Walter István: Kőkedves
Áll egy ház a Thököly úton.
Erkélyén van egy női szobor.
És az erkélynek nincs ajtaja.
Így szól erről a legenda:
A lakásban fiatal pár élt.
A férfi harcolt a hazáért.
Amíg ott volt a csatatéren,
hitvese várta az erkélyen
hiába jött a halálhíre
a hűséges nő el nem hitte.
hitvese várta az erkélyen
hiába jött a halálhíre
a hűséges nő el nem hitte.
Úgy érezte a férje még él
és egy szép napon majd hazatér.
és egy szép napon majd hazatér.
Minden nap az erkélyen állva
a szerelmét még visszavárta.
a szerelmét még visszavárta.
Egy csúnya járvány utolérte,
úgy halt meg az utat szemlélve.
úgy halt meg az utat szemlélve.
Ám jogos volt a nő reménye,
mert másnap hazajött a férje.
mert másnap hazajött a férje.
Fájdalmában állított szobrot
a nőnek, ki nem lehet boldog.
a nőnek, ki nem lehet boldog.
Az ajtót is befalaztatta,
senki ne léphessen ki rajta.
Azóta így tartja erkélyét,
őrzi a hű asszony emlékét.
senki ne léphessen ki rajta.
Azóta így tartja erkélyét,
őrzi a hű asszony emlékét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése