Csodaszép Magyarország 43.

Oromfalas, barokk parasztházak

Halászi

A Szigetköz kapuja.

Horvátul két neve van. A peresznyeiek Laslovo-nak, a bezenyeiek Helasi-nak nevezik a falut.

A hagyomány szerint első kiváltságlevelét II. Lajostól kapta, ez azonban oklevél elíráson alapul.
 Halászi falukönyvében az ötödik oldalon egy legenda szerepel, miszerint egy halászi lakos, Major kocsmáros részt vett a mohácsi csata véres küzdelmében, és ő mutatta meg a király sírját. Ezért, amikor kérdezték tőle, hogy mit kér, azt mondta, hogy Halászin van egy telke, azt nemesítsék meg.
Erre Mária királyné feljajdult: „Lajos, Lajos, de olcsó ember voltál!”

Római katolikus templom

Halászi a Duna-ágak közötti kimagasló földön letelepült halászbokrokból alakult halászfaluvá, feltehetőleg a XIII. században. Lakói a király udvar halszállítói voltak.
A monda szerint halászok megszöktek Óvárról és itt találtak helyet.
A Salamon-dűlő és Salamon-erdő annak emlékét őrzi, hogy a XI. század derekán a trónjáért harcoló (és a térségben birtokos) I. Salamon királyt halászai befogadták, és amikor a király trónjára visszakerült, a falunak adta az említett területeket. Így keletkezett Halászi.

A községhez tartozik közigazgatásilag a szomszédos Arak település 170 lakossal.

Kedvelt sátorozó és vizitúrázó hely a Mosoni-Duna bal partján, ahonnan a nagy Duna is könnyen elérhető.
Jellegzetes műemléke a 18 századi késő barokk templom  és a két oromfalas népi barokk parasztház.

Nevezetességei:

Szent Márton tiszteletére szentelt templom (1755)  és barokk stílusú házai valamint a honfoglalási emlékmű és a székely kapu.

Szent Márton napi búcsú