Csodaszép Magyarország 41.

Dunakiliti, Kastély

Dunakiliti

.

Dunakiliti az ország nyugati kapuja, csak még kevesen használják ezt a bejáratot. .

A községet a felső Szigetköz Öreg-Dunához közeli oldalán találhatjuk meg. A Dunán néhány kilométerre felette kialakított víztározó és zsiliprendszer torzó maradt. A szlovákiai határállomástól és Mosonmagyaróvártól egyenlő távolságra (8–10 km-re) fekszik. A térség egyik jelentősebb települése. Közvetlen kapcsolatban van doborgazszigeti "üdülőparadicsommal". A falu nagy területen fekszik a Duna korábbi szerteágazó vízfolyásai miatt.
Története
Dunakiliti jelenlegi helyén, talán éppen a mai főutcán is vízfolyások voltak, a Duna-medrek egykori kalandozásának bizonyítékai a kutak mélyéről előkerült halászeszközök és egy erdő földjéből előkerült hajóroncs. A halászó, favágó, szénégető őslakosok számlájára írható az erdők korai nagymértékű pusztulása.

A község első okleveles említése 1165-ben egy Kelud nevű birtokos nemességével kapcsolatos, de a hagyomány beszél egy Kilit nevű pozsonyi várjobbágyról és az első kápolna védőszentjéről, Szent Cletos Kilit pápáról, mint névadóról. Dunakiliti folyó menti kulcspozíciójából következtettek török szóeredetre (kilit = kulcs) is.

Az igazolhatóan Árpád-kori eredet után évszázadokig nem történt említés a községről, a középkorvégi Frauendorf (Asszonyfalva) elnevezés a környék török korabeli általános pusztulására utal, amikor az elnéptelenedett falvakat németekkel telepítették be, illetve más feltevés szerint a csatákban részt vevő és az itthon maradt szigeteken megbúvó férfiak hiányában csak nőket és gyermekeket lehetett látni a faluban.
A község neve kétségtelenül összeforrt a határában található duzzasztóművel, amelyet Magyarország és Szlovákia a bős-nagymarosi tervek eredeti állapotában sohasem épített meg.
Az 1995-ben átadott fenékküszöb és a duzzasztómű együttes működése határozza meg a  szigetközi hullámtér vízellátását.

Az évezredfordulón nyílt meg a külföldről hazatért gyémántkereskedő, Csebi Pogány Alajos több milliárdból épült dunakiliti kastélya. A létesítmény nemcsak rezidenciául szolgált tulajdonosának, hanem ötcsillagos szállodaként is funkcionált. A kastély körül golfpálya épült s egy kúriát is felhúztak a területre. Eleinte sok híresség látogatott a Pogány-villába: az élelmiszer gyáros dr. Oetker, Habsburg Ottó vagy a szlovák köztársasági elnök, Michel Kovac. Friderikusz Sándor is járt ott, s Árpa Attila esküvője után itt szállt meg a násznép. A golf is egyre népszerűbb lett: Csebi Pogány kiadta az üzemeltetését, most is rengeteg a szlovák vendég a kastély pályáján.
Látnivaló a község határában lévő és minden igényt kielégítő  Golfklub.

A szigetközi nyelvjárás, a felső Szigetközben sajátos szavakat képezett. Ezeket a szavakat, főként Dunakilitin, Dunaszigeten használják. Ilyen szavak például:
muró (melléknév) = ügyetlen,  gónó, genegó (melléknév) együgyű, putra (melléknév) = rossz minőségű,  meringülő (főnév) = merőkanál,  mosolog (ige) = mosolyog
Jellemző a térségre a mássalhangzók elhagyása, főképp megfigyelhető ez az "l" betű lehagyásával.    Például:            nyóc (számév) = nyolc

Csodaszép Magyarország 40.

Katolikus templom

     

Bezenye

A horvát kultúra otthona

Horvátul Bizonja.
A dunacsúniak Bizunja-nak nevezik a falut.

Győr-Moson-Sopron megye északnyugati szegletében, a Mosoni-síkságon, az osztrák-szlovák-magyar hármashatárnál Mosonmagyaróvár és Rajka között, a 150-es főút mentén található település. (A folyószabályozás előtt a Szigetközhöz tartozott.
A Hegyeshalom Rajka vasútvonal a GySEV kezelésében van.

A település a római kor óta lakott. Népvándorlás-kori germán sírokat tártak fel a közelben.
A honfoglalás után a gyepű védelmére besenyőket telepítettek ide.
A falu később teljesen magyarrá vált.
A 16. században a magyarok mellé nagyszámú horvát költözött, akik Dalmáciából érkeztek és a törökök űzték el őket korábbi lakóhelyükről.
Első okleveles említése:1262-ből Bezene.
Első templomát 1400 előtt Kisboldogasszony tiszteletére szentelték.
A falu lakói még 1930-ban is zömmel horvátnak vallották magukat. Bizonyítékul szolgálnak erre a temető fejfáinak feliratai.

Napjainkban a település lakóinak kb. 2/3-a vallja magát horvát nemzetiségűnek.
A faluban aktív egyesületi és kulturális élet folyik.
Működik a horvát kisebbségi önkormányzat és szervezi a Bezenyei Horvát Napokat.
A község a WURCZ-házban ad helyet a környező településeken élő horvát ajkú kisebbség  kulturális gyűjteményének. A Wurcz-ház a település legrégebbi háza.
Látnivalók:
Nepomuki Szent János szobor
Nepomuki Szent János igen gyakran szerepel a művészetben, a szobrászatban és az építészetben egyaránt.
Számos településen állítottak szobrot tiszteletére, főként a barokk korban.
Ezek a szobrok több helyütt folyóvizeknél, hidaknál állnak, mivel ő az úton és vízen járók védelmezője.
Római katolikus templom
A település első ismert templomát Mária Terézia apja, III. Károly építtette 1732-ben. A templom 80 évig ált fenn, amikor is a térség új ura, Albert fő herceg a régi templomot elbontva felépítette a máig használatban lévő templomot. Az alapkőletétel 1811. április 25-én volt, amikor is az ünnep apropóján egy kuruc rézágyúval akartak díszlövést leadni. A lövés leadásakor az ágyú felrobbant. A váratlan eseménynek emléket is állítottak, ugyanis a sekrestye falába beépítették a felrobbant ágyút, és az esemény márványtáblát is kapott a templom falán.
Pestis oszlop
Bezenyei 1637-es emlékoszlop a Pestis elmulásálért.
A XIV. századtól Magyarországon is ciklikusan évtizedenként kitört egy járvány, amelyet a középkori ember isten büntetésének fogott fel. A járványok elmúltával az életben maradtak erejükhöz képest hála emlékművet építenek, hogy hálát adjanak megmenekülésüknek. Így történt Bezenyén is. Az emlék oszlop alapanyaga mészkő, amelynek felső részén két trapéz alakú párkány között egy aediculat láthatunk, amely talán egykor egy kisebb fogadalmi szobornak adott helyet. A fejezet felett obeliszk szerű zárókő található, amelynek tetejére kőkeresztet faragtak
Az oszlop elején a felállítató személyét is megőrizte a felirat. Így tudjuk, hogy az oszlopot Pálfy Katalin grófnő Forgách Zsigmond nádor felesége emeltette 1637-ben.

Pestis-oszlop

Csodaszép Magyarország 39.

Hármashatár, Szoborpark

 

 

Rajka

A rákászok hajdani otthona.

Mosonmagyaróvártól 15 km-re északra, a 150-es főút mellett fekszik a község. A falutól nyugatra halad el az M15 és északi folytatása a D2 autópálya, amelyek az E65 és E75 európai útvonalak részei. Vonattal elérhető a Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon. 801-es jelzéssel helyi járat közlekedik a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház új épületétől Rajkáig.

