Csodaszép Magyarország 31.

Fertőrákos, Városfal részlet

 

Fertőrákos

Soprontól 10 kilométerre ÉK-re, a Fertő partján, az Ausztriához tartozó Fertőmeggyes közvetlen közelében található. Fertőrákos nyugatról, a kőfejtő lajtamészkövétől a Fertő nádasáig húzódik a Rák-patak szakadékos völgye mentén.
A helységtől délre a Kecske-hegyet és a Szárhalmi erdőt találjuk, északra pedig az országhatárig főleg szőlőket.
Vasútja nincsen, de a Volán menetrend szerinti járataival elérhető. A községet átszeli a Fertő-parti országút. A Fertő-tó körül épülő kerékpárúton a Fertőmeggyes felől érkezők első állomása Fertőrákos. A gyalogos, kerékpáros és lovas határátkelőhely a Mithrász-szentély mellett található.

Szinte tobzódik a látnivalókban.

Történeti és művészeti emlékei révén kiemelkedik a legtöbb magyar falu közül. Az egyetlen olyan magyarországi község, amelyet városfal övezett, és püspöki palotája is volt.
Szép természeti környezetben fekszik, és csaknem minden épülete műemlék. A világörökség részét képező Fertő-táj egyik jelentős települése.
A legtöbb látogatót a Római kori kőbánya vonzza, ahol a 10-12 millió éves lajtamészkövet bányászták.
Két kőbánya van a településen, az évente közel kétszázezer embert vonzó látogatható bánya a község északi részén található. A geológusok szerint mintegy 12 millió évre, a miocénban képződött az lithothamnium-gumós lajtamészkő, amit már a rómaiak is bányászták – egyebek között a mai Sopron helyén állt Scarbantia falainak építéséhez.
A nagykamrás fejtési mód, 10-12 méter magas fedett csarnokokat hozott létre.

A kőfejtő tetejéről pompás kilátás nyílik a Fertő tóra.

Innen bejárható a Kövi henge tanösvény, amelynek egyik végében egy jelképes szögesdrót-darab emlékezteti a kirándulót az 1989 –es  PÁNEURÓPAI PIKNIKRE.

Pellengér

Kihagyhatatlan látnivalója az 1866-ban felfedezett MITHRASZ-SZENTÉLY,
(Mithrasz a perzsa mitológia fényistene, a görög Héliosz napisten megfelelője).
A sziklába vájt szentély a közeli Camuntumban állomásozó római katonák kegyhelye volt.

A püspöki kastély (utolsó nagy építtetőjéről nevezik Zichy-kastélynak is) egyemeletes, rokokó homlokzatú, szabadon álló épület belső udvarral. Erkélyes homlokzata háromszög oromzatos. Dísztermét és kápolnáját barokk falképek ékesítik, két szobáját pedig rokokó stukkók.

A PÜSPÖKI KASTÉLY  (1594-ben, Győr eleste után a község püspöki székhely lett) előtte áll hazánk egyetlen megmaradt pellengére. 
Magyarországon a 13. századtól alkalmazták  a „szégyenfát”, a kisebb vétségeket elkövetőket a földbe ásott fa-, vagy kőoszlophoz láncolták megszégyenítésül.

Érdemes ellátogatni a KRISTÁLYMÚZEUMBA, megtekinteni a falu régi VIZIMALMÁT, valamint lemenni a Fertő tóhoz,  ugyanis a magyar oldalon a község határában lehet egyedül megmártózni az átlagosan 50 cm mély vízben.

Kőfejtő