe merült jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak felét nád fedi.

A 4. században állítólag Galerius császár kiszáríttatta, de csakhamar újra megtelt vízzel. A 14. században kisebb lehetett a jelenleginél. A közepe táján volt a legkeskenyebb, ahol vámot szedtek. Az a fertői monda, hogy több község elöntése által Giletus fraknói herceg korában jött volna létre, teljesen alaptalan. A tó gyakori áradása és apadása több oklevélben is nyomon követhető.

A meder 1869-ig teljesen száraz volt, ezért felszántották és gazdasági épületek épültek benne. A kiszáradás oka a nagy szárazság volt, a tavat tápláló patakok vize is elapadt. A kiszáradás után belsejében sók keletkeztek, a szikpor különösen a keleti parton virágzott ki, ezt a lakók összesöpörték és szappant készítettek belőle. A kiszáradás alatt gyakran délibáb jelent meg.

A szeszélyes tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava.
A tó felét nádas, egyharmadát pedig mocsári növényzet uralja.

Második legnagyobb állóvizünk igen szeszélyes, ugyanis a tó vize a tengerekhez hasonlatosan sós, fenekét finom iszap borítja.
Jellemzőek a nagy vízszint ingadozások.  Volt, hogy a területe másfélszeresére nőtt, de előfordult az is, hogy teljesen kiszáradt (1866-72 között).
Vizének színe is változik. A parthoz közel eső részeken szürkés, a nádasokkal körülölelt belső tavakban viszont vöröses és szinte teljesen áttetsző.

A több ezer éves kapcsolata a Hansággal  a Hansági-főcsatorna és zsiliprendszer megépítése után  teljesen megszűnt.
Háromszáz éve még a környező falvak lakossága halászatból tartotta fenn magát.
A legenda szerint Hany Istók is itt élt a mocsaras vidéken.
A Fertő tó vízéből legalább tíz halfaj örökre eltűnt, de így is maradt a tó vízében 28 halfaj.
A nádasok kecses lakója a nemzeti park címerében is szereplő nagy kócsag.
De él itt kanalas gém, vörös gém, bölömbika és a barna rétihéja is.
A tájegység jellemző állata a vörös hasú unka és a jégkorszakból itt ragadt elevenszülő gyík.
A társainak veszély esetén füttyel jelző ürge védelméért sokat tesznek a szakemberek.
Akik szeretnének behatóbban megismerkedni a nemzeti park értékeivel,  járják végig a
Sziki őszirózsa tanösvényt, amely amellett, hogy remek kirándulóút, a tájékoztató táblák segítségével  el is igazítja az érdeklődőt.
Sopron - Balf - Fertőboz - Hidegség - Fertőhomok - Hegykő - Fertőd - Sarród - Sziki Őszirózsa - Tanösvény - Fertő-Hanság Nemzeti Park - Sopron
A Sarródtól 7 km-re északra elterülő szikes pusztai területen vezető tanösvény kiindulópontja a Sarród - Fertőújlak útvonalon, a Hansági Főcsatorna zsilipjénél található.
A közel 4 km hosszú útvonal a magyar szürke marhával, a rackajuhval és a házi bivallyal legeltetett szikeseken vezeti végig a túrázót, érintve a sekély vizű szikes tavainkat.

 Hany Istók legendájáról már majdnem mindenki hallott. Ennek ellenére ejtek róla néhány szót.
Kapuvári halászok a Király-tó egyik mocsaras részén  egy 8-10 év körüli fiút fogtak el.
Állítólag egy elvadult árva gyerek volt. Beszédképtelen és tökéletesen alkalmazkodott a lápi élethez.  Meztelen volt.  Kéregszerű testét szőr borította. Ujjai között kezdetleges bőrhártya feszült. A víz alatt úszva meg tudta fogni a halakat.
1749-ben a kapuvári plébánián – feltételesen – megkeresztelték, István névre.
(azért feltételesen, mert nem tudták, hogy meg volt-e már valamikor keresztelve. Ilyen bizonytalan esetben csak feltételesen szabad megkeresztelni, mivel a szentség csakis egyszer vehető fel az ember életében)
Beszélni soha nem tudták megtanítani. 
Az Eszterházyak kastélyába vitték, ahol dolgoztatták, kegyetlenül bántak vele.
Végül megszökött és soha nem találtak rá.
Alakját Jókai Mór is életre keltette „Névtelen vár” című regényében.
A  „hany”, ősi, finnugor eredetű, már nem használt szavunk, mocsarat, lápot jelent.

