Csodaszép Magyarország 65.

Szent György templom

Csempeszkopács,

község Vas megyében, a Szombathelyi járásban. Csempeszháza és Kopács községek egyesítéséből keletkezett.

Csempesz nevének előzménye a régi magyar Chempez személynév amely a régi csempes (= csalárd) szóból származik. Kopács neve is személynévi eredetű, ennek előzménye a kopács (gesztenye, vagy harkály) főnév.

Vas vármegye monográfiájában „Csempesz-Kopács kis, magyar falu 38 házzal és 284 r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-rumi vasút egyik állomása. Postája Rum, távirója Szombathely. Birtokos gróf Cziráky János.”
A megszűnt vasútállomás szépen felújított
épülete és környezete, emlékhely.                       

Állomásépület

A takaros település Csempesz és Kopács község egyesüléséből jött létre 1863-ban.
Mindkettő köznemesi falu volt. 
Csempesz első okleveles említése 1346-ból, Kopácsé 1272-ből való.
A falutól északnyugatra, a műúttól 600 méterre kopjafa emlékeztet az egykor  Horó nevű településre, ahol a középkorban a várszervezetnek dolgozó  horók, szakácsok laktak.

A falu közepén álló SZENT GYÖRGY TEMPLOM  a román kori nyugat-dunántúli téglatemplom-építészet kiemelkedően értékes emléke.

Az imaház 1230 táján épült, tornya 20 évvel később, a falazatban római kori téglák és sírkőtöredékek kerültek napvilágra.

A három részre tagolt kis kápolna 750 éve szinte változatlan állapotban várja a híveket.
Oltárképét Dorfmeister István (1725-97) festette.

A község csempeszi részén várja a látogatókat a 16. századi késő reneszánsz, utóbb barokk stílusban átalakított BALOGH-SARLAY-KISKASTÉLY, amelyben gazdag helytörténeti tárlatok kapnak helyet.

Minden év Szentháromság-vasárnapján (a pünkösdöt követő első vasárnap) a templom előtti téren tartják a KÖZÉPKORI VÁSÁRNAP elnevezésű rendezvényt.
Régi mesterségek képviselői, árusok és vásári komédiások szórakoztatják a közönséget.

Magtár romjai