Kiss Lajos földrajzi szótára szerint először 1297-ben Royka alakban fordult elő a község neve,
amely valószínűleg szláv személynévből keletkezett.
A templom első említése 1313, a torony átmeneti román-gót stílusa erre vall. Nagy Lajos 1352-ben villa Rajknak nevezi okiratában, amelyben Schwarz Hermannak, a magyaróvári várőrség tisztjének udvartelket adományozott. 1683-ban a Bécs ostromától visszavonuló törökök Rajkát is fölégették.
A falu Dunához közeli gótikus templomának alapjául egy római őrtorony szolgált.
Oldalbejárata fölött látható a  Fogfájós Krisztus  szobra, amelynek egyik karját levágták a templomot bővítő kőművesek, hogy a szobrot be tudják illeszteni a falba.

Evangélikus temploma első ízben 1650-ben, majd 1784-ben újraépült, s 1923-ban tornyot is kapott. 1741-ben új templomot emeltek a katolikusok is.

. 2007-ben a schengeni egyezményhez való csatlakozással megszűnt a határellenőrzés és a határátkelőhelyek szabadon átjárhatóvá váltak, ami felértékelte a települést a pozsonyiak számára.
Manapság a faluba előszeretettel települnek ki Pozsonyból a polgárok, elsősorban az olcsóbb megélhetés (főleg olcsóbb lakások) miatt. Emellett előnyt jelent számukra, hogy Rajkán majdnem mindenhol elérhető a két legnagyobb szlovák mobilszolgáltató (Orange, T-Mobile Szlovákia), illetve foghatók a szlovák digitális, és analóg felszíni TV adások is.

Nevezetességei:

Érdekes kirándulási célpont lehet a nemzetközi hármas határ szögletében  1992-ben létrehozott különleges  magyar-szlovák-osztrák szabadtéri Szoborpark.

Hennin-Zichy-kastély, a Stahrenberg-ház, ma evangélikus paplak, Liszt Ferenc nagyapjának háza.

Szent Márton római katolikus templom – 13. századi, többször átépítették.

Evangélikus templom.

Evangélikus templom

Csodaszép Magyarország 38.

Fertőszéplak, Templom

 Fertőszéplak

A megmentett utcasor

A Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál, a Fertő tótól délre található.
Önálló község a 85. számú úttól kb. 2 km-re. A Fertő menti falvakat összekötő országút szeli át. Vasútállomása Fertőddel közös. Közúton könnyen megközelíthető, Ausztria a kb. 10 km-re fekvő Pamhagennél érhető el.

Az első legrégibb oklevelet, amely a falut Siplak néven említi 1250. február 16-án állították ki.
A 750 éves falun keresztülvezető főút mentén tökéletesen helyreállított parasztházak sorakoznak. Az egységes, fűrészfogas beépítésű utcasor egyik házában kapott helyet a  FALUMÚZEUM, amely a népi lakáskultúra 1850 és 1950 közötti változásait is bemutatja.

Látnivalók
Római katolikus templom

Falusi méretekben hatalmas, kéttornyú templomot építettek az 1250 körül már állt templom helyére.
A Mindenszentekről elnevezett templom alapkövét 1728-ban Széchenyi György tette le,
ugyanis 1682-től 1771-ig itt volt a híres nemesi család fészke.

Két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel.
A fazsindelyes, barokk templom magasra húzott homlokzatát két erős torony fogja közre.

A kálváriához díszes kapun át 21 lépcsőfok vezet fel.
A bejárat két oldalán a közelmúltban helyezték el Széchényi Ferenc és Mindszenty József domborművű emléktábláját

Széchényi-kastély: itt született Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója.

Kapuja félköríves, oldalt toszkán fél-pillérekkel. Az udvari belső oldalfalon olvasható a Széchenyiek jeligéje „Ha Isten vezet, nem lesz hiányom semmiben”

(Egykori kastélyuk a templommal szemben magtárként szolgál).

Vasúti lámpamúzeum

Az ország kevés magánmúzeumának egyikét, Haragovics József  22 ország 251 vasúti lámpát felvonultató gyűjteményét a látogatók egy, a múlt század elején épült tornácos parasztházban tekinthetik meg.

Tájházak

Csodaszép Magyarország 37.

Az egykori Cukorgyár

 

Petőháza

A Kisalföld északnyugati részén, az Ikva-patak melletti lapos területen fekszik Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén, Soprontól 27 km-re. Elérhető a 85-ös főútvonalon, vagy a Győr–Sopron-vasútvonalon.
A pamhageni határátkelőtől kerékpáron is elérhető, 17 km távolságra.

A kőkorszaktól fogva lakott hely, ezen a területen már Kr.e. 3500-2500 körül éltek emberek.
A Petőházi Cukorgyár építésekor, 1880-ban a munkások kelta sírokra bukkantak a Kr. e. 4. századból. Római kori leletek kerültek elő a cukorgyártól északnyugatra, az Ikvából kiágazó csatorna és az országút között.
Az 1980-as évek elején a Lés erdő alatt a cukorgyár ülepítőjének ásása közben egy római kori villa alapjaira bukkantak.

A honfoglalás korának egyik kiemelkedő régészeti leletét szintén Petőházán találták, az ún. „CUNPALD”-kelyhet, az avarokat térítő frank püspök 9. századi sírjában. A kehely peremén és talpán a bekarcolt egyszerű fonatos dísz mellett, a kehely nóduszán fennmaradt készítőjének neve: „Cunpald fecit”.

 Az első okleveles forrás 1390-ben először nevezte mai nevén az endrédi majorból kialakult falut.
A 15. században a Petőházi család volt a birtokosa.

A falunak a reformáció korában még nem volt temploma. Római katolikus templomot először 1754-ben említenek, de még 1766-ban is fatornyosnak írták le. Minthogy igen rozzant volt és 1903 táján a szél lehordta a tetejét, lebontották és a soproni Schiller János új templomot építtetett neoromán stílusban neogótikus toronnyal a Szentháromság tiszteletére.

1989. évi rendszerváltást követően a Petőházi Cukorgyárat is privatizálták.
A Magyar Cukor Zrt. Petőházi Cukorgyárának bezárásával egy 128 éves – sok embernek megélhetést adó – nagy volumenű, eredményes élelmiszeripari termelési tevékenység szűnt meg. 2007 november végén a Magyar Cukor Zrt. bejelentette a petőházi cukorgyár bezárását. 2009 nyarára a berendezéseket leszerelték és elszállították. Jelenleg az épületeket bontják.

fészkelő gólyatöcs

A cukorgyári tavak madárvilága
A tavak nádszegélyében minden évben fészkelt néhány pár nádirigó, szárcsa és tőkés réce, esetenként költött a vízityúk és a kis vöcsök. Magyarországon itt fészkelt először a bütykös ásólúd és ez volt az egyik alkalmi költőhelye a hazánkban csak szórványosan fészkelő üstökösrécének.

 

 

Néhány elkötelezett ember elhatározta, hogy az egykor kenyeret adó cukoripart, a gyár múltját, a múltjához kötődő tárgyi, emberi, eszmei értékeket nem engedi elveszni.         
                    Így született  a  „Cukormúzeum” Petőházán.

Egy szólás is okafogyottá vált a környék szőlősgazdái között, ami úgy szólt, hogy a
„petőházi napfény”  érlelte a szőlőt!  (cukorral emelték a minőségét).

Annak ellenére, hogy még nem nyilvánították gyógyvízzé,  a Strandfürdője jól ismert azok körében, akiket mozgásszervi bántalmak kínoznak.
Látnivalók:
Arborétum.
Műemléket nem, de védett falusi tornácos házakat még találunk a faluban, mint a népi építkezés utolsó emlékeit. A temetőben érdemes megnézni Sarródi Máté kovácsoltvas keresztjét, amelyet a műemlékvédelem is nyilvántart mint eredeti népművészeti alkotást.