Akik – velem együtt – a lecsapolásában részt vett, ezt igazolhatják!

Sziki őszirózsa tanösvény

Csodaszép Magyarország 22.

Zsámbéki vár

              Zsámbék

Nem tévesztendő össze a következővel: Zsámbok.

          (ami Gödöllő vonzáskörzetében van)

Noha Zsámbék a róla elnevezett medence és egyúttal a kistérség peremén helyezkedik el,
 a Nyakas hegy gerincének tövében, mégis fontos szerepet tölt be mind kulturális, mind turisztikai szempontból.

A hajdani  Via Imperialis,  - az Esztergomot Székesfehérvárral összekötő királyi út – mentén elterülő községet a premontrei rend már messziről felfedezhető templomromja tette ismertté.

A település nevét a "zsombék" szóból származtatják. Környéke forrásokban dús és vizenyős volt.
Más adatok szerint III. Béla király idején egy Zsámbéki nevezetű családot telepítettek le ide.

A település nevezetességei közül mindenképpen említést érdemel a  16. századi  török kút, amely a falu központjában, a piactól nem messze, a romtemplom felé vezető út melletti kis téren csordogál.
Ennek közelében magasodik a Zichy-kastély.
A 14-15. századi eredetű várkastélyt a török kori végvár alapfalainak felhasználásával a 18. században alakították barokk kastéllyá.
Az 1050-es években kőtemplom állt itt.
III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét.
E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend monostora. A lovag először udvarházat építtetett, majd a tatárjárás után engedélyt kapott vár építésére.

Mátyás idején már nem találni premontrei szerzetest a monostorba, ezért a király a pálosoknak adta használatra.  Ők újították meg az épületet gótikus stílusban.
A várat közvetlenül halála előtt fiának Corvin Jánosnak adományozta,
A török kor pusztításait egy 1763-ban bekövetkezett földrengés gyarapította.
Ezt betetőzte, hogy a falubeliek szinte mind egy szálig elhordták építkezéseikhez.

1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát verte szét itt.

Az 1737–39-es pestis- és kolerajárvány emlékét, melyben a falu 827 lakosa halt meg, a kastéllyal szemben felállított fogadalmi szobor őrzi.
A templom nyugati homlokzata a négyemeletes kettős toronnyal azonban még csaknem teljesen ép.

A legutóbbi időkig tanítóképző főiskola otthona volt, ám egy 2003-as tűzvész következtében
az intézmény Vácra kényszerült költözni.

A második világháborúban ismét hadszíntér volt Zsámbék, 1944-ben a fővárost bekerítő hadmozdulatok egy része itt zajlott.
1946-ban a sváb lakosság 95%-át kitelepítették Németországba. Helyükre az Alföldről érkeztek telepesek.
2009. július 1. óta város.

Sok érdeklődő keresi fel a Lámpamúzeumot,  ami egy 19. századi parasztházban működik.
Az 1200 darabos lámpagyűjteményben végigjárhatjuk a világítás történetének főbb állomásait
a római kori mécsestől a modern fényforrásokig. 

Zárdakert
1908-ban került a Keresztes nővérek birtokába. A tóval, fákkal, kacskaringós utakkal rendelkező, fallal körülvett park volt az apácajelöltek imaterülete, egészségügyi sétájuk helyszíne. 2009 márciusa óta műemlék.

Napórás iskola
1791-ben épült az emeletes iskola, mely 1983-ig szolgálta a tanítást.

Zsámbéki Szombatok (Nyári Színház) rendezvények.

Földi Telepítésű Magyar Légvédelem Fegyvernemi Múzeuma, műemlék.

 A településen él és alkot Melocco Miklós szobrász.
(Akinek a méltatására nem szívesen vállalkozok.)

A budai, pilisi hegyeket nagyjából végigjártuk.
Egyébként a romantika kivirágzásával  a „hegyen járás” férfias szenvedéllyé vált.
Alig van olyan híres ember,  aki ne járta volna a budai hegyeket.
Wesselényi, Batthyány, Széchenyi,  Kossuth is gyakran kirándult ide.
Jókai pedig a Sváb-hegyen lakott.
A korszaknak kétségtelenül Széchenyi  István volt a legnagyobb turistája, aki 1818-ban
felkapaszkodott az Olimposz tetejére, majd az Etnát is megmászta.
Régi kiválóságaink közül  a leglelkesebb és legprofesszionálisabb természetjáró hírében a tudós Eötvös Loránd állt, aki többek között ezt írta a Herkules című lap 1891 májusi számában:
Magyarország fenséges vidékeit hozzáférhetőbbé kell tenni, ez a magyar turistaegyesület feladata…”

Ezen fenséges vidékről átsétálok Nyugat-Dunántúlra.
Legközelebb ott tekintek szét.

Zsámbéki medence

Csodaszép Magyarország 21.

                                                   Alekszandra Pavlovna sírkápolnája



 Üröm

              község Pest megyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Budapesttől északra, Pilisborosjenő és Budakalász közt fekvő település. A III. kerületből könnyen megközelíthető, de Budakalásztól és Szentendrétől sincs messze.
Ősi település, melynek területe már a római korban is lakott volt.
Nevét 1137-ben már említette oklevél. A 12. században a Nyulak szigeti apácakolostor birtoka volt.

Római katolikus temploma 1765-ben már fennállt. Plébániáját 1821-ben alapították. 1781-ig a budai Klára-rendű apácák voltak a helység földesurai, de e rend eltörlése után a vallásalap birtokába került. 1703-ban és 1730-ban a pestis és 1838-ban kolera pusztította a lakosokat.

A 333 méteres Kő-hegy lábánál elterülő település szépségére József nádor első felesége  Alekszandra Pavlovna Romanova  (a legendás orosz cárnő Nagy Katalin ükunokája) is felfigyelt, ezért a nádor meg is vásárolta neki a falut.  Ám a cári sarj gyermekágyi lázban meghalt, így az ide szánt nyaraló már nem épült meg. József nádor azonban úgy határozott, hogy nejét Ürömön temetteti el és egy sírkápolnát emelt Alekszandra emlékére.
A 2004-ben felújított épület a falu ékkövévé vált.

A 17 éves cárevna hamar belopta magát a magyarok szívébe.
Nem csak hogy megtetszett neki Magyarország, de magyar ruhákban is járt, átvette szokásainkat. Szívesen vett részt bálokon, vadászatokon, kirándulásokon, így vetődött el egyszer Ürömre is.
Halála után sírja sokáig az orosz diplomaták zarándokhelye volt.
A világháború után az épület  pusztulásnak indult.  1981-ben a sírhelyet kifosztották, a holttestet megcsonkították. Egy ortodox lelkész a földi maradványokat szőnyegbe csavarva, taxival vitte fel a budai várba, a férje mellé.
2004-ben az épület felújítása és újraszentelése után került vissza a kápolnába, amelyet neki emeltek.

Tábordűlő) nevű dűlője arról kapta a nevét, hogy 1849-ben honvédhuszárok táboroztak itt, és innen indultak a budai vár ostromához.

A falu történetének megrázó eseménye volt a németek kitelepítése a második világháborút követően. Üröm településen a statisztikák szerint 1448 embert fosztottak meg javaitól és telepítettek ki. Ez volt az egyik legnagyobb arányú kitelepítés az országban. [1].

Látnivalók
Alekszandra Pavlovna sírkápolnája
Római katolikus temploma
Református templom

Ürömi mediterrán és ciklopkő

A különleges éghajlati körülmények hatására a tengerben egyszerre képződött a mésziszap és az agyag, s a kettő együttese hozta létre azt a kőzetet, melyet ma budai márgának nevezünk.
Nedvesség hatására a kő, azonnal vízzáróvá válik, azonban impregnálni a szennyeződések, a könnyebb takarítás és az élettartam növelése érdekében mindenképpen érdemes.
A kőzetek színét a természetben a két, illetve három vegyértékű vas egymáshoz való viszonya határozza meg

                                                                Üröm, légifotó

Csodaszép Magyarország 20.

