Csodaszép Magyarország 9.

                                                               Walla-villa

Törökbálint

A nagyközség a Tétényi-fennsíkon terül el.
A települést körülölelő védett erdőség vonzza a kirándulókat és a lelkes gombászokat.
A 264 méter magas Anna-hegyen álló kilátóból remek panoráma nyílik a közeli Budaörsre és a budai hegyekre.

A területet a kereszténység előtti időkben a kelta avariszkok, majd időszámításunk kezdete utáni I. századtól a rómaiak birtokolják.
A II.-III. században Pannónia útjainak kiépülésével indul fejlődésnek az itteni római telep (kasztrum).

Anonymus szerint Árpád fejedelem ajándékozza ezt a területet Kond vezérnek, akinek fia Csörsz, a közelben épít várat.
Feltehetően innét kezd el nőni és fejlődni a későbbiekben Torbágy (Turobag), amely talán a régi neve a Törökbálintnak, Turwallnak.

Törökbálint névadójának Török Bálintnak története, élete jelképszerű.
Ez a rendkívül ügyes ember addig állt egyik oldalról a másikra, egyik király szolgálatától a másikéig, amíg az egyik legnagyobb és legtekintélyesebb ura lett az országnak - hogy aztán a Héttoronyban végezze...
Volt magas rangú bán, kegyvesztett száműzetett, "jól nősült" birtokos, mohácsi túlélő hős, király- és ellenkirály párti szövetséges, hódító és hódoló úr, roppant hatalommal bíró gróf és kormányzó.
Kortársai leírása alapján is indulatos, ingatag jellemű, de büszke és lovagias ember volt, akit végül a török szultán csellel elfogatott, majd az isztambuli Héttorony közé záratott.
Itt halt meg Török Bálint az 1550-es évek környékén.

Hogy Törökbálint hogy kapcsolódik névadójához, arra ma nem tudunk egyértelmű választ adni.
 Egyes vélekedések szerint Ő épített a csiki völgyre néző hegy kúpjára egy várat, egy másik álláspont szerint egy kasztellumot épített, amelynek romjai a XVIII. század elején még láthatóak voltak.
Hogy pontosan mi az igazság, azt nehéz eldönteni. Egy biztos, az 1541-től 1686-ig tartó török uralom elpusztította nemcsak Magyarország legnagyobb részét, de semmivé tett minden követ, minden írást is amely a múltról, múltunkról szólt.

1693-tól Törökbálint a jezsuiták tulajdonába kerül, akik nemcsak elszántságuktól, hitüktől vezérelve, hanem tudásukat és hatalmukat is latba vetve látnak hozzá az ország újjáépítéséhez. A török kiűzetése után az elnéptelenedett vidékre először katolizált szerbek (rácok) telepednek le, majd az atyák rendeleteinek köszönhetően a Fekete-erdő környékéről német (sváb) telepesek érkeznek. A német ajkú lakosok hamarosan felül is múlják létszámban az itt élő szerbeket.

A jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia Majláth József kir. kamarai tanácsosnak adományozza a falut, akinek gazdálkodása, faluszépítése és - szeretete Ez idő tájt mintaszerűnek nevezhető.
Az új tulajdonos a jezsuiták szép fekvésű, de elhanyagolt kolostor épületét egy második emelettel megnagyobbítja és lakályosabbá teszi.

Sajnos halála után fia, örököse nem méltó apja dicsőségére, emlékére, pénzzavarainak köszönhetően a falut hamarosan elzálogosítják.
Az elzálogosítás során a Festetics család tulajdonába megy át a birtok. Miután ideköltöznek, nemcsak gazdaságilag emelik a helységet magas színvonalra, de állandó itt tartózkodásukkal és főúri életükkel külső fényt is kölcsönöznek neki.
Festetics Ágoston helyre állítatja a kastélyt és a templomot, mintaszerűen gazdálkodik, de iskolaépítéssel, hangszereléssel is segíti a községet.
Kegyúri kötelességeit nemcsak ittléte alatt, hanem elköltözése után is pontosan teljesíti.

2007-ben került átadásra az Európai Uniós pályázaton elnyert támogatás segítségével felépült Munkácsy Mihály Művelődési Ház új épülete. A 4.000 m² alapterületű művelődési ház színházterme 320 fős, a szomszédos terekkel egybenyitva 500 férőhelyes.
4 szinten 12 rendezvényterem várja a látogatókat.
Szintén az új épületben kapott helyet a Volf György Könyvtár is.
(Volf György Törökbálinton született magyar nyelvész)

Nevezetessége a Walla-kastélyban berendezett kályhamúzeum, ahol igazi ipari műremekek láthatók.  (Kastély u. 3.)

Akinek Törökbálintra vezet útja, biztosan észreveszi azt az eklektikus kastélyt, mely tornyával a Vajdahunyad várára, ezzel együtt pedig az erdélyi templomépítészetre hasonlít. Ez a kastély ad otthont több mint nyolcvan darab különleges öntöttvas kályhának.

A kastély

Ha a járókelő valakit megkérdez, azonnal megtudhatja, hogy ez a Walla-villa, melyet Walla József, az iparosból nagypolgárrá emelkedett mozaiklap- és cementgyáros építtetett 1895-ben. A településen az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején öt épület fűződött id. Walla József nevéhez. Közülük három (az Árpád utcai villa, a Kastély utcai kastély és a régi temetőben lévő családi kripta) ma is áll, s műemléki védelmet élvez. A család egykor az Árpád utcában lakott. A telek Kastély utcai végén, a Tükörhegy tetejére Walla József eklektikus stílusú, leginkább középkori lakótoronyra emlékeztető várat építtetett, amely elsősorban kilátói funkciót tölthetett be.