Csodaszép Magyarország 45.

Héderváry Kastély

Hédervár
           Várból lett kastély.

• A település volt a középkorban a Szigetköz gazdasági-politikai központja, a település története összefonódott a hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) múltjával.
  A család hírhedt, híres leszármazottja Héderváry Kont István, - aki a legendákban szabadságharcos és hősként szerepel -, részt vett a Luxemburgi Zsigmond királyunk elleni összesküvésben. Kis Károlyt támogatta, ezért harmincegy társával együtt kivégezték 1393-ban . Emlékét őrzi a Kont-fa.
  A család másik tagja, Héderváry János győri püspök építtette a győri székesegyház melletti Héderváry-kápolnát.
  Legnevezetesebb építészeti műemléke  a késő reneszánsz korban emelt
  KHUEN- HÉDERVÁRY-KASTÉLY, ami a Fő úton áll.
  A háromszintes, három saroktornyú úri lakot egy csodálatos tízhektáros Park vesz körül.
  A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került.
  A falu másik nevezetessége a Boldogasszony-temploma előtt áll.
  Árpád fa (Árpád-tölgy)

A tekintélyes méretű kb. 700 éves kocsányos tölgy, amelyet a néphit ezerévesnek tart sőt még annak a kötőféknek nyomát is felfedezni véli a törzsén, amellyel Árpád fejedelem annak idején a lovát „hozzákötötte”. A tölgy kerülete: 720 cm, legnagyobb átmérője: 235 cm, magassága: 14 méter.

A gótikus templom északi oldalához épített  LORETTÓI KÁPOLNA  éke a fából faragott Madonna-szobor.

Krumplibogár szobor

1997-ben két fiatal művész, Búzás Mihály és Szolnoki József vállalkozása volt, hogy a győri Mediawave Fesztiválra dokumentumfilmet forgattak a kolorádóbogárról, amely ötven esztendeje jelent meg Magyarországon, s éppen Héderváron találták meg az elsőt.
Másik három fiatal, Maráczy Manuela, Zsédely Teréz és Csáki László elkészítették a Leptinotarsa, azaz a krumplibogár bronzszobrát, s vörös márványból faragott talapzaton a községházával szembeni téren nagy népünnepély keretében állították fel. Talán az egyetlen bogarat ábrázoló szobor az egész országban.

Június 30-án 0dták át a Szigetközi kerékpárút Hédervár Lipót közötti szakaszát.

              

Héderváron Kiszeli Terézia gyűjtésében ránk maradt egy teljes vőfélykönyv, amely pontos, versbe szedett képet ad a régi lakodalmas szokásokról a leánykéréstől a menyecske-avatásig. Ma már az ilyen lakodalom csak emlék.

 A legelső  monda a falu nevéhez kapcsolódik, a népi emlékezet ezt is természeti forrásokhoz köti, s a Hédervár nevet nem a nemzetségnévből, hanem a környéken folydogáló hét érből, azaz Hétérvárból eredezteti.

Az Árpád-fa meséje:

Árpád-tölgy

„Amikor Árpád fejedelem itt járt, a templom még nem vót, de ez a fa má mögvót, csak még egisz fijata kis fa vót. Há ehhő kötötte a lovát. De igen soká gyütt, osztán a lova igen nyugtalankodott, ráncigálta a kötőfiktyit. Ammeg ugy beleje vágott, hogy még most is megláccik a hele.”

                                                          

A kővé vált kenyerek meséje:

„Héderváron a kastély és a Kont fa között volt egy alagút. Már régen beomlott. Ahol végződött, van egy kemenceforma domb. Alá lehet nézni, és benne kővé vált kenyereket lehet látni. Azt mondják róla a faluban, hogy még régen itt volt a grófék nagy kemencéje. Itt sütötték a kastélynak a kenyeret. Egyszer a sütőasszony tilos napon sütött kenyeret. Talán nagypéntek volt, akkor nem szabad kenyeret se sütni, mert a babona szerint ráhullik a Jézus vére. Amint süti az asszony a kenyeret, odament hozzá egy öreg koldus. Kért tőle kenyeret, de az asszony nem adott neki. Erre a koldus megátkozta, hogy tilos napon sült a kenyér, még hozzá kőszívű az asszony, hát változzanak a kenyerek is kővé! Amikor ki akarta az asszony szedni a kenyereket, akkor látta, hogy valóban kővé váltak.”

Boldogasszony templom