Csodaszép Magyarország 69.

Gyógyfürdő bejárata

 Bük

 Bővízű termálfürdő

Bük (németül: Wichs) város Vas megyében, a Kőszegi járásban.

Szombathelytől 27 km-re északkeletre az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál a Répce-folyó síkságán fekszik.  A város keleti oldalán található a Bük–Bő–Gór-víztározó..
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország negyedik legnépszerűbb települése.

A települést 1271-ben Byk néven említik először, de temploma a kutatás szerint már a 12. században állt, tehát sokkal régebbi alapítású.

A 15. században már három Bik (Alsó-Bük, Mankó-Bük és Felsö-Bük) nevű falu is létezett egymás mellett. Legnagyobb birtokosa ekkor a Büki család volt.

A település életében nagy változást hozott a vasútvonal kiépülése 1865-ben. Ennek köszönhető, hogy 1869-ben megindult a termelés a cukorgyárban is. 1902-ben a három Bük nevű falu, Alsó-, Közép- és Felsőbük Bük néven egyesült.
Az 1950-es megyerendezés során Büköt a korábbi Csepregi járás több településével együtt Vas megyéhez csatolták.
Bük 2007. július 1-jei hatállyal városi címet kapott. 2012-ig a Csepregi kistérség része volt.

Vonattal elérhető a Sopron–Szombathely-vasútvonalon. Kiépített kerékpárutak kötik össze Csepreggel, Locsmánddal és Zsirával, illetve Bővel.
A vasútállomás és a fürdő közt közlekedik Bük autóbuszjárata.

Az 1950-es években Büktől kissé északra olajat kerestek a szakemberek.
Ám a fekete arany helyett egy másfajta kincsre, az 58 Celsius-fokos gyógyvízre bukkantak.
Ez az esemény alapozta meg Bükfürdő későbbi történetét.
A vasi fürdőváros azóta világhírnévre tett szert a gyógyításban  s évről évre nő azoknak a száma, akik visszatérő vendégei a gyógyfürdőnek.
Az 1282 méteres mélységből feltörő gyógyforrás vízhozama közel 1000 liter percenként, amely így Közép-Európa egyik legbőségesebb vizű termálkútjává avatja Bükfürdőt.
A fürdő területén csaknem 20 medence és sportpályák találhatók, de természetesen a modern kornak megfelelően wellness-szolgáltatások is igénybe vehetők.
Színvonalas éttermek, valamint az ország legnagyobb és az egyik legszebb golfklubja is várja a vendégeit.

Szapáry Kastély

 Bükön az 1600-as évek végén épített SZAPÁRY-KASTÉLY barokk épülete is megtekinthető,

amelynek nagytermében  17. század végi falfestés és stukkó dísz található.
 

Felsőbüki Nagy Pál Kúria

 Az 1780 körül épült, copf stílusú  FELSŐBÜKI NAGY PÁL-KÚRIA szintén értékes műemlék
A névadó sírja a templomkertben található. A reformpolitikus szónoklatának hatására ajánlotta fel birtokainak egy teljes évi jövedelmét Széchenyi István, a Magyar Tudományos Akadémia megépítésére. Felsőbüki Pál is az Akadémia tagja lett.
(Ma is szükség lenne ilyen hatásos szónoklatra ! – szerző

A kellemest a még kellemesebbel kötöttük össze, amikor Bükön a pancsolás után a Rigótanya étteremben vacsoráztunk. Kockás hasra majd hétfőtől gyúrunk - nyugtáztuk az étlap láttán, amely 5 nyelven kínálja az ételeket.
"A Rigótanya panzió és étterem tradicionális, magyaros külsővel és belsővel rendelkezik" - s valóban, a honlapon talált bemutatkozó szöveg nem lódít. A parasztvilág kellékeivel találkoztunk az étteremben: a kemence mellé ültünk. Ritkaság, de a Rigótanyán a szalvéta textil, ennél üdítőbb kezdésről pedig álmodni sem kell, hacsak a pincér profi ténykedése nem okoz némi boldogságot, de annak, hogy jól végzi a dolgát, örüljön inkább a főnöke. Mindenesetre egy pillanat alatt beszélt rá bennünket a kétszemélyes sertéstálra.

 

Rigótanya

A hatalmas lakoma előtt azonban Pista bácsi húslevesét szürcsöltük, házi májgombóccal (690 forint – akkor). Ízletes fogás, a májgombóc finom, sajnos a sárgarépa kicsit túlfőtt.
A város és lakói megérdemlik, hogy megemlítsem legjelentősebb művészeti csoportjaikat:
Bíborka és Keltike Népdalkör
Répcementi Férfikar
Büki Triola Mazsorett Csoport
Clemens Madrigálkórus
Pannon Cigányzenekar
Főnix Tánccsoport
       

Triola Mazsorett Csoport