A romantikus stílusú római katolikus Szentháromság templom 1902-ben épült.

Petőházi esküvő

Csodaszép Magyarország 36.

Hegykő, Szent Mihály templom

Hegykő

A Fertő hatalmas nádasokkal övezett partja felett emelkedő, kavicstakaróval borított dombvonulat oldalán és tetején helyezkedik el.

Megközelíthető a 85. számú főútvonalról 2 km-re. A Fertőszentmiklós–Pomogy vasút megállóhelye (Fertőszéplak-Fertőd) 4 km-re, a Győr–Sopron-vasútvonal legközelebbi állomása (Pinnye) 5 km-re van, autóbuszmegálló van a községben. A falut átszeli a Fertő körüli kerékpárút, amely sok turistát vonz tavasztól őszig.

A községet 1262-ben említi egy oklevél "Villa Igku" néven, ami pogány áldozati kőre utal
 (zu dem Heiligen Stein – mondták rá a németek), amelyet elfeledve később Hegykővé alakított a népi etimológia.

Hegykő a világörökség, és a Fertő-Hanság Nemzeti Park részeként Európa szerte híres gyógyhatású termálvizének, termálfürdőjének és gyönyörű környezetének köszönhetően kedvelt turistacélpont. Településünk az osztrák határ közelsége miatt a külföldi vendégek körében is népszerű.

A honfoglalás után a Kér törzs szállásterületéhez, később a soproni várhoz tartozott.
Termálfürdőjének 58 Celsius-fokos alkáli-hidrogén-karbonátos  gyógyvize a rehabilitációban nyújthat komoly segítséget a rászorulóknak.
Ivókúra formájában a gyomorpanaszokat is enyhíti (Fertőszéplakhoz hasonlóan).
A faluban egy felújított parasztház látogatható.

Hegykőn született Eperjes Károly  Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Szülei, Eperjes Károly és Kertész Imelda eredetileg papnak szánták. A színészpálya előtt volt műszerész és labdarúgó is.
A közelmúltban járt szülőfalujában, amikor a televízión keresztül mutatta be gyermekkorának színhelyét.

A rendezvények közül kiemelkedik az évente májusban megrendezésre kerülő Gasztronómiai és Bornapok, júliusban a Tízforrás Fesztivál, augusztusban a Hegykői Vígasságok, október első hétfőjét megelőző vasárnap pedig a Szent Mihály-napi Búcsú, majd hétfőn az országos kirakodóvásár.

Nevezetessége:

Szent Mihály katolikus plébániatemplom

A falu temploma műemlék. A neoromán stílusú épületet 1904-ben emelték Schiller János soproni építőmester tervei alapján

Az út menti szobrok közül a főtéren áll a pestisoszlop ("Pestisszobor") 1711-ből magas, szőlővel befuttatott oszlop vánkosszerű fejezetén ülő Madonnával, az oszlop lábánál fekvő Szent Rozáliával és álló Szent Sebestyénnel és Szent Rókussal.

Hegykő,  Fürdő

Csodaszép Magyarország 35.

Balf, Szent Farkas kápolna

Balf

Sopron belvárosától 7 km távolságra délkeletre, a Fertő-tó mellett bújik meg ez az alig 1000 fős településrész, megőrizve eredeti falusias jellegét

A Sopronba tartó távolsági illetve helyközi autóbuszoknak is van megállóhelye. A városrészt érinti a Győr–Sopron-vasútvonal, de a megállóhelyen a gyorsvonatok nem állanak meg.

A soproni borvidék egyik jellegzetes és ismert szőlő és bortermelő helyszíne. Az egyéni termelők szinte minden családi házban fogyasztják és árusítják saját termésű vörös boraikat. Kellemes természeti környezetben fekszik, és sok műemlék épület található ezen a falusias városrészben. A világörökség részét képező Fertő-táj egyik jelentős települése.
Nevének eredete:
Egy 1199-es oklevél Farkasd néven említi, 1278-ban azonban már Wolf néven szerepel az írásokban. A német névből keletkezett magyar (torzítású) hangzású név, ma is használatos elnevezés.

