 |
Katolikus templom |
Bezenye
A horvát kultúra otthona
Horvátul Bizonja.
A dunacsúniak Bizunja-nak nevezik a falut.
A dunacsúniak Bizunja-nak nevezik a falut.
Győr-Moson-Sopron megye északnyugati
szegletében, a Mosoni-síkságon, az osztrák-szlovák-magyar
hármashatárnál Mosonmagyaróvár és Rajka között, a 150-es főút mentén található település. (A
folyószabályozás előtt a Szigetközhöz tartozott.
A Hegyeshalom Rajka vasútvonal a GySEV kezelésében van.
A Hegyeshalom Rajka vasútvonal a GySEV kezelésében van.
A település a római kor óta lakott. Népvándorlás-kori germán
sírokat tártak fel a közelben.
A honfoglalás után a gyepű védelmére besenyőket telepítettek ide.
A falu később teljesen magyarrá vált.
A 16. században a magyarok mellé nagyszámú horvát költözött, akik Dalmáciából érkeztek és a törökök űzték el őket korábbi lakóhelyükről.
Első okleveles említése:1262-ből Bezene.
Első templomát 1400 előtt Kisboldogasszony tiszteletére szentelték.
A falu lakói még 1930-ban is zömmel horvátnak vallották magukat. Bizonyítékul szolgálnak erre a temető fejfáinak feliratai.
A honfoglalás után a gyepű védelmére besenyőket telepítettek ide.
A falu később teljesen magyarrá vált.
A 16. században a magyarok mellé nagyszámú horvát költözött, akik Dalmáciából érkeztek és a törökök űzték el őket korábbi lakóhelyükről.
Első okleveles említése:1262-ből Bezene.
Első templomát 1400 előtt Kisboldogasszony tiszteletére szentelték.
A falu lakói még 1930-ban is zömmel horvátnak vallották magukat. Bizonyítékul szolgálnak erre a temető fejfáinak feliratai.
Napjainkban a település lakóinak kb. 2/3-a vallja magát
horvát nemzetiségűnek.
A faluban aktív egyesületi és kulturális élet folyik.
Működik a horvát kisebbségi önkormányzat és szervezi a Bezenyei Horvát Napokat.
A község a WURCZ-házban ad helyet a környező településeken élő horvát ajkú kisebbség kulturális gyűjteményének. A Wurcz-ház a település legrégebbi háza.
Látnivalók:
Nepomuki Szent János szobor
Nepomuki Szent János igen gyakran szerepel a művészetben, a szobrászatban és az építészetben egyaránt.
Számos településen állítottak szobrot tiszteletére, főként a barokk korban.
Ezek a szobrok több helyütt folyóvizeknél, hidaknál állnak, mivel ő az úton és vízen járók védelmezője.
Római katolikus templom
A település első ismert templomát Mária Terézia apja, III. Károly építtette 1732-ben. A templom 80 évig ált fenn, amikor is a térség új ura, Albert fő herceg a régi templomot elbontva felépítette a máig használatban lévő templomot. Az alapkőletétel 1811. április 25-én volt, amikor is az ünnep apropóján egy kuruc rézágyúval akartak díszlövést leadni. A lövés leadásakor az ágyú felrobbant. A váratlan eseménynek emléket is állítottak, ugyanis a sekrestye falába beépítették a felrobbant ágyút, és az esemény márványtáblát is kapott a templom falán.
Pestis oszlop
Bezenyei 1637-es emlékoszlop a Pestis elmulásálért.
A XIV. századtól Magyarországon is ciklikusan évtizedenként kitört egy járvány, amelyet a középkori ember isten büntetésének fogott fel. A járványok elmúltával az életben maradtak erejükhöz képest hála emlékművet építenek, hogy hálát adjanak megmenekülésüknek. Így történt Bezenyén is. Az emlék oszlop alapanyaga mészkő, amelynek felső részén két trapéz alakú párkány között egy aediculat láthatunk, amely talán egykor egy kisebb fogadalmi szobornak adott helyet. A fejezet felett obeliszk szerű zárókő található, amelynek tetejére kőkeresztet faragtak
Az oszlop elején a felállítató személyét is megőrizte a felirat. Így tudjuk, hogy az oszlopot Pálfy Katalin grófnő Forgách Zsigmond nádor felesége emeltette 1637-ben.
A faluban aktív egyesületi és kulturális élet folyik.
Működik a horvát kisebbségi önkormányzat és szervezi a Bezenyei Horvát Napokat.
A község a WURCZ-házban ad helyet a környező településeken élő horvát ajkú kisebbség kulturális gyűjteményének. A Wurcz-ház a település legrégebbi háza.
Látnivalók:
Nepomuki Szent János szobor
Nepomuki Szent János igen gyakran szerepel a művészetben, a szobrászatban és az építészetben egyaránt.
Számos településen állítottak szobrot tiszteletére, főként a barokk korban.
Ezek a szobrok több helyütt folyóvizeknél, hidaknál állnak, mivel ő az úton és vízen járók védelmezője.
Római katolikus templom
A település első ismert templomát Mária Terézia apja, III. Károly építtette 1732-ben. A templom 80 évig ált fenn, amikor is a térség új ura, Albert fő herceg a régi templomot elbontva felépítette a máig használatban lévő templomot. Az alapkőletétel 1811. április 25-én volt, amikor is az ünnep apropóján egy kuruc rézágyúval akartak díszlövést leadni. A lövés leadásakor az ágyú felrobbant. A váratlan eseménynek emléket is állítottak, ugyanis a sekrestye falába beépítették a felrobbant ágyút, és az esemény márványtáblát is kapott a templom falán.
Pestis oszlop
Bezenyei 1637-es emlékoszlop a Pestis elmulásálért.
A XIV. századtól Magyarországon is ciklikusan évtizedenként kitört egy járvány, amelyet a középkori ember isten büntetésének fogott fel. A járványok elmúltával az életben maradtak erejükhöz képest hála emlékművet építenek, hogy hálát adjanak megmenekülésüknek. Így történt Bezenyén is. Az emlék oszlop alapanyaga mészkő, amelynek felső részén két trapéz alakú párkány között egy aediculat láthatunk, amely talán egykor egy kisebb fogadalmi szobornak adott helyet. A fejezet felett obeliszk szerű zárókő található, amelynek tetejére kőkeresztet faragtak
Az oszlop elején a felállítató személyét is megőrizte a felirat. Így tudjuk, hogy az oszlopot Pálfy Katalin grófnő Forgách Zsigmond nádor felesége emeltette 1637-ben.
 |
| Pestis-oszlop |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése