Csodaszép Magyarország 71

Római katolikus templom

Vasasszonyfa

Az avarok öröksége

Vasasszonyfa község Vas megyében, a Szombathelyi járásban, Szombathelytől 10 km-re északkeletre, a Surányi-patak mellett, a Gyöngyös-sík északnyugati részén.
Kisasszonyfalva és Nagyasszonyfalva egyesítéséből jött létre 1937-ben, neve 1939-ig Asszonyfalva volt.
Nevét onnan kapta, hogy a középkorban a királyné birtoka volt.

1284-ben Ozun, 1286-ban Oschun, 1342-ben Ozzun, 1359-ben Azunfalwa, 1392-ben Azonfolwa, 1428-ban Azzonfalwa néven említik.

Vályi András szerint "Kis Aszszonyfa. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai Rosti, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenitöl nem meszsze. Határbéli síkon fekvő földgyei termékenyek, réttyei jók, fája elég, eladásra is jó módgya, első Osztálybéli."
 "Nagy Aszszonyfa. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kőszegi Uradalomban. Határbéli földgye termékeny, tája, legelője elég, eladása Köszögön, és Szombathelyen, réttye szűken, első Osztálybéli."

Szombathely közelsége döntő módon befolyásolja a foglalkoztatottságot, a közművelődés és kultúra helyi megnyilvánulását hosszú idő óta.
A Csepreget Szombathellyel összekötő út visz a községbe, amelyet a Kis- és Nagyasszonyfa között feltárt AVAR KORI TEMETŐ tett ismertté.

Emlékpark az avarkori temetők helyén

Az 1989-ben megnyílt kamaramúzeum az egykori Kis – és Nagyasszonyfai községek közötti legelőn feltárt avar kori temető anyagát mutatja be.
Múzeumában díjtalanul látogatható az avar kori temetkezési szokások mellett megismerhető e titokzatos nép egykori viselete, de használati tárgyaik és fegyvereik is.

Nevezetessége  A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1600
körül épült.
A középkori templom 1958-ban volt 500 éves, 1990-ben volt utoljára renoválva. A települést kizárólag katolikusok lakják a XVII. század óta.

Avar múzeum

Csodaszép Magyarország 70.

Szegedy Kastély

 

Acsád

A Szegedy család kastélya

A falu Szombathelytől 14 km-re északkeletre, a Gyöngyös-sík északi részén, az Ablánc-patak mellett fekszik. Határos települések: Meszlen, Salköveskút, Vasszilvágy, Gór, Csepreg.
Vonattal megközelíthető a Sopron–Szombathely-vasútvonalon.
Neve a régi magyar Acsád személynévből ered, mely az Acsa személynév kicsinyítős változata.
A község területén már római korban éltek emberek, ezt bizonyítja, hogy határában 1930-ban római kőszarkofág került elő.
A hagyomány szerint az Ablánc-patakon települt ősi malomban már az 1. században gabonát őröltek. Ablánc nevű határrészén feküdt a középkori Ablánc falu, melynek 865-ben szentelték templomát.
Acsád települést 1255-ben Achad néven említik először.

A Szombathely és Bük között félúton fekvő település volt a Szegedy család egyik központja.

Az itt található SZEGEDY-KASTÉLY késő barokk stílusban épült, amelyet később klasszicista ízlés szerint újítottak fel.

Az épületben a látnivalók élére kívánkozik a díszterem, amelynek mennyezetét freskók díszítenek. . Dísztermében empire stílusú faliképek láthatók.
Az uradalom műemléki védettséget élvez.
Parkja arborétum, természetvédelmi terület.

Az elmúlt évben csodálatosan felújított műemlék kastélyban a Vas Megyei Önkormányzat Időskorúak Szociális Otthona üzemel.  Így látogathatósága korlátozott.

Egy hosszú élet munkája, eredményei elismerést és tiszteletet érdemelnek. Aki ezt a szép kort megéli, a tisztelet érzését vívja ki embertársaiban. 2013. április 4-én Csercsics Andrásné (Margit néni), az acsádi Vas Megyei Időskorúak Szociális Intézetének lakója betöltötte a 100. életévét.

A kastélyparkhoz kapcsolódó híres platánsort az 1820-as években telepítették.
A falu gyöngyszemének is lehetne nevezni az Acsádot és Büköt összekötő út mellett az Ablánc patakot és Ablánc majort, mely ma csárda és fogadó.
A falu határában szép erdők találhatók, különösen az Ablánc-malom környéke ideális kirándulóhely.

Vályi András szerint "ACSÁD. Nevezetes falu Vas Vármegyében, birtokosa Szegedy Uraság, a’ kinek szép kastéllyával díszeskedik, lakosai katolikusok, fekszik Kőszegtöl két mértföldnyire, 12határja sík térségből áll, mellynek a’ földgye termékeny, réttye elegendő, nem külömben legelője marháinak legelésére gazdag, fája a’ mennyi szükséges, szőlő hegyei kevesek ugyan; de e’ fogyatkozását a’ földeknek jósága megelőzi, vagyon kereskedések is a’ szomszéd Kőszegi piatzon, melly szép tulajdonságokra nézve az első Osztálybéli helységek közzé számláltatott."      

Vas vármegye monográfiájában ezt olvashatjuk:Acsád, 110 házból álló magyar község, a szombathely-soproni vasútvonal mentén, 726 r. k. és ág. ev. lakossal. Van vasúti állomása, postája és távirója s körjegyzőségi székhely. Szegedy György és Béla cs. és kir. kamarásoknak itt csinos kastélyuk van, melyet Szegedy Ferencz hétszemélynök építtetett 1824-ben."

Nevezetessége a Kastélyon kívül, hogy itt található Magyarország legidősebb páfrányfenyője, 1820-ban telepítették. Ugyancsak nevezetes a kastélyhoz kapcsolódó védett platánsor.

Evangélikus templom

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1600 körül épült.

Római katolikus templom

Csodaszép Magyarország 69.

Gyógyfürdő bejárata

 Bük

 Bővízű termálfürdő

Bük (németül: Wichs) város Vas megyében, a Kőszegi járásban.

Szombathelytől 27 km-re északkeletre az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál a Répce-folyó síkságán fekszik.  A város keleti oldalán található a Bük–Bő–Gór-víztározó..
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország negyedik legnépszerűbb települése.

A települést 1271-ben Byk néven említik először, de temploma a kutatás szerint már a 12. században állt, tehát sokkal régebbi alapítású.

A 15. században már három Bik (Alsó-Bük, Mankó-Bük és Felsö-Bük) nevű falu is létezett egymás mellett. Legnagyobb birtokosa ekkor a Büki család volt.

A település életében nagy változást hozott a vasútvonal kiépülése 1865-ben. Ennek köszönhető, hogy 1869-ben megindult a termelés a cukorgyárban is. 1902-ben a három Bük nevű falu, Alsó-, Közép- és Felsőbük Bük néven egyesült.
Az 1950-es megyerendezés során Büköt a korábbi Csepregi járás több településével együtt Vas megyéhez csatolták.
Bük 2007. július 1-jei hatállyal városi címet kapott. 2012-ig a Csepregi kistérség része volt.

Vonattal elérhető a Sopron–Szombathely-vasútvonalon. Kiépített kerékpárutak kötik össze Csepreggel, Locsmánddal és Zsirával, illetve Bővel.
A vasútállomás és a fürdő közt közlekedik Bük autóbuszjárata.

Az 1950-es években Büktől kissé északra olajat kerestek a szakemberek.
Ám a fekete arany helyett egy másfajta kincsre, az 58 Celsius-fokos gyógyvízre bukkantak.
Ez az esemény alapozta meg Bükfürdő későbbi történetét.
A vasi fürdőváros azóta világhírnévre tett szert a gyógyításban  s évről évre nő azoknak a száma, akik visszatérő vendégei a gyógyfürdőnek.
Az 1282 méteres mélységből feltörő gyógyforrás vízhozama közel 1000 liter percenként, amely így Közép-Európa egyik legbőségesebb vizű termálkútjává avatja Bükfürdőt.
A fürdő területén csaknem 20 medence és sportpályák találhatók, de természetesen a modern kornak megfelelően wellness-szolgáltatások is igénybe vehetők.
Színvonalas éttermek, valamint az ország legnagyobb és az egyik legszebb golfklubja is várja a vendégeit.

Szapáry Kastély

 Bükön az 1600-as évek végén épített SZAPÁRY-KASTÉLY barokk épülete is megtekinthető,

amelynek nagytermében  17. század végi falfestés és stukkó dísz található.
 

