Katolikus templom, Nagyunyom |
Balogunyom
Egy templom, több stílus.
A falu Szombathelytől 8 km-re délre, a Gyöngyös-sík déli részén, a Sorok-patak mellett
fekszik.
A 86 főúton Körmend felé esik útba Balogunyom, amelynek KLASSZICISTA TEMPLOMTORNYA már messziről hívogatja a látogatót.
Az imahely szentélye és annak lőrésablakai román koriak, a 13. századból.
A 15. század folyamán a gótika jegyében átépítették az épületet, erre sekrestye, a déli kapu ajtaja és a freskómaradványok emlékeztetnek.
Később, a 18. században barokk stílusban újult meg az épület, belső kialakítása is erre a korra tehető.
Klasszicizáló bővítése a 19. századra esik.
Vonattal megközelíthető a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal
(Ják–Balogunyom vasútállomás).A 86 főúton Körmend felé esik útba Balogunyom, amelynek KLASSZICISTA TEMPLOMTORNYA már messziről hívogatja a látogatót.
Az imahely szentélye és annak lőrésablakai román koriak, a 13. századból.
A 15. század folyamán a gótika jegyében átépítették az épületet, erre sekrestye, a déli kapu ajtaja és a freskómaradványok emlékeztetnek.
Később, a 18. században barokk stílusban újult meg az épület, belső kialakítása is erre a korra tehető.
Klasszicizáló bővítése a 19. századra esik.
1949-ben egyesítették Balogfa és Nagyunyom községekből.
Balogfát egykori Balog nevű birtokosáról nevezték el.
Nagyunyom neve a szláv Unin személynévből való.
Fényes Elek:
"Nagy-Unyom a Perint patak mellett fekvő magyar község, 49 házzal és 469 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája és távírója Kis-Unyom.
Kath. temploma állítólag a szombathelyi vár köveiből épült és nagyon régi.
Sokan ide teszik a szombathelyi vár helyét és a falu közepén levő fúrt alagut, továbbá az a körülmény, hogy ásás vagy földhányás alkalmával gyakran bukkannak régi, czement keménységű ragasszal összerótt és terméskövekből álló falakra, ez állítást valószinűvé teszi."
Nevezetességei
A nagyunyomi
római katolikus templom 12. századi eredetű, átalakított, középkori
freskókkal. A templomot a Mindenszentek tiszteletére szentelték.
A
Sényi-kastély Nagyunyomban
van. A kastélyt 1842 körül Sényi Gábor építtette, aki I. Ferenc József
császár-királytól bárói címet kapott, a család innen nyerte előnevét
(nagyunyomi) is.
Az
Akacs-kastély Balogfán
áll. A kastélyt korábbi földszintes kúriaépület felhasználásával özv. Akats
(Akacs) Gáborné Nirobosz Terézia építtette 1826-ban klasszicista stílusban,
jelenlegi alakját az 1880-as években dr. Borsits (Borsics) Béla
tulajdonlása alatt nyerte. Leghíresebb tulajdonosa Akacs Mihály volt (utcát
neveztek el róla Balogunyomban, Szombathelyen).
Fényes
Elek:
|
1807 és 1876 között élt közigazgatási statisztikai
és földrajzi író.
|
||
|
Az Országos Statisztikai
Hivatal megszervezője és vezetője (1848/49)
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése