Csodaszép Magyarország 73.

Erődtemplom

Kőszegszerdahely

Malom és erődtemplom

Község Vas megyében, a Kőszegi járásban, az osztrák határtól (Bozsok-Rohonc határátkelőhely) közúton 5 km-re. Az Írottkő-Natúrpark alapítója 1997-ben. A központi belterületen kívül lakott külterületei: Ereszténymajor, Fűtelekmajor, Zsáperhegy.

Magyarország földrajzi kistájainak katasztere szerint a település nyugat-magyarországi peremvidék nagytáj Alpokalja középtájának Vas-hegy és Kőszeghegyalja kistájához tartozik.
(No, ezt még egyszer olvasd el!)

A lakóterületet a környezetükből 50-60 m-re kiemelkedő dombok övezik. A Kőszegi-hegység turistatérképe^[7] szerint a dombok megnevezése és magassági adatai a következők:

Ró-hegy 330 m, Irtás-hegy 352 m, Zsáper-hegy 347 m és Mogyorós 343 m.

Közúton Szombathely felől és Kőszeg felől is kétféleképpen is megközelíthető:

A megyeszékhely felől a 87-es főúton, Kőszeg-Velem felől az 1960-as években épített Terv-úton.
Vasúton Lukácsháza van legközelebb, 5,5 km-re.

A Kőszeghez közeli kisközség közepén magasodik a falu középkori alapokon nyugvó , eredetileg román, később gótikus védőfallal körbevett ERŐDTEMPLOMA, amely mai formáját már a barokknak köszönheti.

Vizimalom

A falu határában álló,  (Schulter építette)  MŰEMLÉK MALOM a 20. század elejéről származik.

A község területén már a késő vaskorban állt egy kelta település. A római korban a Völgy-dűlőben téglaégető kemencék működtek. Később is folyamatosan lakott volt, erre utal az itt talált népvándorláskori temető is.

1374-ben Zerdahel alakban említik a falut, ekkor már vásártartási joggal rendelkezett, ahol szerdai napokon tartották a vásárokat. Ebben az időben valószínűleg a környék gazdasági központja volt. A falu temploma is állt már a 14. században, eredetileg román stílusú volt.

A feljegyzések szerint:

1744-ben a falunak 1 takácsa volt, és a helyi gazdák mellett 27 velemi birtokos is gazdálkodik itt. Kocsmáztatás Szent Mihály ünnepétől karácsonyig tartott. Mária Terézia 1767 évi urbáriumának végrehajtásakor Sibrik László a bozsoki és a szerdahelyi birtokai együtt összesen 345 hold volt.  Szerdahelyen a helyiek a tilalom ellenére kitermelték a Zsápereket, amely eredetileg erdő volt, majdan ültetvényes szőlővé és gyümölcsössé alakították. A jobbágyok megélhetését erdészkedés és bérmunka egészítette ki.

Nevezetességei  a
MINDENSZENTEK erődtemplomon kívül
a szőlőhegyen a Felső-hegyi présház műemlékileg védett,
Ereszténymajorban álló 120 éves atlaszcédrus,
Fütelekmajori búcsújárás az 1849-es kolerajárványkor tett fogadalomból a velemi Szent Vid kápolnába, minden év szeptemberében  (oda-vissza 26 km)

Eresztényi cédrus