                                         A felújított Szarkavár

 Solymár

Solymár,  középkori Pilis megyei község, melynek neve királyi solymászok lakóhelyére utal, a „Krautgarten" nevű dűlőben feküdt.
IV. Béla király Solymárt a szigeti apácáknak, ők pedig 1355-ben a Laczkfi családnak adták.
A török kor elején Solymár elnéptelenedett.
1546., 1559. és 1562. évi defterekben pusztaként szerepel.
Később a Vattay család birtoka lett.
1593. III. 20-án Corvin János a várat és tartozékait, valamint a Boros Jenő birtokot eladta 1000 forintért Ráskai Balázsnak és fiának Tamásnak.
A falu neve először egy IV Béla által 1266. május 5-én aláírt oklevélben fordul elő, mint Solomar.
A római kori lelőhelyek azonban azt bizonyítják, hogy Solymár a római korban már lakott terület volt. A parasztlázadás borzalmai, a parasztok és nemesek által egyaránt okozott pusztítások még nem merültek feledésbe, amikor egy még borzalmasabb korszak, az ún. török világ viharfelhői tornyosultak Magyarország felett.

A Vörösvári-árok szélén fekvő településre érdemes betérni a Mátyás-dombon álló, 14-15 századi késő gótikus – kora reneszánsz   Szarkavár romjainak kedvéért.
A köztudatban sajnálatosan téves módon Szarkavár néven ismertté vált solymári vár egy középkori vár, mely Solymár mellett, a Pilis és a Budai-hegység magaslatai között egy kisebb, de meredek oldalú dombon emelkedik.
 A korábban nem igazán látványos romterület a 2005-2006 folyamán végzett nagyszabású fejlesztés (a várfalak eltérő magasságba történő felmagasítása, az eredeti öregtorony és kapuzat feltételezett alakját idéző kilátótorony és kapu, valamint színpad építése, stb.) révén nyerte el jelenlegi állapotát.
2013. júniusáig szabadon látogatható volt, 2013. július 1. óta hivatalos nyitvatartási rend szerint látogatható, belépődíj fejében.

Értékes berendezésű a Templom téren álló barokk kegytemplom is, ahol az 1780-ban Budaújlakról ideszállított Mária-kegykép is látható.

Előzetes bejelentés alapján, vezetővel végigjárható a Solymári-Ördög-lyuk.
A jégkorszakot megelőző időkben, a hévizek hatására kialakult barlangban óriás jávorszarvas, barlangi medve és farkas, illetve gyapjas orrszarvú maradványai láthatók.
A barlang a Budai Tájvédelmi Körzet része.

Kellemes, könnyű séta a Paprika patak mentén, kis hidakon átkelve. A Shell benzinkúttól végig a sárga jelzésen haladunk a Rózsika forrásig. A réttől balra-egyenesen, már jelzés nélkül, de a fő csapáson megyünk a solymári Szarkavárig. Az út eleje nagyjából sík, az emelkedő a várnál van.

                                                    Solymári vár a magasból

Csodaszép Magyarország 19.

                                       Eötvös Lóránd menedékház, Dobogókő

  Dobogó-kő

A Dobogó-kő népszerű kiránduló- és üdülőhely.
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja.
A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye és Pest megye határa.
Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik, állandó lakosainak száma 133 fő.

Sícentrum - Síközpont Budapesttől fél órányira!

Nevét a Visegrádi-hegység és egyben a Dunakanyar legmagasabb csúcsáról DOBOGÓ-KŐ-ről (699 m) kapta.
Nevezetességei:

1898-ban Dobogókőn létesült hazánk első turistaháza, melyet Eötvös Lórándról nevezetek el, aki fizikusnak és természetjárónak is kiemelkedő volt.
1906-ban kőépület váltotta fel. A régi turistaház jelenleg turistamúzeumként üzemel.

1923 óta szolgálja az ide érkezőket trianon utáni Magyarország első sípályája.
1978-ban épült a jelenleg is üzemelő tányéros sífelvonó, ami téli időszakban  mindennap sötétedésig működik.
2003 és 2006 között a Dobogókőért Alapítványnak köszönhetően jelentős fejlesztésekben (pályák kőmentesítése, felvonó felújítása, pályakezelő gép (ratrak) beszerzése, webkamera telepítése, hóágyúzás..) részesültek a dobogókői sípályák2012-ben felépültek a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány első fűthető jurtái a Zsindelyes Vendégház mellett, melyek nem csak szálláshelyként, de rendezvények előadások helyszínéül is szolgál.
A vendéglő Makovecz Imre 1979-ben készített tervei alapján 1980-ban épült. Eredetileg azzal a céllal épült, hogy a közeli sífelvonó villanymotorja ne a szabadban legyen, valamint, hogy a síelőknek melegedési lehetőséget biztosítson. Az évek múlásával a Zsindelyes a vendégek igényeihez maximálisan alkalmazkodott, a lehetőségekhez mérten jelentősen kibővítettük az étel- és italkínálatunkat, nyílt tüzű kandallóval, barátságos, családias hangulattal várjuk a túrázókat, kirándulókat és a síelőket.

A DOBOGÓ-KŐ csúcson (699 m) áll a TÉRY-Emlékmű. Téry Ödön volt a magyar túristamozgalom egyik megalapítója, a „turista-jelzések atyja”, az első menedékházak építője
Dobogókő klimatikus gyógyüdülőhely, téli-nyári kiránduló- és síközpont, zarándokhely, melynek kilátóiból az ország egyik legszebb panorámájában gyönyörködhet.
Számtalan turistaút kiindulópontja, hiszen közvetlen környezetében található többek közt:
a vadregényes Rám-szakadék
A balesetek elkerülése érdekében és a jelentős turistaforgalom miatt a Rám-szakadék zöld jelzésű turistaútján kizárólag alulról felfelé, azaz Dömös felől Dobogókő irányába haladjanak!
Dobogókőről Dömös irányába lefelé a Lukács-árokban vezető sárga turistajelzést válasszák!
a Thirring-szikla (Turul körút)
Mivel az útvonal alaprajza kitárt szárnyú Turulmadarat ábrázol, valamint a Táltos Iskola kiemelt jelentőségű helyként tekint ezen területre, melynek két bejárathoz faragott kapukat is állítottak, így elterjedt elnevezés még a Turul-, illetve Táltos körút is.
a Föld Szívcsakraközéppontjának is tartott Ferenczy-szikla
A Rám-hegyen található Ferenczy-szikla sokak szerint a Föld Szívcsakraközéppontja.
Egy biztos minden esetre: gyönyörű hely, fantasztikus panorámával Dobogókőre, a Vadálló-kövekre és a környező hegyekre, ahova mindenképp érdemes ellátogatni útba ejtve a Nagyboldogasszony-forrást és a Siketnémák Mária kegyhelyét is.
a Zsivány-sziklák
Vadregényes kirándulóhely Dobogókőtől "néhány lépésre".
A meredek, 25-30 m magas sziklafalak két, kb. 100 m hosszú sikátort fognak közre, melyeket egy ferde hasadék köt össze. Több szikla tetejére fel is kapaszkodhatunk, azonban legyünk óvatosak és a nagy mélységek miatt a gyermekeket semmiképp se hagyjuk szabadon kószálni ezen
a Vadálló-kövek
vulkanikus eredetű sziklák közkedvelt elnevezése.
A meglehetősen omladékos és kies helyen lévő sziklaalakzatokat főleg a XX. század elején látogatták a magyar hegymászók, mint mászóiskolát.
A gyönyörű panorámájú Prédikálószék
A 639 m magas Prédikálószék a Visegrádi-hegység egyik legmagasabb csúcsa. A csúcsra érve hazánk egyik legszebb panorámája tárul elénk a gyönyörű Dunakanyarral, a Börzsöny-hegység látványával, Nagymarossal és Visegráddal, valamint a távolabbi Vác fölé magasuló Naszály képével...
a Dunántúl második legmagasabb hegycsúcsa a Pilis-tető
A Pilis legmagasabb pontja 756 méterrel emelkedik a Balti-tenger szintje fölé, s ezzel a Kőszegi-hegységben található Írott-kő (882 m) után a Dunántúl legmagasabb pontja.
A pilisszentkereszti Szurdok
A meredek szurdokvölgyet, melynek klímája a legnagyobb nyári melegek idején is kellemes, a búvópatak jelleggel hol előtűnő, hol újra feltörő Dera-patak mélyítette ki.
 Dobogókőn halad keresztül az Országos Kéktúra és a Mária út.