Felsőbüki Nagy Pál Kúria

 Az 1780 körül épült, copf stílusú  FELSŐBÜKI NAGY PÁL-KÚRIA szintén értékes műemlék
A névadó sírja a templomkertben található. A reformpolitikus szónoklatának hatására ajánlotta fel birtokainak egy teljes évi jövedelmét Széchenyi István, a Magyar Tudományos Akadémia megépítésére. Felsőbüki Pál is az Akadémia tagja lett.
(Ma is szükség lenne ilyen hatásos szónoklatra ! – szerző

A kellemest a még kellemesebbel kötöttük össze, amikor Bükön a pancsolás után a Rigótanya étteremben vacsoráztunk. Kockás hasra majd hétfőtől gyúrunk - nyugtáztuk az étlap láttán, amely 5 nyelven kínálja az ételeket.
"A Rigótanya panzió és étterem tradicionális, magyaros külsővel és belsővel rendelkezik" - s valóban, a honlapon talált bemutatkozó szöveg nem lódít. A parasztvilág kellékeivel találkoztunk az étteremben: a kemence mellé ültünk. Ritkaság, de a Rigótanyán a szalvéta textil, ennél üdítőbb kezdésről pedig álmodni sem kell, hacsak a pincér profi ténykedése nem okoz némi boldogságot, de annak, hogy jól végzi a dolgát, örüljön inkább a főnöke. Mindenesetre egy pillanat alatt beszélt rá bennünket a kétszemélyes sertéstálra.

 

Rigótanya

A hatalmas lakoma előtt azonban Pista bácsi húslevesét szürcsöltük, házi májgombóccal (690 forint – akkor). Ízletes fogás, a májgombóc finom, sajnos a sárgarépa kicsit túlfőtt.
A város és lakói megérdemlik, hogy megemlítsem legjelentősebb művészeti csoportjaikat:
Bíborka és Keltike Népdalkör
Répcementi Férfikar
Büki Triola Mazsorett Csoport
Clemens Madrigálkórus
Pannon Cigányzenekar
Főnix Tánccsoport
       

Triola Mazsorett Csoport

Csodaszép Magyarország 68.

Boldogasszony kápolna

Csepreg

Csepreg környéke földrajzilag a nyugat-magyarországi peremvidék része.
Itt találkozik egymással az Alpok keleti lábánál elterülő dombvidék és a magyar Kisalföld.
A terület a Rába-Rábca vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. A környék legnagyobb folyója a Répce. A folyó a Bucklige Welt-nek nevezett ausztriai dombvidéken ered és az újkori szabályozást megelőző korokban Kapuvártól északra a Hanság mocsaraiba ömlött.
Az elnevezés:

Jellegzetes honfoglaláskori személynév Csepreg  (török jelentése: "borseprő").
Az ártó szellemek megtévesztését szolgáló törökös névadás jellegzetes példája a név.
 A legrégibb puszta személyneves típushoz tartozik. Eredete feltétlenül a honfoglalást közvetlenül követő időkre nyúlik vissza

Bük és Kőszeg között várja látogatóit Csepreg, amely az Anjouk korában királyi város volt.

Határos még vele Tömörd, Horvátzsidány, Peresznye, Szakony (az utóbbi Győr-Moson-Sopron megyében).
Autóbuszon a város Szombathely és Bük felől jól megközelíthető, de a környező településekre is innen jár busz. Vasútvonala az egykori Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal része volt, melyet 1974. május 26-án bezártak. Jelenleg nem közelíthető meg vasúton, a legközelebbi állomás a Sopron-Szombathely vonalon lévő Bük.
Az autóbusz forgalmat a Vasi Volán bonyolítja, autóbuszállomása a Fő téren van.

Csepregen a legkorábbi állandó emberi település nyomai az újkőkorból valók.

A rómaiak és az avarok is megtelepedtek Csepregen, ahol lehetőség nyílt a Répce-folyón való átkelésre.
A mai város a 9. században a Keleti-Frank Királysághoz tartozott.
A 10. században a honfoglaló magyarok kifosztották, majd birtokba vették a területet, amely később több törzs szállásterülete is volt.

A harmincéves háború során, 1621-ben a Bethlen Gábor pártján álló Csepreget a császár seregei feldúlták.

