Furcsa párbaj

                                                                          

                                        Walter István: Furcsa párbaj

Francia király volt jó ötödik Károly.

Az eset itt történt. – Vagy esetleg máshol?

Az egyik főurat rútul meggyilkolták.

Ravasz volt a gyilkos, mert meg nem találták.

A királyi udvar felbolydult miatta
minden felügyelő a gyilkost kutatta..

Hiába kutattak, nyomokat sem leltek,
viszont egy dologra sokan felfigyeltek:

az áldozat ebe reggel, délben, este
az egyik főurat acsarkodva leste
akárhova ment is mindenhol követte.

Végül, valaki a királynak jelezte.

Érthetővé vált a kutya ellenszenve,
gazdája gyilkosát felismerte benne.

De a főúr ellen nem volt bizonyíték.

A királyra várt a salamoni döntés.

Elrendelte, hogy a főúr vívjon párbajt
az áldozat árván maradt kutyájával.

Gazdája halálát az eb megbosszulva
halálos sebeket ejtett a főúrra.

A gyilkos gazember csúnyán megsebezve
a halálos ágyán bűnét beismerte.
Jogos büntetését ily módon elnyerte.

Azt persze nem tudom.  Mindez igaz volt-e!