Földünk szívcsakrája pedig éppen Dobogókőn és környékén, azaz a Pilisben (egyes vélekedések szerint a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál) található az a hely, ahol a Föld szive dobog.
A szívcsakra a világ szemében:
A nepáli papok 2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért. Most "vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jövőt." A nepáli Fehér Királyi Kolostor vezetője magyarországi tartózkodása idején így szólt a magyarokhoz:
"Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája az Önök országában, a Pilisben található. Ez a spirituális megújhodás már megindult Önöknél

                                                Zsindelyes Ház

Csodaszép Magyarország 18.

                                                               Diósd, Tájház

Diósd

Anonymus leírásában olvashatunk először Diósdról Gyoyg alakban írva:
„Árpád...Kündünek, Kurszán apjának földet adományozott Attila király városától Százhalomig és Diódig”,
               majd a magyar krónika írta a pogánylázadással kapcsolatban, hogy Gellért és három püspöktársa Fejérvárról I. András elé vonulva Diódon a Szent Szabina templomba ment, ahol Gellért az általa mondott misén megjósolta, hogy mártírhalált fognak halni.
E történet később bekerült a Nagy Lajos király korában szerkesztett nagyobbik
 Gellért-legendába is, és lehetséges, hogy ebben a Dió nevű faluban fogták el a III. István ellen vonuló IV. Istvánt.

A Szent Gellért Kápolna a Szent Gellért legendával kapcsolatos, melyről a Képes Krónika ezt írta:
„…Gellért, Besztrik, Buldi és Beneta püspökök, valamint Szolnok ispán elindultak Fehérvárról Endre és Levente herceg elé, hogy tisztességgel fogadhassák őket.
S midőn az említett püspökök abba a helységbe értek, amelyet DIÓD-nak neveznek, Szent Szabina templomában misét akartak hallgatni mielőtt uraik elé járulnak.
Itt töltötték az éjszakát 1046. szeptember 23-án, s reggeli mise közben hirdette ki kísérőinek Gellért püspök éjjeli látomását, amiből arra következtetett, hogy vértanúhalált fognak halni…”
Az utolsó mise vélt helye búcsújáró hellyé vált az idők során.
Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom.

Nevezetességei
Rádió- és Televíziómúzeum

1995. december 1-jén, a magyar rádió műsorszórás megindulásának 70. évfordulóján nyílt meg a múzeum, a rádióállomás egykori adótermében és a csatlakozó kisebb helyiségekben.
A magyar rádiózás és televíziózás történetét, a stúdiók, az adók, és vevő berendezések fejlődésének bemutatásával ismerhetjük meg.

Egykori kőbánya
Diósdi Kőbánya-Geológiai park az egykori kőbánya és erdő Diósd közigazgatási területének része.A Budai-hegység déli peremét képező Érd-Tétény fennsík egy 150km2-es területének közepén fekszik 230-150m tengerszint feletti magasságban

Tájház

Szent Gellért Templom

Kaptárkövek
Diósdligeten találjuk a kaptárkövek azon csoportját, amelyet HALÁSZ ÁRPÁD fedezett fel az 1940-es években, de azokat csak jóval később (és valószínűleg ebből fakadóan pontatlanabbul is), 1988-ban ismertette. Ezek a Rádióadó és a Gizella utca által közrefogott völgyben, a Római árokban találhatóak

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.

Csodaszép Magyarország 17.

                                                            Kossuth lakóháza

Tinnye,

az Üvegtigris, a Garancs, a Körtvélyes-patak hazája, gyöngyszem a Pilis és Budai hegységben, Piliscsaba és Zsámbék között.

A község neve a honfoglalás előtt itt élt szlávoktól eredhet: Tinnye = mocsaras hely.

A falu a honfoglalás után az ország központi részéhez tartozott. Az előkerült honfoglalás kori leletek a helybeli Vásárhelyi Géza gyűjteményéből kerültek a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába.
A község területén, több helyen kerülnek elő a talajból különböző földtörténeti korokból származó kövületek: kagylók, csigák, fák megkövült maradványai.
Legjellemzőbb a szarmata-kor tengerében lerakódott csigák, kagylók millióiból egybeállt mészkőfajta (cerithium).

1843 és 1846 között itt lakott Kossuth Lajos, akinek a szomszédos Úny községben kisebb birtoka volt. Házát, mely egyben műemlék is, emlékoszlop jelöli.
A hagyomány szerint a községből kivezető út szederfasorait is ő ültette

Nevezetességei

Római katolikus temploma műemlék. 1797-ben épült, késő barokk stílusban, homlokzattoronnyal. Tornyát ívelt sisak fedi. Főoltárán Szent Annát és a gyermek Jézust ábrázoló oltárkép látható; védett kegykép.

Református temploma román kori, műemlék épület. Mai formáját többszöri átépítés után nyerte el. 2000-ben újították fel.

A Piliscsaba felé vezető út mellett található a Garancsi-tó, mely természetvédelmi terület. A tó és környéke is kedvelt kirándulóhely. Itt forgatták az Üvegtigris című filmet.

                                                 Katolikus templom, Tinnye

Csodaszép Magyarország 16.

Telki

Telki a budapesti agglomeráció nyugati szektorában, Budapesttől 21 km-re, Budakeszitől 9 km-re nyugatra található, a Zsámbéki-medence északkeleti peremén. A fővárostól a Budai-hegység koszorúja, a tőle északabbra fekvő Nagykovácsitól e hegységnek a legmagasabb része (a Nagy-Kopasszal) választja el.
Közvetlen (vele belterületen is határos) szomszédja Budajenő, közelebbi másik településszomszédja a mintegy 5 km-re fekvő Páty.
AMária Terézia rendeletére szász- és frankországi németeket telepítettek itt le, és valószínűleg az erdőkbe menekült egykori lakosság is visszaszivárgott. A második világháború végén a németeket kitelepítették, helyükbe Erdélyből elűzött székely magyarok kerültek. telki bencés monostor alapítása minden valószínűség szerint I. István királynak köszönhető.
A falu a török uralom alatt elpusztult és templomát is lerombolták 1543-ban, de falai még 1802-ben is álltak. A monostor megszentelt kövei ma a falu központjában található régi lakóházak szinte mindegyikében fellelhetőek.
Gyönyörű természeti környezetben fekvő, a környezettel harmóniában fejlődő település. Ideális helyszín a pihenésre, kikapcsolódásra.

Itt épült Magyarország első magánkórháza (már nem működik).

A Lantos Csaba üzletember érdekeltségébe tartozó Róbert Károly Magánkórház megvette a Budakeszi úton működő Telki rendelőintézetet, ami a jövőben Róbert Rendelőintézet néven működik tovább.
Lantos Csaba szerint így olyan magán egészségügyi komplexum jön létre, ami a prevenciótól, a gyógyításon át egészen a rehabilitációig képes ellátást nyújtani. 

Látnivalók
Kodolányi János emléktábla a Múzeum udvarán található.
Kőkereszt , az egykori monostor helyén található az 1740 körül készült
Csergezán Pál emlékoszlopa
Telki római katolikus temploma
A templom kapuja feletti kőtáblán az alábbi, latin nyelvű, vésett felirat áll:

EVOLVTO FELICITER SAECVLO
DIVI BENEDICTI FILII
SANCTO STEPHANO APOSTOLICO
VNGARIAE REGI PATRONO SVO
POSVERVNT

Rejtett információ:
A felirat egy kronogramma, amelyben a római számoknak megfelelő (félkövér nagybetűkkel kiemelt) betűi összeadhatók:
5,50,5 / 50,1,100,1 / 100,5,50 / 500,1,5,1 / 500,1,100,1 / 1,50,1,1 / 100 / 50,1,100 / 5,1 / 1 / 5 / 5,5
Ez az 1802 számot adja ki, amely a templom építési évének felelhet meg.