Csodaszép Magyarország 85.

Csönge, Evangélikus templom

Csönge

Weöres Sándor emlékház

Vas megye északkeleti részén, a Rába völgyében, a Lánka-patak mentén találjuk a kb. 400 lakosú települést. Határának északnyugati része síkság, ártér, míg délkelet felé a Kemeneshát, itteni nevén a Cser lankásan emelkedő felszíne húzódik, melyet legelők és erdők borítanak.

Legkönnyebben Sárvár - Ostffyasszonyfa felől közelíthetjük meg, a Kenyeri - Pápoc irányába tartó országúton.

A Rába folyó kavicsos hordalékából álló Kemenesháton fekszik, amelyet a 19. sz. közepéig hatalmas csererdő borított. Ezt később akácerdő váltotta fel, melynek szaporítóanyagát főleg az a fa adta, amely ma is (immár több mint 200 éve) áll a csöngei evangélikus parókia udvarán, s amely testvérfája a szarvasi „Tessedik-fának”.

Határában több ókori leletet találtak a régészek. A Rába, és a Lánka partjain késő bronzkori urnamezős kultúra telephelyeit találták, a közelben levő Magasparton egy bronz kard került elő. Több sírhalmot is feltártak, ezek egyikéből származik az a bronz- és vaslemezekből összeállított sisak, mely ma Szombathelyen, a Savaria múzeumban látható. A község neve először 1409-ben szerepel, Chenge alakban. Bár egyes jelek arra mutatnak, hogy létezett egy ősibb falu is, Ol néven, bár nem pontosan a mai helyén, hanem némileg Asszonyfához közelebb. Eredetileg az Ostffy család birtokolta, tőlük örökölték leányágon a Keszyek és a Vidosok. A 17-18. századra már több köznemesi birtokosa is volt. A török időkben - a környék többi településéhez hasonlóan - többször is hódolni kényszerültek, de tartósan csak Pápa eleste után adóztak. A reformáció hatására a lakosság evangélikussá lett, melyen később az ellenreformáció sem tudott sokat változtatni. Egyházközségüket azonban csak 1784-ben alakíthatták újra, ezt követően építették fel barokk templomukat is. A falu híres szülötte Weöres Sándor költő, egykori lakóházában emlékszobát hoztak létre.

Csöngén, a Rába utcában álló Weöres kúriában rendezték be azt az emlékházat, amelyet a költő, műfordító Weöres Sándornak  állít emléket.
A kiállítás anyaga a poéta személyes tárgyaiból, köteteiből, fotóiból és a családi bútorokból áll.

            Huszadik századi költészetünk kiemelkedő, Kossuth-díjas egyénisége, Weöres Sándor
            a kis vasi falu szülötteként hódította meg verseivel a felnőtt- és gyermekszíveket.
            A háború előtt a Nyugat köréhez tartozó, majd az 1949-56-ig betiltott, 1957-64 között

            mellőzött költőt nemcsak saját költeményei és prózája tette halhatatlanná, hanem  mű-
            fordításai is.
            Aligha múlik el az országban olyan iskolai ünnepély, amelyen a diákok ne szavalnának

            Weöres Sándor játékos nyelvezetű verseiből, melyek közül talán a  Bóbita, bóbita
            táncol  kezdetű a legismertebb.
            Psyché című művéből Bódy Gábor rendezett filmet.

 

Weöres-kúria

A község mintegy ötszáz lakosának zöme evangélikus. Az ellenreformáció után egyházközösségüket csak a 18. század későbbi szakaszában alakíthatták újra, de iskolaházuk már 1706-ban volt. 1784-ben templomot is építettek. A fagerendás mennyezetű épület belsejében három oldalon faoszlopok által tartott karzat látható, amelynek orgona felőli részén egy padba a következő szöveg van vésve:

„Spes confisa Deo nunquanm confusa recedit” (Az istenbe vetett reménység sohasem szégyenít meg.)
Ezt Petőfi Sándornak tulajdonítják, a hagyomány szerint a szerelmes fiú innen nézte Csáfordi Tóth Rózát.

Egykori Bárdossy ház

Csodaszép Magyarország 84.

Görög katolikus templom, Flórián szoborral

Hosszúpereszteg

Tüskevár a tó partján

Hosszúpereszteget, e nyugat-dunántúli települést, a 8-as számú főúton lehet megközelíteni. A település a sárvári kistérség egyik meghatározó részén, két tájegység, a Kemeneshát és a Hegyhát találkozásánál terül el. Aki a nyugalmat, a csendet, és a tiszta, jó levegőt keresi, az itt megtalálja kikapcsolódását. Megmártózhat a Szajki-tavak vízében, horgászhat vagy séta közben hallgathatja a szajki erdő színes állatvilágának hangjait.

Szajki tavak

Hosszúpereszteg egy olyan magyar falu, amely a nemzeti históriában tudomásunk szerint sohasem játszott említésre méltó szerepet. Itt nem zajlottak le véres csaták, de még egyetlen megyegyűlést sem tartottak itt eleink. Más érdeme nevezetessége tán nincs is, hogy lakói sok száz éven keresztül éltek és termeltek, "kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell" vagyis fenntartották az életet és a nemzetet: adóztak, és katonát adtak a mindenkori államnak nem is keveset. Egyszóval nemzetfenntartó népek voltak.

A település nevében megbúvó "stég" szó ugyanúgy lehet német, mint szláv eredetű is.
A nyelvtudósok megállapítása szerint a Pereszteg szó jelentése: általút, átkelőhely.
Amit talán a földrajzi elhelyezkedés is bizonyít, hiszen nem nehéz Hosszúpereszteget a térképen megtalálni.

A község határában különleges ősállat- és ősnövény maradványokat találtak a régészek, akik egy – az Árpád-korból eredeztethető – úgynevezett Tüskevár  (tüskével megrakott sánccal körülvett házcsoport) romjaira is rábukkantak a településen.
A falu római katolikus templomának alapjai még a 15. századból származnak.
A község melletti Szajki-tavak területe kedvelt kiránduló-célpontja túrázóknak, horgászoknak, fürdőzőknek egyaránt.

Horgásztó

Két patak ered a falu határában a Kódó és a Csörgető patak. Az utóbbi a Szajki-erdőn át igyekszik Zala felé, de előbb vizével frissíti és táplálja az országos hírnévre is szert tett Szajki-tavakat,

Már az 1400-as évekből van híradásunk arról, hogy a peresztegi jobbágyok szőlőt is műveltek.
Jelenleg három széles hátú dombon- a peresztegiek szerint hegyen-folyik a szőlőművelés.

Az idegenforgalomból élők megfelelve a kor kihívásainak, rendezvényekkel igyekeznek kedveskedni az ide látogatóknak. Pl: Gyepűtiprás a szőlőhegyen, Pünkösdi vigasságok, Polgármesterek főzőversenye a tavaknál, Szüreti felvonulás, Falunap stb .
Hosszúpereszteg lakói büszkék arra, hogy megtarthatták intézményeiket. Óvoda, 8 osztályos iskola, művelődési ház és könyvtár biztosítja a művelődés lehetőségeit.

Vadásztanya Vendéglő

Csodaszép Magyarország 83.

Kám, Szent András apostol templom

Kám

Földrészek randevúja

Szombathelytől 25 km-re délkeletre, Vasvártól 9 km-re északkeletre, a Kemeneshát és Vas–Soproni-síkság határán.
Megközelíthető Budapestről, illetve Szentgotthárd és Vasvár felől a 8-as főúton, Szombathelyről a 87-es főúton.
Rosty Ferenc (†1790) vasi alispán, királyi tanácsos Mária Terézia úrbérrendezés korában egy 201 úrbéri holdas földbirtokkal rendelkezett Kámon.

A Kám határában levő JELI ARBORÉTUM  Magyarország egyik legismertebb, legszebb természeti rezervátuma.  Kialakulása pedig mindenképpen egyedi.
Az arborétum hátsó részein egy teljesen újszerű ötletet valósítottak meg:  a hazánkkal egy szélességi körön fekvő országokban honos növényeket telepítettek oda.
Így megtalálhatók itt a Balkán, az amerikai kontinens, a Kaukázus, Kína és Japán egyedei is.

A mára 70 hektárosra nőtt arborétum területén ötven fenyőfaj, több mint negyven örökzöld lombosfa-faj, a lágy szárú hagymás vagy hagymagumós növények legalább száz faja él.

