 |
| Szent Borbála templom |
Brennbergbánya
(németül: Brennberg, égő hegy)
Sopron településrésze Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban, mindössze 1 km-re Ausztriától.
Megközelítése:
Sopronból és Ágfalváról erdei turistautakon gyalogosan vagy a hegyek között kiépített műúton gépkocsin, kerékpárral, valamint a 3-as és 3Y jelzésű, helyi járatú autóbuszokkal.
Az út Soprontól 200 métert emelkedik.
Mióta Magyarország csatlakozott a schengeni övezethez, Ausztria felől is elérhető kiépített műúton, Récény / Ilonaakna (Ritzing / Helenenschacht) községen keresztül.
A néphit szerint 1753-ban egy pásztor, midőn tüzet rakott
a domboldalon, azt vette észre, hogy a tűz melletti kövek meggyulladnak.
Egyszerű ember lévén ezt csodának vélte, nem úgy egy soproni szegkovács, aki mesterségéből adódóan ismerte már a szenet. Hazavitte az értékes anyagot és műhelyében azt követően, a hegyen lelt szénnel dolgozott.
A város rövidesen külfejtéssel kezdte el bányászni az „égő követ”. (1759-1968)
A kitermelt szén jó minőségű volt, de azt az országban a legmélyebbről kellett felszínre hozni.
Még a XIX. Század első felében is ez volt Magyarország legnagyobb szénbányája.
Hajózható csatorna építését is tervbe vették Bécs és Sopron között a szén szállítására.
A II. Világháború után a bányát államosították, majd a művelést beszüntették a nagy mélységben folyó munka technikai nehézségeire hivatkozva.
Egyszerű ember lévén ezt csodának vélte, nem úgy egy soproni szegkovács, aki mesterségéből adódóan ismerte már a szenet. Hazavitte az értékes anyagot és műhelyében azt követően, a hegyen lelt szénnel dolgozott.
A város rövidesen külfejtéssel kezdte el bányászni az „égő követ”. (1759-1968)
A kitermelt szén jó minőségű volt, de azt az országban a legmélyebbről kellett felszínre hozni.
Még a XIX. Század első felében is ez volt Magyarország legnagyobb szénbányája.
Hajózható csatorna építését is tervbe vették Bécs és Sopron között a szén szállítására.
A II. Világháború után a bányát államosították, majd a művelést beszüntették a nagy mélységben folyó munka technikai nehézségeire hivatkozva.
1956 októberében még egyszer sor került a brennbergi szén
felhasználására. A forradalom napjaiban ezzel a szénnel biztosították Sopron
kórházainak és legfontosabb üzemeinek ellátását.
A Bányászati Emlékmúzeum ma is látogatható, 1968-ban nyílt
meg.
Itt dolgozott 1840-től Magyarország első bányában működő gőzgépe, egy 12 lóerős szállító gőzgép.
Itt dolgozott 1840-től Magyarország első bányában működő gőzgépe, egy 12 lóerős szállító gőzgép.
Érdekesség a Bányásztemplom, melynek tetőzete fából készült.
Mennyezete a bányavágatokat biztosító ácsolatok alakját idézi.
A „Keresztút” képei a soproni Ágoston Ernő alkotásai.
A mellékoltáron látható Fekete Madonna a II. Világháborúban itt menedékre talált lengyelek ajándéka.
Magyarországon ez az egyetlen templom, amely kocsmával közös épületben található.
A községben játszódik Jókai Mór regénye a Fekete gyémántok, s az ebből készült film legtöbb jelenetét is itt forgatták.
 |
| Bányászmúzeum |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése