Csodaszép Magyarország 84.

Görög katolikus templom, Flórián szoborral

Hosszúpereszteg

Tüskevár a tó partján

Hosszúpereszteget, e nyugat-dunántúli települést, a 8-as számú főúton lehet megközelíteni. A település a sárvári kistérség egyik meghatározó részén, két tájegység, a Kemeneshát és a Hegyhát találkozásánál terül el. Aki a nyugalmat, a csendet, és a tiszta, jó levegőt keresi, az itt megtalálja kikapcsolódását. Megmártózhat a Szajki-tavak vízében, horgászhat vagy séta közben hallgathatja a szajki erdő színes állatvilágának hangjait.

Szajki tavak

Hosszúpereszteg egy olyan magyar falu, amely a nemzeti históriában tudomásunk szerint sohasem játszott említésre méltó szerepet. Itt nem zajlottak le véres csaták, de még egyetlen megyegyűlést sem tartottak itt eleink. Más érdeme nevezetessége tán nincs is, hogy lakói sok száz éven keresztül éltek és termeltek, "kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell" vagyis fenntartották az életet és a nemzetet: adóztak, és katonát adtak a mindenkori államnak nem is keveset. Egyszóval nemzetfenntartó népek voltak.

A település nevében megbúvó "stég" szó ugyanúgy lehet német, mint szláv eredetű is.
A nyelvtudósok megállapítása szerint a Pereszteg szó jelentése: általút, átkelőhely.
Amit talán a földrajzi elhelyezkedés is bizonyít, hiszen nem nehéz Hosszúpereszteget a térképen megtalálni.

A község határában különleges ősállat- és ősnövény maradványokat találtak a régészek, akik egy – az Árpád-korból eredeztethető – úgynevezett Tüskevár  (tüskével megrakott sánccal körülvett házcsoport) romjaira is rábukkantak a településen.
A falu római katolikus templomának alapjai még a 15. századból származnak.
A község melletti Szajki-tavak területe kedvelt kiránduló-célpontja túrázóknak, horgászoknak, fürdőzőknek egyaránt.

Horgásztó

Két patak ered a falu határában a Kódó és a Csörgető patak. Az utóbbi a Szajki-erdőn át igyekszik Zala felé, de előbb vizével frissíti és táplálja az országos hírnévre is szert tett Szajki-tavakat,

Már az 1400-as évekből van híradásunk arról, hogy a peresztegi jobbágyok szőlőt is műveltek.
Jelenleg három széles hátú dombon- a peresztegiek szerint hegyen-folyik a szőlőművelés.

Az idegenforgalomból élők megfelelve a kor kihívásainak, rendezvényekkel igyekeznek kedveskedni az ide látogatóknak. Pl: Gyepűtiprás a szőlőhegyen, Pünkösdi vigasságok, Polgármesterek főzőversenye a tavaknál, Szüreti felvonulás, Falunap stb .
Hosszúpereszteg lakói büszkék arra, hogy megtarthatták intézményeiket. Óvoda, 8 osztályos iskola, művelődési ház és könyvtár biztosítja a művelődés lehetőségeit.

Vadásztanya Vendéglő