A párás környezetet  a Kaponyás-patak körül létrehozott több pici tó biztosítja, amelyek nem csak  hasznosak, de növelik a park vonzerejét is.
Az arborétum buja növénytársulásai között érheti el a kiránduló a HÉT-FORRÁST, s az itt eredő csermelyek kristálytiszta vize örökre feledhetetlen emlék marad.

Emlékmű körtefából

A parkalapító gróf.
Az első magyar arborétumok a 19. században jöttek létre, amikor a nyugatra utazó arisztokrácia megcsodálta az akkoriban ott már létező pompás parkokat.
Hazatérve sokan közülük szintén parképítésbe kezdtek.
Ilyen nemes volt Ambrózy-Migazzi István gróf (1869-1933) is, a Jeli Arborétum alapítója.
A jogász és botanikus grófnak 150 ezer növényből álló babérmeggyligete volt.
Vadkörtefából faragott emlékműve a parkban áll, ahogyan sírja is, amelyen a következő felírat olvasható:    Semper vireo – Mindig zöldellek !

A parkot a rododendronok  (havasszépe)  tették ismertté a nagyközönség előtt.
Ezek az üvegházban nevelt apróbb fajai   azálea néven ismertek.

Rododendron

Nevezetességei az Arborétumon kívül:
Szent András apostol templom

Az 1780 körül épült templomot a későbbiekben átalakították, de barokk jellegét megőrizte. Berendezése is - a fő- és a mellékoltárok, a szószék - a XVIII. század második felében készült barokk munkák.

Szentháromság kápolna

Jeli Arborétum.  Virágzó havasszépe

Csodaszép Magyarország 82.

Ikervár, Templom

Ikervár

A Rába ereje

A Rába két partján emelt várakról kapta a nevét.

Szombathelytől 25 km-re keletre, a Rába folyó bal partján fekszik Ikervár, amelynek nevezetességei közül az élre kívánkozik az Ybl Miklós által neoreneszánsz stílusban tervezett BATTHYÁNY-KASTÉLY.

A községhez közel a Rába és a Herpenyő patak árterében őskori földvár állt, melynek közelében római kori téglák és edénytöredékek kerültek elő.
A Fazék dombtól keletre a Herpenyő mellett szintén római épületek maradványai figyelhetők meg.

Rákóczi-szabadságharc alatt Heister tábornok foglalta el a települést. Ikervárt a Batthyányak 1780 körül vásárolták meg, a kastélyt a 18. század végén gr. Batthyány József hercegprímás építtette fel. Ezután a család kedvelt tartózkodási helye lett, ahol gr. Batthyány Lajos miniszterelnök gyermekkorát töltötte.

A kastély parkja – bár az idők folyamán a területe csökkent – műemléki védettséget élvez.

Ám a község dicsekedhet egy igazi kuriózummal is.

Vízierőmű

1896-ban Ikerváron kezdték építeni az ország első vízerőművét, amely 1900-tól napjainkig termel áramot. Érdekesség, hogy Ikervár volt az első villamosított falu Magyarországon, mintegy 50 évvel megelőzve korát
A Rábán épített Vízierőmű  ipari műemlék még ma is termel áramot.
Az itt nyert villamos energia működtette azokat a villamos-szerelvényeket, amelyek valaha
Szombathely utcáit járták.

Gróf Batthányi Lajos szobra

Gróf Batthyány Lajos 1831-től élt Ikerváron.
1848. június 23-án Ikervár lakossága Sárvár mezővárossal karöltve országgyűlési képviselővé választotta.
Ikervár ékessége gróf Batthyány Lajos szobra, - Bory Jenő alkotása, sokáig Magyarország egyetlen egész alakos Batthyány szobra – melyet közadakozásból állíttatott Ikervár lakossága. Az emlékművet 1913. október 12-én leplezték le. 

2010-ben kezdődött a szélfarm létesítése a település területén, amelynek keretében közel 17 db torony felállítása tervezett.

Szélerőmű park

Látnivalók:

A Póka dombon állt egykori várat feltárták, sáncainak csekély maradványai láthatók a község déli részével átellenben a Rába bal partján (Pókadombi képek).
A Fazekasdombon állt egykori vár dombját elhordták, maradványai nincsenek.

