Csodaszép Magyarország 10.

                                                     Polgári Kaszinó,  Budaörs

 

10. Budaörs

A budapesti agglomerációban található, Budapest XI. kerületétől nyugatra. A településtől délre halad az M1 és M7 autópálya közös szakasza. Így joggal lehet Budapest nyugati kapuja.
Gyönyörű hegyvidékkel a háttérben bontakozik ki a látképe.
A város a Budai-hegység - Frank-hegy csoportja, a Csíki-hegyek és a Tétényi-fennsík között terül el, az úgynevezett Budaörsi-medencében.
A Budai-hegységhez tartozó Csíki-hegyek többnyire kopár, néhol fenyővel borított vonulatai messziről láthatók s szinte a város védjegyévé váltak.
Az egyik magaslaton, a Kálvária-hegyen már a távolból látszik a hatalmas vaskereszt és a
18. századi barokk Golgota szoborcsoport.
A stációk 19. századiak.
Itt húsvétkor passiójátékot adnak elő, német hagyományok alapján.
1933 -ban kezdődtek meg a budaörsi Kőhegyen a Bató Géza által írt szabadtéri Passiójátékok, melyet a különböző hazai és nemzetközi méltatások a magyar Oberammergauként emlegettek. A játéktér összefogással épült fel, téglaépületeket, szentélyt, fürdőt, palotát és az Utolsó Vacsora termét is felépítették valamint mintegy 2000 nézőnek tudtak helyet biztosítani. A premier 1933. június 11-én volt, majd hat éven keresztül a nyár folyamán, szombatokon és vasárnapokon óriási hazai és nemzetközi sikerrel játszották a kőhegyi Passiót. Jeruzsálem egyik utcáját ábrázoló, betonból és kőből készült díszletek között 200 szereplő, 100 tagú ének- és zenekar mutatta be felváltva magyarul és németül a méltán híressé vált budaörsi Passiójátékot
. A háború után a Kőhegyen lerombolták a Passió épületeit. 2003-ban Bató Géza fia, Dr. Bató András bocsátotta az eredeti szövegkönyvet Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata
rendelkezésére.
Budaörs (Örs) nevét valószínű egy Örs nevű kabar törzsről kapta. 1236-ban említette először oklevél Ewrs, 1282-ben pedig Kechkevvrs néven. Örs nevezetes szőlőtermelő falu volt a Fehérvárra menő út mellett.
Szent Mártonról elnevezett egyháza a kelenföldi Szent Gellért-egyház kápolnája volt.
1236-ban IV. Béla király mindkettő kegyuraságát a Szerém vármegyei bélakúti cisztercita apátságnak adta. Az 1332-ben végzett összeíráskor mint az érsek alá tartozó egyházat írták össze, és ekkor papja 2 márka pápai tizedet fizetett.
Itt zajlott le 1921 okt. 23-án a visszatérni szándékozó IV: Károly király és a Herthyhoz hű katonai egységek közötti csata, amely az utolsó magyar király sorsát végleg megpecsételte.
Határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét, amely egészen a Ferihegy felépítéséig (1950) Budapest légikikötője volt.
Manapság csak kis- illetve sportgépek használják.
Minden év májusában repülőnapot rendeznek.
A két világháború között Budaörs híres lett az őszibarack-termesztésről, amely tevékenység szép jövedelmet biztosított lakosainak.
A pályaudvar mellett egy hűtőházat építtetett Lenz József, egy magyar katolikus kereskedő, aki népszerű volt a bőkezűsége és sikeres tevékenysége miatt. Neki köszönhető a budaörsi őszibarack-termesztés és -kereskedés, és a hűtőházból szállították Ausztriába és az egész világra.
A hűtőház városra néző egyik falán egy gyümölcskoszorús Madonna található, Lenz József egyik kedvenc vallásos jelképe, amely a volt budapesti lakóházai homlokzatán is megmaradt a mai napig.

1964-től az M7-es, majd 1977-78-tól az M1-es autópálya közös szakaszának átadása után a város két részre szakadt

Napjainkban Budaörs Magyarország leggazdagabb települése.
Nevezetességei:
Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény „Heimatmuseum”
         Bleyer Jakab egyetemi tanár, a hazai németség legnagyobb alakja
         Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény „Heimatmuseum 
                                                     ( Riedl Ferenc   helytörténész )
         Kő-hegyi kápolna
         Wendler Ferenc  földműves építtette 1854-55-ben.
         Nepomuki Szent János templom
           A római katolikus templom Budaörs városának legbecsesebb műemléke, védőszentje Nepomuki Szent János. A története ezer éven ível át, s a 970-es évektől megegyezik Budaörs történetével. A mai napig egy 1243-ból származó, IV. Béla király által kiadott oklevél az első hiteles dokumentum, amely bizonyítja a falu és a templom létezését. A kutatások eredményei azonban azt bizonyítják, hogy a Budaörs az írott emlékeknél is régebben már lakott templomos település volt.
         Budaörsi Kálvária
         Ótemető és Csulits-kápolna           

Valóságos kis templom a Csulits kápolna. 1862-ben épült. Az Ótemetőben régi,   faragott, gótkeresztes sírkövek között sétálhatunk. A legrégibb sírkő az 1782-ben elhunyt Mertinger József plébánosé.
Starentanz-kápolna

Az épület a Farkasréti út 87 számú ház előtt áll. 1808-ban építette Hely József. A kápolna bal oldalán egy nagy üveg mögött található egy félkörben végződő méternyi magasságú festmény, mely az Emmauszi tanítványokat ábrázolja. A festmény felirata: "Herr bleibe bei uns, denn es wird Abend!" (Uram, maradj velünk, esteledik!) A kép 1912-ben készült.

          Szent Vendel-szobor
          Nepomuki Szent János-szobor
          Első világháborús emlékmű
          Csiki Pihenőkert – régészeti és szabadidős park
          Városi Régészeti Kiállítás – Budaörs római kori leleteinek bemutatása