2016. november 17., csütörtök

Csodaszép Magyarország 202. Vál

Ürményi Kastély


Vál

Tűzoltómúzeum

A Váli-víz partján fekvő község 2500 lelket számlál.
Vál története a csiszolt kőkorszakig nyúlik vissza, az itt talált régészeti leletek alapján már ekkor lakott hely lehetett.
A megye területe a hagyományok szerint az Árpád családbeliek birtoka volt a honfoglalás után. A falut Árpád „Vaál” nevű unokája kapta, róla nevezték el a települést..
Ürményi-Dreher Kastély

A környéket birtokló Ürményi családnak  1775-ben Mária Terézia adta birtokul a copf  stílusú Kastélyt.
Ürményi József országbíró 1824-ben római katolikus templomot építtetett a faluban, amely máig az egyik legjelentősebb klasszicista templomnak számít a megyében.




 
Római katolikus templom


A kegyúr márványszobra Ferenczy István, a templom freskóinak többsége Wágner József műve.
Az Ürményi család 1834-ben épített klasszicista Mauzóleuma a falu temetőjében található.



 
Ürményi Mauzóleum



Vajda János (1827-1897), Vál híres szülötte, a község melletti Vadász-völgyben álló erdészlakban töltötte gyermekkorának egy részét.
A költő emlékét a gondosan berendezett Emlékszoba, valamint úgynevezett Vajda-Emlékfa is őrzi.
Az 1944. évi Helységnévtár szerint Vál területe 7033 kat. hold volt, lakosainak száma 2879 fő, valamennyien magyar anyanyelvűek. Kültelki lakott helyek a következők voltak: Farkaspuszta, Gyűrűsaljpuszta, Mária-Annapuszta, Újhegy.
Helyi látványosságnak számít a Szent István téren található Tűzoltómúzeum.
1997-ben Vajda János halálának 100. évfordulójára felújították Vajda János szüleinek házát, s itt tartották a megemlékezést, melyen híres írók, művészek is részt vettek.

Vajda János szülőháza


 
Vajda János emlékház








„Odabenn a mély vadonban,
A csalános iharosban,
Félreeső völgy ölében,
Sürű árnyak enyhelyében
Óh milyen jó volna ottan,
Abban a kis házikóban,
Élni, éldegélni szépen,
Békességben, csöndességben”!


Nevezetességei:
·  Vajda János Emlékház A falutól kb. 3 km-re, az Antali erdőben található az a régi, de felújított kis erdészház, Vajda János gyermekkorának színhelye, melyet annyiszor megénekelt a költő. A ház falán lévő emléktáblát 1934 májusában helyezte el a Vajda János Társaság. Az emléktábla avatási ünnepségen jelen volt Móricz Zsigmond is, aki nagy tisztelője volt a költőnek.
·  Vajda János szobor Holló Barnabás alkotása a falu főutcáján található, 1908-ban avatták.
·  Ürményi-kastély Az épületben a török kiűzése után – egészen 1773-as feloszlatásukig – a komáromi jezsuiták rendháza működött, majd Ürményi József státusz-miniszter kapta ajándékba Mária Teréziától, a népoktatás terén szerzett érdemei elismeréseként. Ürményi József az addig földszintes épületre még egy szintet építtetett, s ekkor alakult ki ma is látható U-alaprajzú formája. A rossz állapotú kastélyt jelenleg nem használják. 

                                                                         
Tűzoltómúzeum és Községi emlékház
·  Az Ürményi család mauzóleuma 1834-ben épült. Kör alaprajzú, lapos kupolájú, felül világító ablakkal ellátott épület, melyhez lépcső vezet fel. A főpárkány alatt empire stílusú kő virágfüzérek húzódnak.
·  Római katolikus temploma 18191824 között klasszicista stílusban, torony nélkül épült. Építtetője a település földesura, Ürményi József volt. Az ország kilencedik legnagyobb templomának tartják, alapterülete 1170 négyzetméter. Szentélye kettős korinthoszi pillérű és oromzatú. 
                                                                                                                
Középkori templomtorony
·  Középkori templomtorony a római katolikus templom mellett.






Vadászház                       

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése