Csodaszép Magyarország 61.

Szent György templom

Dozmat

A község az Alpok keleti nyúlványain, a Kőszeg-Rohonci hegycsoport Szombathely felé húzódó gerincén és völgyében fekszik.
Területe alatt húzódik a Dunántúl legnagyobb lignit-telepe.

A Szombathelytől nyugatra, az osztrák határ közelében található kicsiny vasi község Szent Györgynek ajánlott, 15. századi templomának restaurálásakor több római sírkövet is találtak a kápolna falában.
A templom valószínűleg egy római villa alapjain nyugszik, ez indokolhatja, hogy tájolása egy kissé eltér a hagyományos kelet-nyugati iránytól.

A pogány kori szellemi kultúra nyomai keresztény elemekkel keveredve a néphagyományokban fennmaradnak. E kultúra egyik jellegzetes hagyománya a DOZMATI REGÖLÉS, amely ősi köszöntő játékként karácsony másnapjához, Szent István első vértanú ünnepéhez kapcsolódik. A legények házról házra járva bőséget kívánó énekkel köszöntik a ház lakóit, s összeregülik a lányokat és legényeket.
Kövek és oklevelek mellett Dozmat szorgalmas népe téli estéken ősi szokásokról, mesékről és legendákról emlékezett. A gazdag hagyatékból két szellemi örökség is maradt, amelyek országos és Európa hírűvé avatják a falut.
A szájhagyomány mellett a nép megőrizte az írott anyagot is. Latin szövege miatt nem értékelte különösebben, de az írás, a betű tisztelete nem engedte pusztulni az ősi írást.

Egy kódexről van szó, amely tudományos értékénél fogva felbecsülhetetlen.
A XIV. századból származó kódex ALGEDIUS ROMANUS: De regimine princípium című jogtudományi műve az első és eddig egyetlen Magyarországon talált példány, amelyet már a középkorban is használtak. 1972-ben találták Dozmaton és DOZMATI KÓDEX néven őrzik az Országos Széchenyi Könyvtárban ezt a kéziratritkaságot.

Látnivalók:                                                                   

Mária a gyermekkel

Szent György vértanúról nevezett plébániatemplom
(Árpád-kori műemlék)
A Muzsla-forrás dombján, a temető közepén áll a templom.
A templom berendezési tárgyai a történelem folyamán cserélődtek. Legértékesebb, ritkaságszámba menő értéke a XIV. század eleji „Mária a Gyermekkel” szobor.
A Madonna a felhőkből emelkedik ki, félholdon áll, hosszú haja a hátára hull.
Az ábrázolás ikonográfiai gyökere részben a magyar mitológia Napasszonya.
(A Napasszony a döghalállal pusztító sárkánytól menti meg a fiát).

Dozmatra beérve a fő (Fiumei) utcáját követve könnyen eljutunk a templom dombjára. Ha autóval érkezünk, itt leparkolhatunk, bár kiépített parkoló nincs. A templom sajnos zárva van (kivéve misenapok), de érdemes körbejárni azzal a tudattal, hogy egy római villa alapjaira épült (ezek a rómaiak tudtak valamit – gyönyörű a kilátás!), és az egykori köveket most is rejtik a falak.

A templommal szemben, a lakóházak mellett egy új, aprókavicsos úton juthatunk le a domb aljába, ahol úti célunk találjuk: szalonnasütő hely, padok és a Muzsla forrás. A vize iható, bár kissé vasas. (Naná, mi is jöhetne a Vas hegy gyomrából?) Egy óriási diófa és nagy tuják árnyékában elfogyaszthatjuk elemózsiánkat – feltéve, ha hoztunk magunkkal. Akár szalonnát is süthetünk, bár a fát valószínűleg magunknak kell előtte összegyűjteni. Van néhány hulladéktároló is, ottjártunkkor sajnos épp teljesen tele…
Egy snájdig információs tábla egyik oldalán a községről olvashatunk, a másikon pedig egy érdekes legendát az aranyekéről. Aki ügyes, talán még a nyomára is akadhat!
Nagyon bízom benne, hogy ez a bájos, nyugodt és rendezett környezet sokáig segíti a vendégek kikapcsolását, érkezzenek közeli,  avagy távolabbi helyekről

Muzsla forrás