A fürdőhely 1876-ban, a vasút kiépülésével indult igazából fejlődésnek.
A település kénes gyógyforrásait már a rómaiak felfedezték.
A 16. században e helyen szedtek először pénzt a gyógyvíz használatáért Magyarországon.

Evangélikus templom

A trianoni békeszerződést követően, más hazai üdülőhelyekhez hasonlóan a balfi is virágzásnak indult. A második világháborúban munkaszolgálatos tábort rendeztek be a községben, ahol mintegy 2000 ember lelte halálát, közöttük Szerb Antal író, irodalomtörténész, aki a Szent Farkas-templom melletti temetőben nyugszik.

Nevezetességei:

Szent Farkas templom
A Temető-domb tetején, a temetőben áll dísztelen egyszerűségben a templom. Hajdani erődfal töredéke által védve. A település korábbi elnevezésére utal a templom jelenlegi megnevezése.

Nemzeti Emlékhely

A temető kerítése mellett közvetlenül található meg a második világháború végén, az itteni munkatáborban meggyilkolt zsidó és kényszermunkások (munkaszolgálatosok) emlékére örök mementóként emelt Winkler Barnabás és Kutas László tervei alapján felújított, Füredi Oszkár 1948-ban állított emlékműve.

Szent József fürdőkápolna

A kápolnát Sopron városa építtette 1773-ban. Késő barokk stílusú épület, jelenleg külső tatarozása folyik. Az oltárt Sedlmayer András soproni kőfaragó mester faragta még a kápolna építése évében. Oltárképe Szent Józsefet a gyermekkel^[6] ábrázolja. A képet feltételezhetően Dorfmeister István festette. A tabernákulum tetején lévő kép bizonyítottan az ő műve.^[7] A kép egy leányt ábrázol galambbal

Evangélikus templom
Késő barokk épület. 1795-ben emelték, de a tornyát csak 1940-ben építették meg.

Gyógyfürdő Kórház és Gyógy-Kastélyszálló

A szállodában magyaros és nemzetközi étel specialitásokat kínáló étterem található, ahol a hagyományos szolgáltatásokon kívül lehetőséget biztosítanak diétás étkeztetésre is.

Érdekes kémény

Csodaszép Magyarország 34.

Hidegség, Szent András templom

32…Hidegség

Hidegség község Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén, Soprontól mintegy 14 km távolságra, keleti irányban található.
Természet-földrajzi szempontból a nyugat-magyarországi peremvidék részeként nyilvántartott Ikva-medencéhez tartozik a falu.

. A település ezt a nevét a valamikori "Dézsma pincében" fakadó hidegvizű forrástól kapta.
A latinos Hydegsyd a történelem folyamán először Hidegséd, majd később a mai Hidegség-re változott.
Az említett jóvizű forrás évszázadokon át ivóvízzel látta el a község lakosságát.

A forrás sorsát végképp megpecsételte a faluközpont átépítése az 1980-as évek elején.
Ennek eredményeképp a szabadtéri forrást eltüntették, így az a pincébe szorult, ahonnan a víz térszint alatti vezetéken a faluközpont terén kiépített úgynevezett diszkúton át vezetve a Fertő-tóba ömlött.

A forrás önkéntesen épült meg (szponzorok anyagi segítségével), jó példája volt a jó cél érdekében való emberi összefogásnak.
A forrás 2000. július 29-re teljes szépségében elkészült, a vize iható.
A turisták egyik kedvenc pihenőhelye.

A forrás esztétikai, illetve eszmei értékét növelik a hozzá szervesen kapcsolódó (Hidegség lakosainak névsorát megörökítő) faragott fatáblák.

A község temploma, amely egy kis dombon található a temető mellett, a 12. században épült.

