Csodaszép Magyarország 33.

Fertőd    a „magyar Verszália”

            A XVIII. Századi kastélyépítészetünk leggazdagabb, legjelentősebb alkotása.
                A fertődi (Eszterháza) Esterházy-kastély társtalan mű Magyarországon.
                Míg a hazai barokk kastélyok nem haladták meg a földbirtokosi-főúri reprezentáció
                léptékeit, addig a fertődi kastély fejedelmi, szinte uralkodói nagyvonalúság szülötte.
                Csak uralkodóhoz mérhető az a költségeket nem kímélő természetátalakító munka,
                amelyet az épület- és kert-együttes létrehozatalához elvégeztek, mely során a
                közlekedést s építőanyag-szállítást akadályozó hatalmas lápot egy nyolc kilométer
                hosszú gát, valamint három csatorna segítségével rövid idő alatt lecsapolták.

Fertőd város Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban.
Magyarország északnyugati részén, a Fertő–Hanság kistájon található.
1995-ben kapott városi rangot, ekkor 3179 lakosa volt.

Közvetlen vasúti összeköttetése nincs, de a GYSEV vasúti fővonalon Fertőszentmiklóson elérhető.
A Fertőszentmiklósról kiágazó Fertővidéki Helyiérdekű Vasútnak Fertőd-Fertőszéplakon a város központjától 3 kilométerre van állomása.

1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik. Eszterháza neve először Esterházy (Fényes) Miklós herceg levelében (1766) olvasható: Schloss Eszterháza, azaz „eszterházai kastély”.

·  A Fertőd – Pomogy közötti határátkelőhely 1990 májusában nyílt meg, 1995. július 1-jével Fertődöt a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyilvánította.

A fertődi Eszterházy-kastély hamisítatlan barokk pompával fogadja a látogatót.
A nem titkoltan Versailles mintájára épített 126 szobás kastély valóban lenyűgöző.
A kastély szobáit végigjárva minden bizonnyal egyik ámulatból  a másikba estek a korabeli vendégek, mint ahogyan a ma emberét is lenyűgözi az a csodásan gazdag gyűjtemény, amelyet a nemesi család itt felhalmozott.

A mennyezeti freskók, a falakon függő, hatalmas méretű tükrök, a faliszőnyegek, a csillárok, a selyemmel és gobelinnel kárpitozott székek, az értékes intarziás bútorok, a míves dísztárgyak hűen tükrözik a hajdani fényűzést.

S korábban „mindössze” húsz szobás kis vadászkastélyt Eszterházy (Fényes) Miklós alakíttatta át  (1766-69) és tette meg a család központjává.

A községet régen Eszterházának is nevezték, utalva az itt élő főnemesi családra.
A kastély a gödöllői Grassalkovich-kastély után Magyarország második legnagyobb kastélya,
s egyik legjelentősebb épületegyüttese.

A barokk-rokokó park természetvédelmi terület.  Eredeti méretéhez képest sajnos, csaknem a felére zsugorodott.
A kovácsoltvas kapun belépve a kert vezet az íves díszlépcső elé, amely a zeneterembe visz.

Nyaranta komolyzenei koncertsorozat teszi még izgalmasabbá a fertődi kirándulást.

Fenséges élmény végighallgatni a vonósnégyest ott, ahol egykoron maga Haydn  is vezényelte, illetve előadta saját komponálású darabjait.
Mária Terézia is gyakran mondta: 
 „Ha jó zenét akarok hallgatni, akkor Eszterházára kell mennem!”

Híres a kastély képtára, amelyben háromszázötven kép található.