Csodaszép Magyarország 66.

Szent Cecília templom

Zsennye

Ezeréves tölgy

A Rába mentén a Sorok pataknak a Rábába torkollásánál fekszik.
A mai község Kis- és Nagyzsennye 20. század eleji egyesüléséből jött létre.

Neve a régi magyar Synnie személynévből származik, ennek eredete a Semjén (Simon) személynév.

A Vasvártól északra húzódó települést akár a vizek falvaként is jellemezhetnénk, hiszen a Rába mellett itt folyik a Sorok patak is.
Minden bizonnyal a kedvező fekvés is közrejátszott abban, hogy már a rómaiak települést alapítottak a közelben.

1237-ben Sennye néven említik először.
Határában római villa nyomai és honfoglalás kori ékszerek kerültek elő. Savaria szomszédságában, a Rábán átkelőhely volt a római korban, a mai Zsennye kastélytól, háromszáz lépésre, ahonnan egy padlómozaik is előkerült.
Erről tanúskodnak a községben feltárt  ÓKORI VILLA maradványai is.
A falu szélén emelkedik a középkori udvarházból a 18. században, barokk stílusban épült hangulatos BEZERÉDJ-KASTÉLY.

Bezerédj Kastély

 Bezerédj Elek megalapozta a később tízezresre duzzadó könyvtárat, Bécsből és Párizsból hozatott fákat, s a kereszt jegyében megkettőzte a kastélyt 1867-ben. Lányát, az emancipálódott Emmát, Békássy vette el, hat gyermekük született.

Békássy Ferenc, e gyermekek egyike 1912-ben, levelében számol be 1550-eshez hasonlatos viharról: „Letarolt, elpusztított Sennyét hagytam magam után. Miután megkaptam és mielőtt elolvastam volna leveled, jégeső esett. Másfél hüvelyknyi jégdarabok zuhogtak. Tíz percig tartott az egész. Már az első percben, mintha ágyúval lőtték volna, betört az összes ablak; a tető jó pár hüvelykkel lejjebb csúszott mindkét oldalon, széles repedést hagyva a tetőgerincen; pár embert, aki kinn dolgozott a mezőn, hordágyon kellett utána hazavinni. A fák lombtalanok, letaroltak, kérgük hosszú csíkokban lógott a fákról. A föld tele volt letépett lombokkal, gyümölccsel, tetőpalával és roncsokkal – mindez melodrámaian hangzik, de szörnyű volt és megzavart, és haragos méltatlankodást keltett bennem.”
(1915-ben elesett, apja lovastul temettette a kastély menti Borjús-kertbe.)

A későbbiekben előbb barokk, majd Tudor-stílusban újították fel, késő reneszánsz részletekkel.  Ma is ezt az arcát mutatja a látogatóknak.
Falai közt – külföldiek által is gyakran felkeresett – képzőművészeti alkotóház működik.
Kertje védett arborétum.

A Rába-parton lelhető fel az ország legidősebbnek és leghatalmasabbnak tartott kocsányos tölgye, az úgynevezett EZERÉVES TÖLGY.

Zsennyei tölgy