Az eredeti rész kívül szögletes, belül kör alakú.
Az 1972-es helyreállítás során ezt a részt jól elkülönítették a későbbi hozzáépítésektől.
Falfestményei a felbecsülhetetlen értékű kora középkori freskók közé tartoznak.
(Kb. 800 éves freskótöredékek).

Forrás Ház

Csodaszép Magyarország 33.

Fertőd    a „magyar Verszália”

            A XVIII. Századi kastélyépítészetünk leggazdagabb, legjelentősebb alkotása.
                A fertődi (Eszterháza) Esterházy-kastély társtalan mű Magyarországon.
                Míg a hazai barokk kastélyok nem haladták meg a földbirtokosi-főúri reprezentáció
                léptékeit, addig a fertődi kastély fejedelmi, szinte uralkodói nagyvonalúság szülötte.
                Csak uralkodóhoz mérhető az a költségeket nem kímélő természetátalakító munka,
                amelyet az épület- és kert-együttes létrehozatalához elvégeztek, mely során a
                közlekedést s építőanyag-szállítást akadályozó hatalmas lápot egy nyolc kilométer
                hosszú gát, valamint három csatorna segítségével rövid idő alatt lecsapolták.

Fertőd város Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban.
Magyarország északnyugati részén, a Fertő–Hanság kistájon található.
1995-ben kapott városi rangot, ekkor 3179 lakosa volt.

Közvetlen vasúti összeköttetése nincs, de a GYSEV vasúti fővonalon Fertőszentmiklóson elérhető.
A Fertőszentmiklósról kiágazó Fertővidéki Helyiérdekű Vasútnak Fertőd-Fertőszéplakon a város központjától 3 kilométerre van állomása.

1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik. Eszterháza neve először Esterházy (Fényes) Miklós herceg levelében (1766) olvasható: Schloss Eszterháza, azaz „eszterházai kastély”.

·  A Fertőd – Pomogy közötti határátkelőhely 1990 májusában nyílt meg, 1995. július 1-jével Fertődöt a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyilvánította.

A fertődi Eszterházy-kastély hamisítatlan barokk pompával fogadja a látogatót.
A nem titkoltan Versailles mintájára épített 126 szobás kastély valóban lenyűgöző.
A kastély szobáit végigjárva minden bizonnyal egyik ámulatból  a másikba estek a korabeli vendégek, mint ahogyan a ma emberét is lenyűgözi az a csodásan gazdag gyűjtemény, amelyet a nemesi család itt felhalmozott.

A mennyezeti freskók, a falakon függő, hatalmas méretű tükrök, a faliszőnyegek, a csillárok, a selyemmel és gobelinnel kárpitozott székek, az értékes intarziás bútorok, a míves dísztárgyak hűen tükrözik a hajdani fényűzést.

S korábban „mindössze” húsz szobás kis vadászkastélyt Eszterházy (Fényes) Miklós alakíttatta át  (1766-69) és tette meg a család központjává.

A községet régen Eszterházának is nevezték, utalva az itt élő főnemesi családra.
A kastély a gödöllői Grassalkovich-kastély után Magyarország második legnagyobb kastélya,
s egyik legjelentősebb épületegyüttese.

A barokk-rokokó park természetvédelmi terület.  Eredeti méretéhez képest sajnos, csaknem a felére zsugorodott.
A kovácsoltvas kapun belépve a kert vezet az íves díszlépcső elé, amely a zeneterembe visz.

Nyaranta komolyzenei koncertsorozat teszi még izgalmasabbá a fertődi kirándulást.

Fenséges élmény végighallgatni a vonósnégyest ott, ahol egykoron maga Haydn  is vezényelte, illetve előadta saját komponálású darabjait.
Mária Terézia is gyakran mondta: 
 „Ha jó zenét akarok hallgatni, akkor Eszterházára kell mennem!”

Híres a kastély képtára, amelyben háromszázötven kép található.