Vasúti emlékhely

A vasúti közlekedés a közelben a Déli Vasút
kezelésében 1865-ben nyílt meg a
Sopron–Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon.

Az 1950-es közigazgatási reform sokszorosan                                kedvezőtlenül érintette a várost, mivel megszűnt
a csepregi járás, a települést egyszerű községgé
fokozták le és Vas megyéhez csatolták.

1974-ben megszüntették az akkor már megkurtított
Sárvár–Répcevis-vasútvonalat; ez is hátráltatta Csepreg fejlődését.

1995. július 1-jén városi rangot kaphatott. 2012-ig a Csepregi kistérség központja volt.

A Felsővárosi részén található  SZENT-MIKLÓS TEMPLOM (14. század)  főoltárképe  Johann Cymbal mesteri alkotása.
Középkori az alsóvárosi SZENT KATALIN-IMAHÁZ is, de építésének pontos időpontját homály fedi.
A város jelentős műemléke még a középkori eredetű NÁDASDY-KASTÉLY és a 19. században emelt ROTTERMANN-KASTÉLY.

Nádasdy Kastély

Nevezetessége még

Boldogasszony-kápolna

Szentkút-kápolna története és leírása:

A Kőszeg felé vezető út mentén áll, közvetlen a város szélén. Csuzy Gáspárné építtette Schrenk Ferenc mesterrel, 1815-ben, barok stílusban.
Kovácsolt vasrács ajtaja virágkelyhes lezárással már régebbi  későbarokk munka.
A szájhagyomány szerint a korrábban itt álló kápolna ajtaja volt.
Homlokzatán Szent Anna és a gyermek Mária, valamint Nepomuki Szent János kőből faragott szobrai állnak. A jobb oldali falban tagolt kávájú, mély kút van. A homlokzat orma hullámos lezárású két szélén fenyőtobozzal diszítve.
A bejárattal szemben áll a fából készített neogótikus oltár melynek tengelyében Mária királynői jelvényekkel diszített szobra látható.
A tabernákulum két oldalán Szent Erzsébet és Szent Imre herceg szobrai vannak elhelyezve. Az oltár melletti falon egy keleti stílusban festett, szép Mária-ikon függ, melyet a szóhagyomány az előző templom kegyképeként tart számon. A kápolna búcsújáró hely. Ünnepe Mária Szent Nevének napján, szeptember 12-én van. 

Szentkút Kápolna

Csodaszép Magyarország 67.

Szentkútvölgyi Kápolna

 

Vasvár

A békekötés városa

Szombathelytől délkeletre, a 8-as és a 74-es főutak találkozásánál fekszik. Vonattal elérhető a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon.

A régészeti leletek tanúsága szerint a mai város területén már a kőkorszak óta élnek emberek. A Kemeneshát szélén fekvő, Rába árterületéből kiemelkedő terasz a kezdetektől fogva alkalmas hely volt az emberi település kialakulásához.

A település évszázadok óta a a térség egyik központja, mivel a Vasvár és Győrvár közti nyolc kilométeres, 10.  században épült földsánc egyik végpontja volt.

A római korból származó itt talált vaskohók arra engednek következtetni, hogy Vasváron már ekkor jelentős vasfeldolgozó tevékenység folyt a helyben található gyepvasérc feldolgozásával. A rómaiak Castrum Ferreumnak nevezték az itteni várukat – a magyar városnév ennek pontos megfelelője.

A védvonal

A „katonák útja” fontos kereskedelmi és hadi
útként szolgált, egészem Észak-Itáliáig vezetett,
s egyetlen átjárója – a vaskapu – Vasvárnál állt.

Az egykor földből és fából épített védvonal                                     Vasvár határában, az erdőben ma is megtalálható,
igaz, ez már csak a leírások után készült rekonstrukció.

A városközpontban álló DOMONKOS KOLOSTOR és templom a koldulórend Magyarországon található legrégebbi épületegyüttese: 1230-44 között emelték őket.
A kolostor 1569-ig működött – a domonkosok a török veszély közeledtével elmenekültek a városból. Csak a török hódoltság után telepedtek vissza: 1689-ben – a középkori falak felhasználásával - kora barokk stílusban építették újjá a templomot és a rendházat.

A kolostorban m,a néprajzi, település- és egyháztörténeti kiállítás látogatható.

A város zöldövezeti részében áll a híres búcsújáró hely, a SZENT-KÚT KÁPOLNA.
Szentkútfürdőn pedig termálvíz segít a gyógyulásban.

A szentkút legendája: 
A törökök elől menekülő domonkos szerzetesek minden mozdítható értéket próbáltak megmenekíteni, ám a kolostor falán függő Mária-képet már sehogyan sem  tudták magukkal vinni.  A szerzetesek egyike ekképpen szólt:  „Ég áldjon, el kell mennem, Boldogasszony!”,

mire a kép megszólalt: „Vigy magaddal engem is!”
A szerzetes a közeli erdőig vitte a képet  s egy hatalmas tölgyfa odvába rejtette.

A török elűzése után a hívek – emlékezve a rejtekhelyre – visszamentek a fához, de a képet nem lelték.  A fát kivágták, a helyén pedig forrás fakadt.
A víz tükrében megjelent Mária, de amikor felé nyúltak volna, eltűnt.
Így 1690 óta vallásos áhítat övezi a szentnek vélt kutat.

Béke Ház

Vasvár nevezetes az itt megkötött békéről is.
Az 1664-ben Szentgotthárdnál vereséget szenvedő
török nagyvezír augusztus 10-én, visszavonultában
Vasváron kötött békét a császár követével.                                          A városban ma is látható a BÉKE-HÁZ, bár
történészek szerint az – igen romos állapotú – épületet
csak később emelték a békekötés helyszínén egykor
állt ház helyére.

Innen továbbsétálva a város felett magasodó KILÁTÓ-hoz ér a kiránduló, ahonnan pazar látkép tárul elé.

Kilátó

Csodaszép Magyarország 66.

Szent Cecília templom

Zsennye

Ezeréves tölgy

A Rába mentén a Sorok pataknak a Rábába torkollásánál fekszik.
A mai község Kis- és Nagyzsennye 20. század eleji egyesüléséből jött létre.

Neve a régi magyar Synnie személynévből származik, ennek eredete a Semjén (Simon) személynév.

A Vasvártól északra húzódó települést akár a vizek falvaként is jellemezhetnénk, hiszen a Rába mellett itt folyik a Sorok patak is.
Minden bizonnyal a kedvező fekvés is közrejátszott abban, hogy már a rómaiak települést alapítottak a közelben.

1237-ben Sennye néven említik először.
Határában római villa nyomai és honfoglalás kori ékszerek kerültek elő. Savaria szomszédságában, a Rábán átkelőhely volt a római korban, a mai Zsennye kastélytól, háromszáz lépésre, ahonnan egy padlómozaik is előkerült.
Erről tanúskodnak a községben feltárt  ÓKORI VILLA maradványai is.
A falu szélén emelkedik a középkori udvarházból a 18. században, barokk stílusban épült hangulatos BEZERÉDJ-KASTÉLY.

Bezerédj Kastély

 Bezerédj Elek megalapozta a később tízezresre duzzadó könyvtárat, Bécsből és Párizsból hozatott fákat, s a kereszt jegyében megkettőzte a kastélyt 1867-ben. Lányát, az emancipálódott Emmát, Békássy vette el, hat gyermekük született.

Békássy Ferenc, e gyermekek egyike 1912-ben, levelében számol be 1550-eshez hasonlatos viharról: „Letarolt, elpusztított Sennyét hagytam magam után. Miután megkaptam és mielőtt elolvastam volna leveled, jégeső esett. Másfél hüvelyknyi jégdarabok zuhogtak. Tíz percig tartott az egész. Már az első percben, mintha ágyúval lőtték volna, betört az összes ablak; a tető jó pár hüvelykkel lejjebb csúszott mindkét oldalon, széles repedést hagyva a tetőgerincen; pár embert, aki kinn dolgozott a mezőn, hordágyon kellett utána hazavinni. A fák lombtalanok, letaroltak, kérgük hosszú csíkokban lógott a fákról. A föld tele volt letépett lombokkal, gyümölccsel, tetőpalával és roncsokkal – mindez melodrámaian hangzik, de szörnyű volt és megzavart, és haragos méltatlankodást keltett bennem.”
(1915-ben elesett, apja lovastul temettette a kastély menti Borjús-kertbe.)