A Batthyány-kastély 18. századi eredetű, 1847-ben Pollack Ágoston és Ybl Miklós tervei szerint romantikus stílusban építették át.
Előtte áll gr. Batthyány Lajos 1913-ban készült, (első) teljes alakos szobra.

Római katolikus, Szent Györgynek szentelt temploma a 15. században épült, a 18. század végén barokk stílusban átépítették.

A Rába folyó, abból leválasztott tavaival (pl. Patkó-tó) és a műcsatorna, amelyek kiváló horgászási és pihenési lehetőséget biztosítanak.

Csodaszép Magyarország 81.

Felsőszeleste római katolikus templom

 

Szeleste

150 éves arborétum

A Gyöngyös-sík északkeleti peremén, a Kőris-patak közelében, dombokkal határolt, régen egyutcás falu.
Megközelíthető az M86-os autóútról, a 86-os főúton, és a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon (Ölbő-Alsószeleste vasútállomás).
Az M86-os autóút települést elkerülő szakaszát 2010. december 15-én adták át, tehermentesítve a község főutcáját a tranzit forgalomtól.

A kicsiny vasi falu első okleveles említése 1247-ből származik.

A községet egészen  a 17. századig a Szelestey család birtokolta.

Két különálló falu volt,  amit 1950-ben egyesítettek. Kezdetben Magyarszeleste és Németszeleste, majd a XVI. századtól már Felső-, és Alsószeleste néven emlegetik.

Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építette a kastély tornyán lévő kronosztikon szerint.
1871-ben vette át a birtokot gróf Festetics Andor, aki már a következő évben megkezdte a kastélypark építését. 

Festetich Kastély

1926-ban a parkot arborétummá fejlesztette Baich Mihály. Ez idő tájt érte el a mai 13 hektáros területét.

                                 Az orosz megszállás és a kommunista diktatúra kezdetén Baich báró                 vagyonát is államosították, de a kastélyban lakhatott továbbra is, a falu népe nem bántotta. Aztán a Vas megyei pártszervek kilakoltatták, akkor a volt parádés kocsisa fogadta be, nála lakott évekig, majd 1955-ben, egy vasárnapi mise alatt otthon öngyilkos lett.

Érdekes egy kiadós utat tenni az egyedi fagazdagságú, 13,5 hektáros ARBORÉTUMBAN (1872).

A park területén fogadja vendégeit az 1855-ben emelt angol neogótikus kastély, amely szállodaként üzemel.

A park mellett gyógyfürdő kínál felfrissülést.
Nevezetességei:

Alsószelestei Szűz Mária nevű templom
Felsőszelestei Szent József templom
Arborétum
Festetics-kastély
Termálfürdő

A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Zsuzsanna Hotel

Csodaszép Magyarország 80.

Bezerédj majd Széchenyi  Kastély

 

Rum

Jelenlegi ismeretek szerint 1246-ban említi meg először okirat Rumot, mint Rum földjét, néhány évvel a tatárjárás után, IV. Béla király idejéből.
Oka lehet ezen tragédia közelsége is annak, hogy az okirat csak földről beszél és nem lakott településről.

1260-ban már terra castri RWM, 1560-ban RWM fortalicium (erődítmény, vár ), majd 1619-ben először Rum oppidum ( mezőváros ).

Neve a német Ruhm személynévből ered, vagy a Rummy családnévből.

A Rába bal partján fekszik, Szombathelytől 20 km-re délkeletre.
Megközelíthető a 8-as főútról Kámnál (5 km) letérve a 87-es útra.
1894 és 1974 között a település végállomása volt a Szombathely–Rum-vasútvonalnak, melynek nyomvonalán kerékpárút épült.

Rum község Vas megye Rába-parti települései közé tartozik, sík területen fekszik, soros beépítésű, utcás, döntően szalagtelkes falu.

Már a római korban fontos átkelőhely volt a Rábán, itt haladt át a Sabariát Sopianaeval összekötő útvonal. Az út Rábán átvezető hídjának és a hidat őrző katonák őrhelyének maradványait feltárták.
Az egykori római fahíd tartó-cölöpei alacsony vízállásnál a gertháti részen ma is láthatók a folyó medrében.

A Római Birodalom korából már pontos adataink vannak. Tárgyi emlékek, épületalapok maradványai, illetőleg a Borostyánkő út Rábán átvezető hídjának helye nagy pontossággal meghatározható.
A középkorban mezőváros, mindvégig a Rumi (Rumy) család birtoka volt.

1532-ben a Bécs ellen vonuló török had a rumi várat is elfoglalta, a települést pedig felégette.

Szent László templom

Látnivalók:
SZÉCHENYI KASTÉLY  Iskolaként működik
1965-től a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek nevelését végzik, 1990-től pedig kizárólag csak a Vas megyeieket.
A 14. századi gótikus SZENT-LÁSZLÓ TEMPLOMOT a 18. század elején barokk stílusban alakították át.
Késő barokk stílusban épült a BEZERÉDJ-KASTÉLY is (18. század), amelyben ma általános iskola és diákotthon működik.

A Szombathely – Rum vasútvonalat 1894. december 8-án nyitották meg.
A teljes vonalat (21 km) felszámolták 1974. május 25-ével.
Bár már az 1920-as években is tervezték a vonal meghosszabbítását Szombathely-Balaton vasútvonalként, a tervek csak tervek maradtak, és a vonalat 1974-ben megszüntették. (Szombathelyről a Balatonra azóta is „igazán remek” a vasúti közlekedés...)

Rum, Csempeszkopács és Vasszécseny területén a nyomvonalat felhasználva kerékpárutat létesítettek a 2000-es évek elején, Táplánszentkereszten 2007 óta van egy emlékhely a Vasút utca mentén, Táplánszentkereszt felső megálló végében.

Rumban a volt vasútállomás területéből is telephelyeket alakítottak ki.
Az indóháznak sikerült funkciót találni: Indóház Galériaként kiállításoknak ad otthont.
A legutóbbi Cicelle Napokon a Grencsó Bio Kollektíva is koncertezett itt.
Ezen kívül kerékpáros pihenőként működik.

Az egykori állomás épülete

Vasúti emlékhely

Csodaszép Magyarország 79.

Katolikus templom

 

Répcelak

A Medve-sajt nyomában

Répcelak város Vas megye Sárvári járásában, a Rábával itt párhuzamosan futó Répce partján.

A Mosonmagyaróvár–Csorna–Szombathely–Zalalövő–Rédics felé menő 86-os főúton fekszik,

a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon egy vasútállomással rendelkezik

Első említése Lak néven 1390-ből való jellemzően kisnemesi településként

 A Sárvár és Csorna között félúton elterülő Répcelakon épült egykori RADÓ-KASTÉLYBAN  folytatott fontos tárgyalásokat 1770-ben a Kőszegi család az osztrák császári hadvezérrel. (A kastélyt azóta lebontották).

A település fellendülése az 1870-es években kezdődött. A falu akkori birtokosa, Radó Kálmán, Vas vármegye egykori főispánja több komolyabb beruházást is tető alá hozott Répcelakon: templom, posta, távírda épült az akkor már körjegyzőségi székhellyé avanzsált településen. Szintén a nagybirtokos érdeme, hogy két vasút is érintette a települést: a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely- és az azóta megszűnt Celldömölk–Fertőszentmiklós vonal (a két vonal itt keresztezte egymást).

A 20. század elején a városban telepedett le a Stauffer család, s ők honosították meg itt a sajtgyártást.
Azóta a répcelaki sajtgyárban készült tejtermékek nagy hírnévre tettek szert: ki ne ismerné a népszerű Medve családot vagy a füstölt csemegét a Karavánt?

Igazi iparosodása azonban csak a második világháborút követően indult meg, miután 1945-ben szén-dioxid-kutat fúrtak a település határában, amelyre a Répcelaki Szénsavgyár települt.

A közelben felszínre törő természetes szén-dioxid az itt gyártott szifon-és habpatronok alapanyagaként szolgál.

Radó  "Kastély"

A város egyetlen műemlék épülete a Radó-ház, finoman szólva „nagyon rossz” állapotban van.
A Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának véleménye:
Mivel az épület még nem dől össze, azaz nincs olyan állapotban, hogy kötelezni lehetne a
tulajdonosokat a felújításra.

Az Önkormányzat próbálkozott a Radó-kastély maradványainak megvásárlásával.
Azt tervezték, hogy ott lesz a helytörténeti múzeum.

A házat megvenni nem tudták, a múzeumot máshol létrehozták.

Szent István templom

Csodaszép Magyarország 78.

Evangélikus templom

Katolikus templom

Uraiújfalu

Kastélyok falva

Sárvártól Északra Celldömölkön át vezet az új Uraiújfalura, amely – sok környékbeli településhez hasonlóan – három kisebb faluból olvadt össze az idők folyamán.

Uraiújfalu már a rómaiak idejében is lakott hely volt. Ezt bizonyítják a faluvégén, a Kőris-menti kavicsgödörben talált épületmaradványok. A rómaiak idejéből, illetve a népvándorlás korából használati tárgyak (agyagedények, olajmécses, bronz karperec, borostyánkő- nyakék), és ékszerek (bronz karperecek, borostyánkő nyakékek) kerültek elő.

Dr. Keszei Pál "Terra Jaak" c. tanulmányából megállapítható, hogy a község eredete a honfoglalás idejére nyúlik vissza. Legősibb községnév Uraj, későbbiek Ujfalu, Szentivánfa. Urajt a magyarok első szálláshelyei között említhetjük. "Uraj" név mai formája "úré", jelentése: "ami az úré", azaz az úr birtoka. Ez a jelentés azt mutatja, hogy községünk ősi tulajdonosa egy törzsfő, egy nemzetségfő, vagy egy rangos családfő lehetett. Azonban az nem állapítható meg, hogy Uraj esetleg Koppány, vagy valamelyik törzsfő birtoka volt-e. Uraj község mindenesetre már a Jákok megjelenése előtt létezett, valamint alapítója nem a Jákok közül került ki.
Megközelíthető közúton a 86-os főútról  Répcelak vagy Vasegerszeg felől egy mellékúton, illetve a 84-es főútról Rábapaty vagy Zsédeny felől, Jákfán keresztül.
Szintén egy alsóbbrendű úton közelíthető meg Celldömölkről, Ostffyasszonyfán keresztül.
A közúti tömegközlekedést a Vasi Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 5 km-re lévő Vasegerszeg, a MÁV   Hegyeshalom-Csorna-Szombathely közötti vonalán.

Jelentős műemléke a 13. századi KATOLIKUS TEMPLOMA, amelynek belső falain középkori, 14. századi freskótöredékek láthatók.

A csendes községben található a BEZERÉDY-  és az OKOLCSÁNYI-KASTÉLY, valamint a falu 18. század végi barokk evangélikus templomától nem messze a NAGY-KÚRIA.

A faluból származó költő-politikus, Szelestey László (1821-75) szülőházára emléktábla hívja fel a figyelmet.
EVANGÉLIKUS  templom: 1784-ben épült, barokk stílusban.
NAGY-KÚRIA  (Ajkay-kastély): 1790 körül épült, késő barokk stílusban. Később (a 19. század második felében) romantikus stílusban átépítették. 1977-1980 között felújították.
Római katolikus (Jézus Szíve-) templom.
Hősi emlékmű.
Emlékoszlop.
Szelestey-ház.
Fígedy-ház.
Hetyéssy-kastély.
Bezerédy-kastély
Millenniumi kereszt.
Szentivánfai római katolikus (Keresztelő Szent János-) templom: Eredetileg a 14. században épült, gótikus stílusban. Később (1770 körül) barokk stílusban átépítették. Oltárképét Dorfmeister István festette.

Szelestey ház

2014-ben adták át a felújított baromfikeltető üzemet.

A legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt keltetőüzem kapacitása évi 32 millió naposcsibe.

Kb. 40 évvel ezelőtt sokszor jártam Uraiújfalun naposcsibéket vásárolni, mégpedig hímeket, kakasokat, amiket akkor még a japánok módszere szerint válogattak ki manuálisan a japánok által kiképzett magyar szakemberek.  Igaz, hogy ezek nem tojtak, de finom húsuk volt és olcsóbban lehetett megvenni őket.
Ma már ez a művelet gépekkel történik.

A csibék nemének megállapítása igen fontos a tenyésztők számára: a nőstényeket arra szánják, hogy tojásokat tojjanak, a hímek egy részét viszont a húsukért tartják.

Tojásellenőrző