 |
| Aranykorona Vendéglő |
Csorna
A Rábaköz fővárosa.
Magyarország
északnyugati részén, a Rábaközben;
a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főúton fekszik,
amelyet itt keresztez a rédics–mosonmagyaróvári 86-os főút.
Vonattal elérhető a Győr–Sopron-, a Hegyeshalom-Szombathely- illetve a Pápa–Csorna-vasútvonalon.
Kerékpárút köti össze Faráddal.
Külterülete ÉNy-i irányban mélyen (az országhatárig) benyúlik a Hanság déli medencéjébe.
a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főúton fekszik,
amelyet itt keresztez a rédics–mosonmagyaróvári 86-os főút.
Vonattal elérhető a Győr–Sopron-, a Hegyeshalom-Szombathely- illetve a Pápa–Csorna-vasútvonalon.
Kerékpárút köti össze Faráddal.
Külterülete ÉNy-i irányban mélyen (az országhatárig) benyúlik a Hanság déli medencéjébe.
Csorna az itt feltárt régészeti leletek tanúbizonysága
alapján már az őskortól kezdve lakott település.
A magyar törzsek 900 környékén átkeltek a Dunán és elkezdték
elfoglalni a korábbi Pannónia provinciát. A honfoglalás idején Csornát és
környékét Sur vezér és nemzetsége vette birtokba. Anonymus így ír gestájában az
eseményről:
„Árpád vezér és nemesei Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, majd amikor a hegyre fölhágtak, Pannonia földjének szépségét látva igen megörültek. Ezután a Rábcáig nyomultak előre.”
„Árpád vezér és nemesei Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, majd amikor a hegyre fölhágtak, Pannonia földjének szépségét látva igen megörültek. Ezután a Rábcáig nyomultak előre.”
Az egykori vásártér mellett áll a város középkori eredetű
barokk temploma és a premontreiek
(Szent Ágoston tanai szerint élő kanonokok katolikus szerzetesrendje) rendháza.
Ebben az épületben található a város Múzeuma, ahol behatóan tanulmányozható a város története, a Hanyság változatos élővilága, és a környék néprajza.
A tanácsterem felújításakor a munkások az álmennyezet mögött egy rendkívüli szépségű festett mennyezetet találtak, amit úgy alakítottak ki, mintha a födém kazettás borítású lenne, ám ez csak optikai csalódás, mely az egykori mester kézügyességét dicséri.
Említést érdemel a termálvízre épülő strand.
(Szent Ágoston tanai szerint élő kanonokok katolikus szerzetesrendje) rendháza.
Ebben az épületben található a város Múzeuma, ahol behatóan tanulmányozható a város története, a Hanyság változatos élővilága, és a környék néprajza.
A tanácsterem felújításakor a munkások az álmennyezet mögött egy rendkívüli szépségű festett mennyezetet találtak, amit úgy alakítottak ki, mintha a födém kazettás borítású lenne, ám ez csak optikai csalódás, mely az egykori mester kézügyességét dicséri.
Említést érdemel a termálvízre épülő strand.
Csornáról, nagyon sokan csak a nóta kapcsán hallottak.
A Korona kerthelyisége megyeszerte híres volt.
Lebontásáig állandóan volt itt cigányzene, híres prímásokkal.
Ma már kevés helyen van cigányzene, mivel a vendéglők a zenekarokat nem tudják eltartani Központi támogatás kellene. Meggyőződésem, ha lehetőséget kapnának a muzsikálásra, előbb-utóbb a vendégek is visszatérnének a cigányzenéhez.
"A csornai Koronára süt a nap......."
A Koronát a város jelentős részét birtokló Esterházy hercegék építették a XIX.században. Itt rendezték a sorozásokat is, ezért szerepelhet katonadalban is. Már az 1920-as években elhanyagolt állapotban volt, de nimbusza miatt még a hely szűkössége ellenére is sok rendezvényt tartottak benne.
Az Áfész a hetvenes évek közepén bontatta le. (De csak miután én is jártam benne!)
A kapcsolódó népdal azért lehet érdekes, mert az azóta már befutott Krasznai Tamás ezt énekelve jutott be az 1970-es Röpülj páva vetélkedő döntőjébe.
Nos, ez a Korona sajnos ma már nem létezik. Helyén üzletek vannak.
 |
| Premontrei Székház |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése