Csodaszép Magyarország 41.

Dunakiliti, Kastély

Dunakiliti

.

Dunakiliti az ország nyugati kapuja, csak még kevesen használják ezt a bejáratot. .

A községet a felső Szigetköz Öreg-Dunához közeli oldalán találhatjuk meg. A Dunán néhány kilométerre felette kialakított víztározó és zsiliprendszer torzó maradt. A szlovákiai határállomástól és Mosonmagyaróvártól egyenlő távolságra (8–10 km-re) fekszik. A térség egyik jelentősebb települése. Közvetlen kapcsolatban van doborgazszigeti "üdülőparadicsommal". A falu nagy területen fekszik a Duna korábbi szerteágazó vízfolyásai miatt.
Története
Dunakiliti jelenlegi helyén, talán éppen a mai főutcán is vízfolyások voltak, a Duna-medrek egykori kalandozásának bizonyítékai a kutak mélyéről előkerült halászeszközök és egy erdő földjéből előkerült hajóroncs. A halászó, favágó, szénégető őslakosok számlájára írható az erdők korai nagymértékű pusztulása.

A község első okleveles említése 1165-ben egy Kelud nevű birtokos nemességével kapcsolatos, de a hagyomány beszél egy Kilit nevű pozsonyi várjobbágyról és az első kápolna védőszentjéről, Szent Cletos Kilit pápáról, mint névadóról. Dunakiliti folyó menti kulcspozíciójából következtettek török szóeredetre (kilit = kulcs) is.

Az igazolhatóan Árpád-kori eredet után évszázadokig nem történt említés a községről, a középkorvégi Frauendorf (Asszonyfalva) elnevezés a környék török korabeli általános pusztulására utal, amikor az elnéptelenedett falvakat németekkel telepítették be, illetve más feltevés szerint a csatákban részt vevő és az itthon maradt szigeteken megbúvó férfiak hiányában csak nőket és gyermekeket lehetett látni a faluban.
A község neve kétségtelenül összeforrt a határában található duzzasztóművel, amelyet Magyarország és Szlovákia a bős-nagymarosi tervek eredeti állapotában sohasem épített meg.
Az 1995-ben átadott fenékküszöb és a duzzasztómű együttes működése határozza meg a  szigetközi hullámtér vízellátását.

Az évezredfordulón nyílt meg a külföldről hazatért gyémántkereskedő, Csebi Pogány Alajos több milliárdból épült dunakiliti kastélya. A létesítmény nemcsak rezidenciául szolgált tulajdonosának, hanem ötcsillagos szállodaként is funkcionált. A kastély körül golfpálya épült s egy kúriát is felhúztak a területre. Eleinte sok híresség látogatott a Pogány-villába: az élelmiszer gyáros dr. Oetker, Habsburg Ottó vagy a szlovák köztársasági elnök, Michel Kovac. Friderikusz Sándor is járt ott, s Árpa Attila esküvője után itt szállt meg a násznép. A golf is egyre népszerűbb lett: Csebi Pogány kiadta az üzemeltetését, most is rengeteg a szlovák vendég a kastély pályáján.
Látnivaló a község határában lévő és minden igényt kielégítő  Golfklub.

A szigetközi nyelvjárás, a felső Szigetközben sajátos szavakat képezett. Ezeket a szavakat, főként Dunakilitin, Dunaszigeten használják. Ilyen szavak például:
muró (melléknév) = ügyetlen,  gónó, genegó (melléknév) együgyű, putra (melléknév) = rossz minőségű,  meringülő (főnév) = merőkanál,  mosolog (ige) = mosolyog
Jellemző a térségre a mássalhangzók elhagyása, főképp megfigyelhető ez az "l" betű lehagyásával.    Például:            nyóc (számév) = nyolc