Csodaszép Magyarország 26.

Zsinagóga

 Szombathely

 A borostyánkőút kétezer év után is járható, emlékeztetve a látogatót:

Szombathelyen, hazánk legrégibb városának utcáin sétál.

Történelmére a rómaiak nagy hatást gyakoroltak, hisz  43-ban maguk a hódítók alapították.

Claudius császár  egyik (XV.) légiójának katonáit leszereltette és ők lettek a város első, római polgárjoggal bíró lakói.  Több helyen feltűnik a rövidítés:
 CCS,    Colonia Claudius Sevariensium (Claudius császár alapította kolónia)

A coloniát az ott folyó kis patak után Savaria névre keresztelték. (A Gyöngyös-patak ókori
latin, Sibaris nevéből származik).

Sajnos, teljesen ép objektum  -  ahogy a világ más részén  -  itt sem maradt fenn, de a romok, a szobrok és a használati tárgyak gazdag római kultúráról árulkodnak.

            A borostyánkőút elnevezése újkori eredetű, nevét az erre szállított becses kövületről,
            a borostyánról kapta. Kezdetben nem volt ténylegesen kiépített út, csak egy széles
            közlekedési folyosó, amely az észak-itáliai Aquileától eleinte a Duna vonaláig, később
            egészen a Balti tengerig vezetett.

            A távolságot a rómaiak passus-ban (kettős lépés)  mérték, ezt rótták fel az út menti
            mérföldkövekre is.
Szombathely belvárosában előkerült egy kőtöredék, Pannónia egyetlen fennmaradt mérföld-
köve, amely nem a legközelebbi várostól, hanem Rómától mutatja a távolságot.
Ekképpen Savaria 675 ezer  passus (kettős lépés), mai mértékegységre átszámítva ezer kilométerre esett a birodalom fővárosától.  (Egy passus kb. 1,48 méter)

A Szombathely nevet onnan kapta, hogy a városban szombati napokon tartották a hetivásárokat.
Német neve, Steinamanger jelentése: 'kő a mezőn'. A város nyugati határa magyarul Kő néven is ismert volt, ami a földrengésben és a népvándorlás viharában elpusztult római Savaria romjaira utal.

A római császárok gyakran és szívesen tartózkodtak Savariában.  A helytartói palota
Diocletuanus  spalatói  (Split, Horvátország) palotájának mintájára épült, amelynek jellegzetessége a császár nyolcszögletű mauzóleuma.
A Fő téren levő OTP Bank ügyfélterében egy hatalmas üvegpadlón keresztül megtekinthető a hajdani Savaria egyik utcarészlete.
A Fő térről nyíló utcában található az Iseum (Izisz istennő tiszteletére épült szentély) a Birodalom legészakibb Ízisz-temploma.
Az Iseumi Szabadtéri Játékokon többször előadták Mozart Varázsfuvoláját. (Sarastro főpap

„Ízisz-Ozirisz kezdetű nagyáriájának keresve sem találhattak volna méltóbb helyszínt).

A Fő tértől a püspöki palota felé egyedi látványosság csalogatja a turistákat.  A 2000-es
millennium alkalmából egy hatalmas, 1006 négyzetméteres szabadtéri falfestményen örökí-
tették meg a város történetét.  (Kelet-Közép-Európa legnagyobb falfestménye).

A Savaria Múzeum alagsorában szobrokat és kőtöredékeket állítottak ki. A legjelentősebb lelet a capitoliumi triász (Jupiter, Juno és Minerva) tiszteletére emelt templomból származik.

Érdekesség még Savaria táncverseny.
Vérpezsdítő zene, látványos koreográfia, közel húsz ország hetven kitűnő táncosa kápráztatja el minden évben a Táncverseny közönségét.
Érdekességként említem, hogy diákkoromban sokat időztem a szombathelyi határőrség irodájában, mert ahányszor haza utaztam Kőszegre, minden alkalommal leszedtek a vonatról, mert a „határsáv”-ba csak igazolvánnyal lehetett menni, nekem, mint tanulónak  -akkor még – ilyenem nem volt.  Mire kiderítették,  igaz-e, hogy Kőszegen lakok, eltelt fél éjszaka.
A vasutat sem hagynám ki, de először a villamosról beszélek, ami 1970-ig közlekedett a városban, három kilométer hosszban.  Ennek Energiaforrása Ikervárott volt.
A vasút, bár az állomás forgalmi csomópont, híres arról is, hogy 1904-ben innen indult az első vasutassztrájk, ami egy hétre megbénította az ország közlekedését.