A későbbiekben előbb barokk, majd Tudor-stílusban újították fel, késő reneszánsz részletekkel.  Ma is ezt az arcát mutatja a látogatóknak.
Falai közt – külföldiek által is gyakran felkeresett – képzőművészeti alkotóház működik.
Kertje védett arborétum.

A Rába-parton lelhető fel az ország legidősebbnek és leghatalmasabbnak tartott kocsányos tölgye, az úgynevezett EZERÉVES TÖLGY.

Zsennyei tölgy

Csodaszép Magyarország 65.

Szent György templom

Csempeszkopács,

község Vas megyében, a Szombathelyi járásban. Csempeszháza és Kopács községek egyesítéséből keletkezett.

Csempesz nevének előzménye a régi magyar Chempez személynév amely a régi csempes (= csalárd) szóból származik. Kopács neve is személynévi eredetű, ennek előzménye a kopács (gesztenye, vagy harkály) főnév.

Vas vármegye monográfiájában „Csempesz-Kopács kis, magyar falu 38 házzal és 284 r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-rumi vasút egyik állomása. Postája Rum, távirója Szombathely. Birtokos gróf Cziráky János.”
A megszűnt vasútállomás szépen felújított
épülete és környezete, emlékhely.                       

Állomásépület

A takaros település Csempesz és Kopács község egyesüléséből jött létre 1863-ban.
Mindkettő köznemesi falu volt. 
Csempesz első okleveles említése 1346-ból, Kopácsé 1272-ből való.
A falutól északnyugatra, a műúttól 600 méterre kopjafa emlékeztet az egykor  Horó nevű településre, ahol a középkorban a várszervezetnek dolgozó  horók, szakácsok laktak.

A falu közepén álló SZENT GYÖRGY TEMPLOM  a román kori nyugat-dunántúli téglatemplom-építészet kiemelkedően értékes emléke.

Az imaház 1230 táján épült, tornya 20 évvel később, a falazatban római kori téglák és sírkőtöredékek kerültek napvilágra.

A három részre tagolt kis kápolna 750 éve szinte változatlan állapotban várja a híveket.
Oltárképét Dorfmeister István (1725-97) festette.

A község csempeszi részén várja a látogatókat a 16. századi késő reneszánsz, utóbb barokk stílusban átalakított BALOGH-SARLAY-KISKASTÉLY, amelyben gazdag helytörténeti tárlatok kapnak helyet.

Minden év Szentháromság-vasárnapján (a pünkösdöt követő első vasárnap) a templom előtti téren tartják a KÖZÉPKORI VÁSÁRNAP elnevezésű rendezvényt.
Régi mesterségek képviselői, árusok és vásári komédiások szórakoztatják a közönséget.

Magtár romjai

Csodaszép Magyarország 64.

Új-Ebergényi Kastély

Lipárti róm. kat. templom

Vasszécseny

Megmentett kastélyok

Szombathelytől 12 km-re délkeletre, a 87-es főútvonal mentén, a Gyöngyös-patak jobb partján található. A mai község Lipárt és Szécseny falvak egyesítéséből keletkezett.

Neve a szláv sjecsinje (= irtvány) főnévből származhat, de lehet a régi magyar Scechyn személynévből is, ennek eredete a szláv secsen (= vágott) szó.

Már a római korban lakott hely volt, határában a mai 87-es út vonalában haladt a Savariát Sopianaeval összekötő római út. Területén a középkorban kisebb erősség állott, mely Sárvár egyik elővára volt. 1318-ban a rábakeresztúri ciszterciek oklevelében Zechun alakban szerepel.

Vályi András szerint "SZÉCSÉNY. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura Ebergényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ikérvárhoz 1 1/4 mértföldnyire; határja középszerű, réttyei jók, fájok, legelőjök elég van, piatzok Kőszegen, és Szombathelyen.

Vasútállomás épülete

A Szombathely–Rum-vasútvonalat
1894. december 9-én nyitották meg és
1974. május 25-én zárták be.
A község egykori vasútállomása
ma lakóházként áll,
még őrizve egykori stílusjegyeit.                                              

Nevezetességei

Az Ó-Ebergényi-kastély a 16. században, az Új-Ebergényi-kastély 1790 körül épült. Ma mindkét kastély szállodaként működik.

