Csodaszép Magyarország 67.

Szentkútvölgyi Kápolna

 

Vasvár

A békekötés városa

Szombathelytől délkeletre, a 8-as és a 74-es főutak találkozásánál fekszik. Vonattal elérhető a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon.

A régészeti leletek tanúsága szerint a mai város területén már a kőkorszak óta élnek emberek. A Kemeneshát szélén fekvő, Rába árterületéből kiemelkedő terasz a kezdetektől fogva alkalmas hely volt az emberi település kialakulásához.

A település évszázadok óta a a térség egyik központja, mivel a Vasvár és Győrvár közti nyolc kilométeres, 10.  században épült földsánc egyik végpontja volt.

A római korból származó itt talált vaskohók arra engednek következtetni, hogy Vasváron már ekkor jelentős vasfeldolgozó tevékenység folyt a helyben található gyepvasérc feldolgozásával. A rómaiak Castrum Ferreumnak nevezték az itteni várukat – a magyar városnév ennek pontos megfelelője.

A védvonal

A „katonák útja” fontos kereskedelmi és hadi
útként szolgált, egészem Észak-Itáliáig vezetett,
s egyetlen átjárója – a vaskapu – Vasvárnál állt.

Az egykor földből és fából épített védvonal                                     Vasvár határában, az erdőben ma is megtalálható,
igaz, ez már csak a leírások után készült rekonstrukció.

A városközpontban álló DOMONKOS KOLOSTOR és templom a koldulórend Magyarországon található legrégebbi épületegyüttese: 1230-44 között emelték őket.
A kolostor 1569-ig működött – a domonkosok a török veszély közeledtével elmenekültek a városból. Csak a török hódoltság után telepedtek vissza: 1689-ben – a középkori falak felhasználásával - kora barokk stílusban építették újjá a templomot és a rendházat.

A kolostorban m,a néprajzi, település- és egyháztörténeti kiállítás látogatható.

A város zöldövezeti részében áll a híres búcsújáró hely, a SZENT-KÚT KÁPOLNA.
Szentkútfürdőn pedig termálvíz segít a gyógyulásban.

A szentkút legendája: 
A törökök elől menekülő domonkos szerzetesek minden mozdítható értéket próbáltak megmenekíteni, ám a kolostor falán függő Mária-képet már sehogyan sem  tudták magukkal vinni.  A szerzetesek egyike ekképpen szólt:  „Ég áldjon, el kell mennem, Boldogasszony!”,

mire a kép megszólalt: „Vigy magaddal engem is!”
A szerzetes a közeli erdőig vitte a képet  s egy hatalmas tölgyfa odvába rejtette.

A török elűzése után a hívek – emlékezve a rejtekhelyre – visszamentek a fához, de a képet nem lelték.  A fát kivágták, a helyén pedig forrás fakadt.
A víz tükrében megjelent Mária, de amikor felé nyúltak volna, eltűnt.
Így 1690 óta vallásos áhítat övezi a szentnek vélt kutat.

Béke Ház

Vasvár nevezetes az itt megkötött békéről is.
Az 1664-ben Szentgotthárdnál vereséget szenvedő
török nagyvezír augusztus 10-én, visszavonultában
Vasváron kötött békét a császár követével.                                          A városban ma is látható a BÉKE-HÁZ, bár
történészek szerint az – igen romos állapotú – épületet
csak később emelték a békekötés helyszínén egykor
állt ház helyére.

Innen továbbsétálva a város felett magasodó KILÁTÓ-hoz ér a kiránduló, ahonnan pazar látkép tárul elé.

Kilátó