Csodaszép Magyarország 176. Nyúl

Csillagvizsgáló

Nyúl

Illegális kilátó

A község Győrtől 13 km-re dél-délkeletre, a Sokorói-dombságon terül el. Elérhető a 82-es főúton, vagy a Győr–Veszprém-vasútvonalon.

Az első adat Nyúl község nevéről Szent István pannonhalmi alapító levelében található

1037-ből, ahol a község Villa Nuul ( Nyúl község ) néven szerepel.

Valószínűleg a Nyúl nevű család birtoka lehetett.
Szent László korában, 1086-ban a község neve Nulu alakban szerepelt. Már akkor szőlőtermelőhelyként tartották számon

A faluról az első hiteles adat egy 1086-os összeírásból való, amikor már létező helynek írták le. Az először egységes faluból a tatárjárás után vált szét Kisnyúl, Nagy-, és Káptalannyúl.

Aranykapu udvar

Nevezetességei:

Kökörcsin-körút - A település nevezetességeit érinti, a turisták számára kiépített „Kökörcsin-körút”, mely a katolikus templomtól kiindulva, végigkíséri az utazót Nyúl legszebb helyein. A körútnak több leágazása is van, melyeket az itt megtalálható énekesmadarakról neveztek el: gyurgyalag, cinege, búbos banka, fakopáncs, sárgarigó, tengelic.

Szurdokvölgy

Szurdik - A Sokorói-dombság nyúlványainak (népiesen: Nyúli Havasoknak nevezett lankák) legmagasabb pontja 312 m. Innen csodálatos kilátás nyílik a Kisalföldre.

a Sárkányliknak nevezett, U alakban kimélyített pince, mely a feltételezések szerint legalább 500 éves, és egykoron dézsma-pinceként szolgált, vagyis ide gyűjtötték a hegyközség egyházi birtokosai a beszolgáltatott tizedet

Templom

Római katolikus templom - a késői barokk stílusú, 35 méter magas épületet Fellner Jakab tervei szerint építették 1769 és 1776 között, Mária Terézia magánpénztárából. Felszentelésre a császárnő egy 1750-ből származó kelyhet és egy olyan ereklyetartót küldött ajándékba, amely Krisztus keresztjének egy kis darabkáját őrzi

Márványkereszt

A templom előtti kőkereszt

Keresztelő Szent János szobra - a templomkertben,

Szent Donát kápolna - a kápolnát Szent Donát püspökről nevezték el, aki római kori vértanú volt és a szőlősgazdák védőszentje.

Szent Donát kápolna - a kápolnát Szent Donát püspökről nevezték el, aki római kori vértanú volt és a szőlősgazdák védőszentje.

Kápolna

Sípálya A Győr és környékén lakók körében egykor népszerű nyúli sípálya egy rendkívül kezdetleges, kampós felvonóval volt ellátva, amelynek használata megfelelő lécbiztonságot és rutint követelt. A felvonó szerkezete mindössze a meghajtó villanymotorból, egy visszafordítóból és egy tartóoszlopból áll.

Borospincék

Lila:  "Kilátó!"

Magántulajdonban lévő csillagvizsgáló.

Kilátók: Lila-hegy geodéziai mérőtoronnyal (313 méter), Hegyes-magas URH toronnyal (309 méter), Zsidó-domb (241 méter), Pojt (239 méter), Gerha (200 méter).

 Ezt olvastam:

„Győrben és környékén nem ismeretlen a “Nyúli-havasok” kifejezés, a túrázók között mindenképpen. És itt, a Kisalföldön azon sem lepődünk meg, hogy havasoknak becéz a népnyelv egy 324 méteres csúccsal rendelkező dombságot. A Nyúl község melletti dombság izgalmas kirándulóhely. Pincesorral, jól járható túra utakkal, kiépített pihenőkel és egy remek helyen álló kilátóval. Azaz nem kilátóval, csak egy annak látszó toronnyal.

Az 1970-es években Magyarország vízszintes alapponthálózata fölé kezdtek el úgynevezett geodéziai mérőtornyokat építeni. Feliratok is hirdetik, hogy felmenni rájuk tilos és életveszélyes, de az állapotuk sem bizalomkeltő. Ilyen tornyot találhatunk a Nyúl melletti dombságon is. A Lila-csúcson álló tornyot a község honlapja kilátónak aposztrofálja, és ezzel a kirándulók is így vannak: geoláda rejtekhely és sok túra célpontja az itt felejtett torony, holott ki se nyithatnánk az ajtaját.

Gyönyörű a rálátás Pannonhalmára, a Kisalföld síkságára, a Sokoró erdős dombvonulatára. Persze ne mondják el, ha látták. Hiszen: “Felmenni tilos és életveszélyes!”

A földmérőknek már nincs rá szükségük, a kirándulók pedig hivatalosan nem vehetik birtokba, így marad az illegalitás.”

Ma Megállóhely egy vágánnyal

Személyes kötődésem:

1957-től 1965-ig Nyúlon laktam.  Anyám forgalmi szolgálattevő volt az állomáson. (Akkor még állomás volt, rakodóvágánnyal!)

Ekkor engem még úgy ismertek, hogy az Ilonka néni  fia. Őt mindenki ismerte, mert a falu zöme bejárt Győrbe dolgozni, és akkor még vonattal.

Igyekeztem változtatni a helyzeten.  A focicsapat kapusa lettem, a sakkcsapat tagja lettem (ha nem is első táblás), részt vettem a színjátszó csoportban és ott voltam minden bálban, mulatságban.     Alaposan megismertek..
Ekkor már Ilonka néni a Walterpista anyukája volt!

Nem is tudtam a faluba nősülni!

Szabadtéri kocsimúzeum