Napjainkban mindkettő kastélyszállóvá alakítva fogadja a nyugalomra vágyó vendégeket.
A 18. századi, barokk stílusú  Ó-EBERGÉNYI-KASTÉLY  egy középkori erődítés alapjaira épült, amelynek nyomai még ma is láthatóak a szálloda parkjában.
Az ÚJ-EBERGÉNYI  KASTÉLYT copf ízlés alapján építették, s a vasi kastélyprogram keretében példásan felújították.

A temetőben álló szécsenyi római katolikus templomot 1837-ben Ebergényi Benedek építtette a korábbi evangélikus templom helyén.

Lipárt  Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült, a 17. században átépítették.

A műemlék magtárépület a 18. században épült, a hagyomány szerint egykor kolostor volt benne.

A község határában kopjafa áll az egykori Császt falu helyén.
Császt a szomszédos, mára már elnéptelenedett település, a falura utaló nevet a mai napig is megőrizte a "Császtbánya" elnevezésű mező a falu határában.

Ásványmúzeum és földtani bemutatóterem, 2008-ban nyitotta meg kapuit a Gyöngyös utcában, 120 négyzetméteren. Létrehozója és működtetője Pődör György mérnök-tanár, helyi lakos. A múzeum látogatása ingyenes. Három teremben ásványok, fossziliák és más, a bányászathoz köthető érdekességek láthatók. Előzetes bejelentkezés szükséges.((Elérhetőség a Múzeum honlapján)

A Kastély látképe

Csodaszép Magyarország 63.

Katolikus templom, Nagyunyom

Balogunyom

Egy templom, több stílus.

A falu Szombathelytől 8 km-re délre, a Gyöngyös-sík déli részén, a Sorok-patak mellett fekszik.
A 86 főúton Körmend felé esik útba Balogunyom, amelynek KLASSZICISTA TEMPLOMTORNYA már messziről hívogatja a látogatót.
Az imahely szentélye és annak lőrésablakai román koriak, a 13. századból.
A 15. század folyamán a gótika jegyében átépítették az épületet, erre sekrestye, a déli kapu ajtaja és a freskómaradványok emlékeztetnek.
Később, a 18. században barokk stílusban újult meg az épület, belső kialakítása is erre a korra tehető.
Klasszicizáló bővítése a 19. századra esik.

Vonattal megközelíthető a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal (Ják–Balogunyom vasútállomás).
1949-ben egyesítették Balogfa és Nagyunyom községekből.
Balogfát egykori Balog nevű birtokosáról nevezték el.
Nagyunyom neve a szláv Unin személynévből való.
Fényes Elek:
"Nagy-Unyom a Perint patak mellett fekvő magyar község, 49 házzal és 469 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája és távírója Kis-Unyom.
Kath. temploma állítólag a szombathelyi vár köveiből épült és nagyon régi.
Sokan ide teszik a szombathelyi vár helyét és a falu közepén levő fúrt alagut, továbbá az a körülmény, hogy ásás vagy földhányás alkalmával gyakran bukkannak régi, czement keménységű ragasszal összerótt és terméskövekből álló falakra, ez állítást valószinűvé teszi."

Nevezetességei
A nagyunyomi római katolikus templom 12. századi eredetű, átalakított, középkori freskókkal. A templomot a Mindenszentek tiszteletére szentelték.

A Sényi-kastély Nagyunyomban van. A kastélyt 1842 körül Sényi Gábor építtette, aki I. Ferenc József császár-királytól bárói címet kapott, a család innen nyerte előnevét (nagyunyomi) is.

Az Akacs-kastély Balogfán áll. A kastélyt korábbi földszintes kúriaépület felhasználásával özv. Akats (Akacs) Gáborné Nirobosz Terézia építtette 1826-ban klasszicista stílusban, jelenlegi alakját az 1880-as években dr. Borsits (Borsics) Béla tulajdonlása alatt nyerte. Leghíresebb tulajdonosa Akacs Mihály volt (utcát neveztek el róla Balogunyomban, Szombathelyen).

Gotthard, majd Borsics-kastély  Borsics Béla földbirtokos csinos emeletes kastélya és szép parkja.

 

Gotthard - Borsics Kastély

Fényes Elek: 

	1807 és  1876 között élt közigazgatási statisztikai és földrajzi író.
	Az Országos Statisztikai Hivatal megszervezője és vezetője (1848/49) Balogunyom