Csodaszép Magyarország 76.

Nagygencs római katolikus templom

 

Gyöngyösapáti római katolikus templom

Gencsapáti

Vak Bottyán fája

Gencsapáti  község Vas megyében, a Szombathelyi járásban. 1943-ban egyesítették Nagygencs (korábban Németgencs) és Gyöngyösapáti községeket.

A 87-es út közelében, a Gyöngyös-patak partján 4 km hosszan elnyúlva fekszik.
Határos települések: Szombathely, Söpte, Pusztacsó, Gyöngyösfalu, Perenye, Bucsu.
Vonattal elérhető a Szombathely–Kőszeg-vasútvonalon.

Nagygencs neve a török genzs (= kincs) főnévből ered, feltételezések szerint egy Bulcsú horka kíséretében levő káliz néptöredék neve lehetett, melynek itt volt a szálláshelye.
Gyöngyösapáti neve onnan való, hogy a falu egykor apátsági birtok volt. Nevének előtagja a Gyöngyös-patak menti fekvésére utalt.

A római kori betelepülést támasztják alá a határában talált épületnyomok, a Rőzsegátnál megtalált római vízvezeték és a Szentkút útjánál talált Isis-oszlop.
1941-ben területén népvándorlás-kori csontvázas sírra bukkantak.

Gencs falu temploma a középkorban épült gótikus stílusban.
Birtokosai Garai, a Jurisich, a Nádasdy, a Széchy és az Esterházy családok
Legnevezetesebb épülete az APPONYI-KASTÉLY, amelyet egy rövid ideig a Széchenyi család is birtokolt.

Apáti kastély

Gróf Apponyi Albert a 19. század folyamán vette meg, s alakíttatta át arra a formára, ahogyan ma is látható.

A kastély parkja 1980 óta természetvédelmi terület.
A parkban telepítettek hazánkban először rododendronokat.

Gencs, Szentkút

A falu régi kápolnáját 1815-ben bontották le, helyére kőkeresztet állítottak.
Mai templomát 1903-ban építették.
A kastély utolsó birtokosa Apponyi Albert volt, 1935-től tiszti üdülő, ahol a második világháború alatt lengyel menekülteket 

szállásoltak el.
A Szentkút története

 
A falu határában a szőlőhegy alatt bővizű forrás található, ahova Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtetett annak emlékére, hogy vak gyermekük szemei a forrás vizében megmosva megnyíltak. Később remetelak és kálvária is épült ide. A remetelak időközben elpusztult, de a kápolnát egy Geröly István nevű jobbágy újjáépítette. Az 1860-as években stációk is épültek a kápolna mellé, ekkor került ide a Fájdalmas Szűzanya szobra is. 1936-ban Hosszú István és felesége hatéves korában elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére lourdes-i barlangot építtetett a Szentkúthoz.

Séta közben 300-400 éves tölgyfákat is megcsodálhat a kiránduló, s itt áll Vak Bottyán tölgye is, amelyet a legenda szerint a híres kuruc vezér ültetett.
(Bottyán János /1640-1709/ II. Rákóczi Ferenc generálisa volt.) 

A községben 1993-ban alapított  Ispiláng hagyományőrző néptáncegyüttes működik.

  ISPILANG

Ez egy német eredetű kis dalocskának egy kis részletéből létrejött szavunk. A dal teljes szövege eredetiben így hangzik: Ich spiel ein, Ich spiel ein, Ich spiel einen Rosenkranz. Florian, Florian, hat gelebet. Selien, Selien, dreht sich rum, Dreht sich Susann rum. Susann hat sich rumgedreht, Hat ihr grünen Kranz verdreht. Ich spiel ein, Ich spiel ein, Ich spiel einen Rosenkranz. Az ich spiele einen népiesen ich spiel án, ispiláng-nak hangzik

ISPILÁNG  Néptáncegyüttes