Csodaszép Magyarország 178. Vértesszőlős

Őstelep

Vértesszőlős

Samu, az előember

A község a Tatabányát és Tatát összekötő rendkívül forgalmas 1-es főút mellett fekszik.

Itt halad az M1-es autópálya is, és Vértesszőlős megállóhelyen megállnak a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal személyvonatai.

Megállóhely

A települést írásban 1244-ben említik először.

A Gerecse dombjain fekvő néhány ezer fős község hálás lehet Samunak.
A főként szőlőművelésből élő (szlovák, német és magyar) lakosság hétköznapjait jelentősen megváltoztatták Vértes László (194-68) régész 1962-ben kezdett kutatásai.

Vértesszőlős község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban található. Nemzetközi hírnevét a Vértesszőlősi Őstelep elnevezésű archeológiai bemutatóhelynek köszönheti, ahol 1965-ben a Homo erectus leleteit tárták fel.

Bemutatóhely

Homo erectus palaeohungaricus

A mésztufa bányában végzett ásatások során a régészek egyedülálló leletet tártak fel, Európa egyik legrégebbi, 350 ezer éves előemberéről, amelynek megkövesedett nyakszírt-csontját, sőt tűzhelyét és kavicseszközeit is megtalálták.

A maradványok megtalálásakor, augusztus 21-én, Sámuel napja volt, ezért az itt élt embert „Sámuel”-nek keresztelték.
Közszájon elterjedt – kedveskedő hangvételű – elnevezése: Samu.

A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlős Őstelep néven bemutatóhelyet alakított ki.

Nagy gazdagságban maradtak meg kőeszközei, tűzhelye, táplálékának maradványai, de előkerült koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is.

Szlovák tájház

A települést a török korban sokszor feldúlták, Az elnéptelenedett faluba Pozsony, Nyitra és Trencsén megyékből katolikus szlovák telepesek érkeztek, akik ettől kezdve a lakosság többségét alkották.
1994-ben a szlovák nemzetiségi hagyományokat bemutató tájházat nyitottak.
Érdemes a községben meglátogatni
a szlovák tájházat, amely a településen élő nemzetiségek népművészetét és hétköznapjait mutatja be, illetve az
 

Katolikus templom

 1792-ben épült barokk katolikus templomot, amelynek szószéke és oltára a szomszédos majki remeteség kolostorából származik.
Az egykoron királyi vincellérek által lakott község legrégebbi építészeti emléke a 18. századi római katolikus templom

Látnivalók

Római katolikus Kisboldogasszony templom (Fellner Jakab tervei alapján, 18. század)
Vértesszőlősi Őstelep: a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Szabadtéri Bemutatóhelye
Szlovák tájház és udvar a paraszti élet eszközeivel

Samu vendégház

Kétszer halt meg a vértesszőlősi előember

2009. 02. 09.

Egy fiatal lány széttaposta a vértesszőlősi előember maradványait. 350 ezer év állt szemben 14-gyel. Egyenlőtlen küzdelem volt. Az okozott kár felbecsülhetetlen, Vértesszőlős tanácstalan.
Lehet, hogy nem ez, de valami nagyon nem tetszett a helyi általános iskola 14 éves lánytanulójának, aki egy filctollal a kezében bement a múzeumba, a vitrineket popzenei ízlésének közlésére találta alkalmasnak, és Samu (anyakönyve szerint Homo erectus seu sapiens Paleohungaricus) maradványait széttaposta. A fiatal lány részben elismerte a tettét.

A cselekmény január 28. és február 4. között történhetett – a múzeum munkatársai csak most fedezték fel, mivel időszakos kiállításról van szó. A szakemberek most kezdhetik felmérni az okozott kárt, már ha ebben az esetben van ennek értelme.

Európa legidősebb fellelt ősembermaradványáról van szó. Nem esik jól viccelődni, csak hát nincs más választás.