Csodaszép Magyarország 74.

Szent Vid kápolna

 

 

Velem

Leletek a Szent Vid tövében

Velem község Magyarország nyugati határán a Kőszegi-hegység lábánál fekszik, Kőszeg városától 8 km-re.

A község és környéke lakott volt már az újkőkorban is. A tárgyi emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 586 méter magas Szent Vid-hegy.

Itt egy, az i. e. 13-11. század idején kialakult, őskori erődített telep maradványait tárták fel, amely a hegyek alján futó kereskedelmi utat felügyelte. A közelben talált réznek és antimonnak köszönhetően kiemelkedő jelentőségű fémfeldolgozó és fémműves telep alakult ki az erődítmény aljában.

Az Árpád-korban is erődített helyként szolgált, de egyes vélemények szerint vára Karoling eredetű.

1944-45-ben, a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülő Szálasi-kormány rendezkedett be a községben. A Stirling-villában helyezték el a miniszterelnökséget, őrizték a Szent Koronát 1944. december 29. és 1945. március 19. között. Emlékhelye ma is megtekinthető. 1944. december 24-én pedig itt tartották az utolsó országgyűlést. A Stirling-villa és környéke ma népművészeti alkotótelep.

A Kőszegi-hegység talán legidillikusabb kisközsége Velem, ahol a pihenésre vágyók szubalpin levegőjű, különleges mikroklímával  bíró területén lelhetnek tökéletes nyugalomra a fizetős vendégházak, panziók valamelyikében.

A falu ideális úti cél azoknak is, akik szeretnek a természetben kiadós, hosszú sétákkal kikapcsolódni.
A falu fölé magasodó, ókeresztény vértanúról elnevezett, 586 méter magas, SZENT-VID HEGY ormán álló kápolna elől mesés panoráma tárul a kiránduló elé.
Tiszta időben akár Badacsonyig is el lehet látni innen, de Szombathely vagy a Gyöngyös patak völgye még párás időben is szinte teljesen tisztán kivehető.

A jó fizikumúak tervezhetnek túrát távolabbra is, hiszen nem messze innen található a HÖRMANN-FORRÁS és a 882 méter magas ÍROTTKŐ, amely a Dunántúl legmagasabb pontja.
A hegy tetejére érve az 1913-ban épült kilátóból gyönyörű körpanoráma tárul a turista szeme elé.
A hegy azonban nem csak a kilátójáról ismert, hanem az itt fellelt RÉGÉSZETI LELETEKRŐL is,
Először Rómer Flóris hozott a felszínre 1869-ben egy római kori vízvezeték töredéket.
Később báró Miske Kálmán egy kőszegi asszonytól egy 3000 éves  bronztárgyat vásárolt meg, amelyet az a közelben talált.
A báró ennek nyomán kutatni kezdett, minek eredményeképpen késő bronzkori leletekre bukkantak.
A kelták idejéből származó bánya szellőzője a templom előtti plató alatt látható, ahova lépcsőn lehet lesétálni.
Nevezetessége még a Vizimalom ( a Kőszegszerdahelyivel összeérő malom sor volt).

Egykoron 4 malom működött a Szerdahelyi-patak mentén, közülük csak egy maradt fenn.

1965-ben műemléki védettség alá helyezték, majd 1980-ban helyreállították és múzeummá alakították. A malom ma is teljesen üzemképes.

A hagyomány szerint Savanyú Jóska (1845–1907), a híres bakonyi betyár is menedékre talált itt egy alkalommal.
De nem csak betyárok öregbítik Velem nevét, hanem egy fiatalember, aki a Velemi Népművészeti Stúdiónak a tagja, László Attila, aki 2015 augusztusban Sao Paolóban  WorldSkills versenyen, mint bútorasztalos, aranyérmet nyert.

Velem, Novákfalva, üdülőtelep

Novákfalva (a térképen nem található !)

A Velem határában csodaszép környezetben megépült hat és fél hektáros üdülőfalu hivatalos neve: Novákfalva Millenniumi Emlékpark és Üdülőfalu. Az építkezés négy évvel ezelőtt kezdődött, előbb az emlékpark, majd az apartmanházak, később a nagycsaládosok házai készültek el, a beruházás azonban csak jövőre fejeződik be, amikor már uszoda, babamúzeum és egy jurtamúzeum is várja a vendégeket.
A 65 ezer négyzetméteren 55 kis ház épült, minden háznak neve van.
A házak előtt tűzifa halmok láthatók, mivel a fűtés és sütés-főzés  csodaszép fatüzelésű kemencékben lehetséges.
A szépen kialakított út mentén történelmi személyiségeink mellszobra, történelmi zászlóink, az aradi vértanúk emlékhelye látható.
A botanikus kertben 3200 fajta növény található.
A kedves kis „állatkert”-ben  juhok, kecskék, malacok, lámák, őzek  és egy kis póniló is van. Olyan szelídek, hogy meg lehet őket simogatni.
Az üdülőfalut az építtető  (Novák Tamás vállalkozó) – állítólag – bosszúból nevezte el saját magáról az üdülő telepet, mert nehezen kapta meg a rengeteg engedélyt.

Velem, Gesztenyeünnep (2011)