Göcseji tulipán |
Bazitai tvtorony |
Göcsej
Zalaegerszeg
Göcsej fővárosa, a „szegek” központja, a Zala folyó völgyében fekszik.
Göcsej fővárosa, a „szegek” központja, a Zala folyó völgyében fekszik.
A Göcsej a Zala folyó, a
Valicka patak és a Kerka folyó határolta, nagyjából 70
községet magába foglaló táji és néprajzi egység.
Változatos domborzatával, gazdag történelmével, különleges látnivalóival a Zalába látogató turisták kedvelt célpontja.
A honfoglaláskor a Vérbulcs nemzetség vette birtokba a vidéket.
Az itt élők a „szerek” lakosaihoz hasonlóan a dombok tetején telepedtek meg.
községet magába foglaló táji és néprajzi egység.
Változatos domborzatával, gazdag történelmével, különleges látnivalóival a Zalába látogató turisták kedvelt célpontja.
A honfoglaláskor a Vérbulcs nemzetség vette birtokba a vidéket.
Az itt élők a „szerek” lakosaihoz hasonlóan a dombok tetején telepedtek meg.
A szeres (A Göcsejben szeges) településszerkezet
Közép-Európa
dombvidékein elterjedt településforma. Ez a településforma átmenet a csoportos
és a szórványtelepülés között.
A szeres települések nem tartoznak a zárt szerkezetű
települések közé. A házsorok és a művelés alatt álló kertek a dombok,
magaslatok tetején húzódnak. Egy-egy ilyen lakott magaslatot neveznek a
szernek. Bár közigazgatásilag a szerek egy települést képeznek, a külső
szemlélő számára mégis egymástól elkülönült településeket alkotnak.
A szerek közötti távolság néhol csak egy-két teleknyi, másutt több kilométer is lehet.
A szerek közötti távolság néhol csak egy-két teleknyi, másutt több kilométer is lehet.
Zalaegerszeg jelentősége a 16. században erősödött meg,
amikor a törökök elfoglalták Nagykanizsát, mert nyugat felé Zalaegerszeg, immár megerősített várán és a
zalai mocsárvilágon keresztül vezetett az út.
Növekedése során Zalaegerszeg sok szomszédos települést magába olvasztott. 1887-ben, Ola községet csatolták a városhoz, 1933-ban Kaszaháza, 1958-ban Zalabesenyő, 1963-ban Csácsbozsok és Pózva, 1969-ben Bazita, Andráshida, Szenterzsébethegy, Ebergény és Ságod, 1981-ben pedig Botfa vált Zalaegerszeg részévé.
Látnivalók:
A városközpont legrégebbi épülete az egykori vármegyeháza, ma a bíróságnak ad otthont.
Előtte áll Deák Ferenc szobra, amely arról nevezetes, hogy ez az alkotás ábrázolta először a „haza bölcsét”.
A Deák tér másik épülete a Göcsej Múzeum, többek között Strobl Zsigmond hagyatékával.
A városközpontban magasodik a Mária Magdolna templom a 16. századi faragott pietá-szoborral. A templom előtt áll a vértanú halált halt, egykor Zalaegerszegen hittantanári, majd lelkipásztori feladatot ellátó Mindszenty József szobra.
Kissé távolabb az érdekes látványt nyújtó zsinagóga, ami hangversenyeknek ad otthont.
A Holt-Zala mentén alakították ki 1968-ban a Göcseji Falumúzeumot.
22 zalai faluból, 40 épületet szállítottak ide, köztük a Hencz féle vízimalmot.
A skanzen egyik ösvényén található az ország egyetlen olajipari múzeuma.
, Látogassanak el a Bazita városrészben Zalaegerszeg fölé magasodó (95 méter) tévétoronyhoz. A föld felett 53 méterrel kávézó várja a vendégeket, a kilátóból szép időben látható a Badacsony kúpja, nyugat felé az Alpok, dél felé pedig a horvát magaslatok és a környező „szeges” településszerkezet.
Akik kedvelik az adrenalinszintet-növelő próbákat, azok sokszoros gumikötél-biztosítással közel 50 méter magasságból vethetik magukat a mélybe.
A városban körülbelül 50 köztéri alkotás található, közülük a jelentősebbek:
- Göcseji tulipán szökőkút: 1985-ből, a város szívében a Dísz téren, az Egerszegiek kedvenc találkozóhelye. Alkotói: Szabolcs Péter szobrászművész és Pelényi Gyula építész.
- Táncoló lány: bronzszobor, Medgyessy Ferenc alkotása, a Szivárvány című televíziós vetélkedőn nyerte el a város.
- Mindszenty József szobra.
- Zrínyi Miklós lovasszobra: 1989, Tóth Béla alkotása .
- Deák Ferenc szobra: 1879. szeptember 1-jén állították fel, Vay Miklós alkotása. A legelső Deák-szobor volt Magyarországon.
- Szentháromság-szobor: a Mindszenty téren, 2006 szeptemberében újították fel.
- Kis makrancos: a szobor Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, 1966-tól áll a helyén.
- Liliom: szintén Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása ez az aktot ábrázoló szobor a Vizslaparkban, 1967-ből.
- IV. Béla király szobra.
- Zenélő óra a Polgármesteri Hivatal előtt.
- A 377-es „Gizike” gőzmozdony a vasútállomás mellett.
- Kálvin János mellszobra a református templom mellett.
- Immaculata-szobor az olai templom kertjében.
- A „földi toronyóra” a Hevesi Sándor Színház előtt.
- Ho Si Minh szobra, Marton László szobrász alkotása 1976-ból.
- Wass Albert szobra a Dózsa ligetben 2008-ból.[95]
Természeti látnivalók
Azaleás-völgy -
az Alsóerdő botanikailag védett területe.
Csácsi arborétum - Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület.
Gébárti-tó: 1975-ben két kis patak felduzzasztásával létrehozott mesterséges tó.
Csácsi arborétum - Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület.
Gébárti-tó: 1975-ben két kis patak felduzzasztásával létrehozott mesterséges tó.
Egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak,
2008-ban elnyerte a Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának legmagasabb
díját, az Arany
Rózsa-díjat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése