Csodaszép Magyarország 68.

Boldogasszony kápolna

Csepreg

Csepreg környéke földrajzilag a nyugat-magyarországi peremvidék része.
Itt találkozik egymással az Alpok keleti lábánál elterülő dombvidék és a magyar Kisalföld.
A terület a Rába-Rábca vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. A környék legnagyobb folyója a Répce. A folyó a Bucklige Welt-nek nevezett ausztriai dombvidéken ered és az újkori szabályozást megelőző korokban Kapuvártól északra a Hanság mocsaraiba ömlött.
Az elnevezés:

Jellegzetes honfoglaláskori személynév Csepreg  (török jelentése: "borseprő").
Az ártó szellemek megtévesztését szolgáló törökös névadás jellegzetes példája a név.
 A legrégibb puszta személyneves típushoz tartozik. Eredete feltétlenül a honfoglalást közvetlenül követő időkre nyúlik vissza

Bük és Kőszeg között várja látogatóit Csepreg, amely az Anjouk korában királyi város volt.

Határos még vele Tömörd, Horvátzsidány, Peresznye, Szakony (az utóbbi Győr-Moson-Sopron megyében).
Autóbuszon a város Szombathely és Bük felől jól megközelíthető, de a környező településekre is innen jár busz. Vasútvonala az egykori Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal része volt, melyet 1974. május 26-án bezártak. Jelenleg nem közelíthető meg vasúton, a legközelebbi állomás a Sopron-Szombathely vonalon lévő Bük.
Az autóbusz forgalmat a Vasi Volán bonyolítja, autóbuszállomása a Fő téren van.

Csepregen a legkorábbi állandó emberi település nyomai az újkőkorból valók.

A rómaiak és az avarok is megtelepedtek Csepregen, ahol lehetőség nyílt a Répce-folyón való átkelésre.
A mai város a 9. században a Keleti-Frank Királysághoz tartozott.
A 10. században a honfoglaló magyarok kifosztották, majd birtokba vették a területet, amely később több törzs szállásterülete is volt.

A harmincéves háború során, 1621-ben a Bethlen Gábor pártján álló Csepreget a császár seregei feldúlták.

Vasúti emlékhely

A vasúti közlekedés a közelben a Déli Vasút
kezelésében 1865-ben nyílt meg a
Sopron–Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon.

Az 1950-es közigazgatási reform sokszorosan                                kedvezőtlenül érintette a várost, mivel megszűnt
a csepregi járás, a települést egyszerű községgé
fokozták le és Vas megyéhez csatolták.

1974-ben megszüntették az akkor már megkurtított
Sárvár–Répcevis-vasútvonalat; ez is hátráltatta Csepreg fejlődését.

1995. július 1-jén városi rangot kaphatott. 2012-ig a Csepregi kistérség központja volt.

A Felsővárosi részén található  SZENT-MIKLÓS TEMPLOM (14. század)  főoltárképe  Johann Cymbal mesteri alkotása.
Középkori az alsóvárosi SZENT KATALIN-IMAHÁZ is, de építésének pontos időpontját homály fedi.
A város jelentős műemléke még a középkori eredetű NÁDASDY-KASTÉLY és a 19. században emelt ROTTERMANN-KASTÉLY.

Nádasdy Kastély

Nevezetessége még

Boldogasszony-kápolna

Szentkút-kápolna története és leírása:

A Kőszeg felé vezető út mentén áll, közvetlen a város szélén. Csuzy Gáspárné építtette Schrenk Ferenc mesterrel, 1815-ben, barok stílusban.
Kovácsolt vasrács ajtaja virágkelyhes lezárással már régebbi  későbarokk munka.
A szájhagyomány szerint a korrábban itt álló kápolna ajtaja volt.
Homlokzatán Szent Anna és a gyermek Mária, valamint Nepomuki Szent János kőből faragott szobrai állnak. A jobb oldali falban tagolt kávájú, mély kút van. A homlokzat orma hullámos lezárású két szélén fenyőtobozzal diszítve.
A bejárattal szemben áll a fából készített neogótikus oltár melynek tengelyében Mária királynői jelvényekkel diszített szobra látható.
A tabernákulum két oldalán Szent Erzsébet és Szent Imre herceg szobrai vannak elhelyezve. Az oltár melletti falon egy keleti stílusban festett, szép Mária-ikon függ, melyet a szóhagyomány az előző templom kegyképeként tart számon. A kápolna búcsújáró hely. Ünnepe Mária Szent Nevének napján, szeptember 12-én van. 

Szentkút Kápolna