Csodaszép Magyarország 204. Moha

Mohai Ágnes Kft

Moha

Az Áldó-kút vize

A Móri-árokban, a Gaja-patak mentén fekszik. A legközelebbi város Székesfehérvár (9 km).
2009-ig megközelíthető volt a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon, ekkor állomása megszűnt.

Moha rakodó

Első írásos említése az 1240-es évekből származik, de a település határában a neolitikumból és a bronzkorból származó leleteket is találtak. A faluban 1330-ban már kőtemplom állt.

Az alig 400 fős települést az Ágnes-forrás savanyúvize (Mohai Ágnes) tette híressé, amely elsősorban légzési és emésztési problémák esetén javallt.

Az első palackozó

A forrás már 1374-ben ismert volt Áldó-kút néven.

A falu a török időkben elnéptelenedett, és a kút is betemetődött.

Az 1750-es években a község tulajdonosa a neves költő, báró Amade László (1703-1764).
Amadé Máté nyitotta meg újra 1742-ben, ezután nem sokkal a víz kereskedelmi forgalomba is került és nagy sikert aratott.

Nevezetességei

Mohai Ágnes víz: évszázadok óta ismert kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, de nátriumot és káliumot is tartalmazó ásványvíz, mely elsősorban légzési és emésztési hurutos
bántalmakra ajánlott. (Nevét Bajzáth Ágnesről, a birtokos család tagjáról kapta 1880 körül).

A 18. század végén Bajzáth József  veszprémi püspök és udvari kancellár családja részére megvásárolja Mohát, s így kerül pészaki Bajzáth György tulajdonába, aki a 19. század elején:  „nem messze a mostani vasúti indóház fölött, 5 ölnyi mélységben fekvő forrást megásatta, azt faragott kövekkel kirakatá s melléje vendégházat építtetett, sétányt ültetett, annak használatát a közönség számára megnyitá, mi által, főleg a közel vidékiek számára, látogatott multatóhelylyé vált.”

A forráshoz vezető platánsor. (Eredetileg a birtokos család ültette a XIX. sz. végén)

 

Tikverőzés

Tikverőzés: minden évben húshagyókedden tartott vidám esemény, mely során a falu fiataljai korommal kenik be a lányokat, nőket.

  A tikverőzés minden évben Húshagyó Kedden kerül megrendezésre.
A fiúk, férfiak összegyűlnek a faluközpontban, és onnan elindulnak közösen tojást szerezni. Minden házhoz bekéredzkednek, a pajtákban összeszedik a tojásokat, a tojók fenekét megütögetik botjaikkal, és alaposan bekormozzák a szárnyasokat. A háziak adományokkal kedveskednek a tikverőknek, és rogyásig megrakott farsangi asztalok mellet látják őket vendégül. Este kezdődik a bál, ahol a faluban begyűjtött tojásból óriási adag rántottát sütnek, és a tikverők közösen fogyasztják el.
 A korom eltávolítása az arcról történhet szappannal, sminklemosóval, krémmel.

Tikverőzők

                                    Temetőkereszt.

Magyarországon itt a legtöbb az egy emberre jutó kutyák száma.

Régi présház