Csodaszép Magyarország 60.

Jáki templom és kápolna

 Ják

Ják  község Vas megyében, a Szombathelyi járásban található.
A Szombathely – Szentgotthárd vasútvonalon vasútállomása is van : Ják-Balogunyom.
A két község a vasúttól autóbusszal érhető el.

"Ahol a magyarsággal valami történt, vagy ahol a magyarság valami nagyot alkotott a földfelszínen, az lett a nevezetes hely. Így lett Ják a magyar köztudatban templomáról és apátságáról nevezetes hellyé. Mindenki tudja, hogy Jákon a XIII. századból való késői román stílű, kéttornyú templom van, amely a maga nemében Magyarországon páratlan."

Valóban a templom tette igazán híressé Ják községet, amely az ország nyugati határszélén, Szombathelytől mintegy 14 km-re D-DNY irányban, a Sorok-patak kiszélesedett völgyében fekszik.
A jáki templom – sajátos módon – akkor lett országszerte igazán ismert, amikor a Városligeti Vajdahunyad várában felépült kicsinyített mása.
Pedig a késő román stílusú, latin kereszt alaprajzú, kéttornyos, félköríves apszisú épület hazánk egyik legbecsesebb emléke.
Első tulajdonosai a bencések voltak, a Ják nembeli Márton István alapította 1220 körül.
Felszentelésének időpontja:  1256 május 2.
A szentelést az alapító nem érhette meg. Ezt örökíti meg a déli torony alatt látható egyik freskótöredék. A jáki templom előtt temetési jelenet látható.
Érdekesség, hogy az egyébként páratlan szépségű (rézsús bélletes) kapuzat fölött  Jézus és a tizenkét apostol szobrainak némelyike, megcsonkított arccal tekint le a nézelődőre.
Ez valószínűleg a törökök rongálásának következménye, az iszlám ugyanis tiltja az emberi arc ábrázolását.
Az épület belsejét hatalmas pillérkötegek osztják három részre – a fő- és mellékhajókra.

Az idő vasfoga, a savas eső sok kárt okozott az épületben. 1982-ben a főhajó cserepezése, a két oldalhajó rézzel való lefedése történt meg. A régi rézlemez felhasználásával készült el 1988-ra a II. világháború idején elvitt nagyharang helyett a 11 mázsás új Mária-harang.
A templom mellett áll a négykaréjos alaprajzú Szent Jakab-kápolna, amely egykor plébániatemplom és ún. csontház volt.

(Csontház vagy ossz(u)árium (latinul ossarium) a középkorban a temetőkben emelt olyan kisebb kápolnaszerű épület, amelybe új sírok ásása alkalmával a temető szentelt földjében talált csontokat hányták. Mivel a régi temetők legtöbbször a templomok körül terültek el, a csontházat igen gyakran a templomhoz hozzáépítették;)
A Szent Jakab-kápolna a román korban, 1260 körül épült, s mai alakját a XVIII. századi renoválás után nyerte el. A négykaréjos alaprajzú, kettős kápolna román ikerablakain kívül a három barokk oltár érdemel figyelmet. A templom mögött az egykori apáti házban a műemléki hivatal felújítását követően 2002. tavaszától új kiállítótér látogatható, ahol a templom és a település körüli ásatások során feltárt leletek tekinthetők meg.

Ez a vidék ősidők óta lakott hely, így rengeteg történelmi hagyományt rejt magában.
A XI. század elején itt telepedett le az a Wasserburgi Wecellin nevű bajor lovag, aki Szent István feleségének, Gizella királynénak kíséretével érkezett Magyarországra. Itt, nagy birtokot kapott, mint a királyi testőrség parancsnoka, és megalapította a Ják nemzetséget. Ettől a nemzetségtől kapta nevét Ják.
Valószínű, hogy a monostor lehetett a település magja, amely körül a falu kialakult.
Ezt bizonyítja a máig meglévő, sugarasan létrejött úthálózat.

Túristaház